Mi van akkor, ha egy trópusi esőerdő helyére pálmaolaj-ültetvény kerül? A biológiai sokféleségnek ez biztos nem tesz jót, az ökológusok azt is tömören össze tudják foglalni, miért nem: „Biodiverzitás nélkül nincs alkalmazkodás, alkalmazkodás nélkül nincs fennmaradás, nincs evolúció, nincs minket fenntartó bioszféra, nincs fenntartható élet.” (Vida Gábor, 2017.) A fogalom az 1992-es Biológiai Sokféleség Egyezmény óta közszájon forog, mégsem tűnik úgy, hogy 30 év alatt jobb irányba kanyarodott volna a természetvédelem ügye, és a probléma is túl bonyolult ahhoz, hogy mindenki magáénak érezze.
Egy kicsit azért mégis történt elmozdulás: a tudósok ugyanis ma már nem az elefántcsonttoronyból prédikálnak. A transzdiszciplináris tudás olyan együttműködéssel gyarapítható, ahol a lakosok lelkesedéssel, a specialisták háttértudással, a döntéshozók pedig a lehetőségek megteremtésével tudnak úgy együtt dolgozni, amitől a természet is felvirágzik, és az emberek is valódi közösségi élményekkel lesznek gazdagabbak.
A lakott területekre visszacsempészett természet kialakítása világszerte felfutott, izgalmas kezdeményezés. A minierdők telepítése ezúttal nem Nyugatról, hanem Japánból és Indiából indult hódító útjára. Magyarországon a Főkert is kipróbálta ezt a módszert, a Tabánban egy 40 négyzetméteres Miyawaki-erdő várja, hogy pár év alatt önfenntartó életközösséggé nője ki magát.
A hollandok egy kicsit csavartak az eredeti módszeren. A legfeljebb néhány száz négyzetméternyi erdők kialakítását kombinálják a természeti neveléssel és a lakossági aktivitás serkentésével is. Hollandiában az elmúlt 5 év alatt 120 minierdőt, Tiny Forest®-et hoztak létre, és a továbbfejlesztett változatot Belgiumban, Indiában és Angliában is alkalmazzák már.
Az elsőt Daan Bleichrodt és Maarten Bruns, az IVN Natuureducatie munkatársai kezdeményezésére hozták létre Zaanstadban. Az IVN országos szervezet, természetvédelmi kampányokkal, projektekkel, tanfolyamokkal és programokkal foglalkoznak, és tényleg mindenkit meg tudnak szólítani „a baby boomerektől kezdve a milleniálisokig”.
Még 2014-ben történt, hogy Daan és Maarten Shubhendu Sharma TED Talkjára gyors Twitter-üzenetváltás után a következő évben Indiába utaztak, hogy egy héten keresztül tanulják a korábban Toyotánál dolgozó mérnök módszerét, akit pedig Akira Miyawaki, a japán botanikus inspirált.
A holland természetvédelmi edukációs intézetben Daan Bleichrodt akkoriban a gyerekek természeti élményeinek programján dolgozott, és jól ismerte a nagyvárosi gyerekeknek az élő környezettel való kapcsolatteremtési lehetőségeit. Kutatások igazolják, hogy a gyerekek önállóan a lakóhelyük körül nagyjából 300 méteres körben mozognak, és bármilyen kis oázis jól jönne számukra az élővilág biztonságos tanulmányozására, megélésre. Úgy gondolta, hogy a Cruyff Courts sportpályák – azaz a Johan Cruyff által alapított szervezet ingyen használható pályái – mintájára egy környékbeli minierdővel a természet is elérhetővé válik a lakótelepi gyerekek számára.
Az 1970-es évektől kezdve Akira Miyawaki ültette gyakorlatba az urban forest, azaz a városi erdőtelepítés alapelveit. A telepített fás szárú növények a talajelőkészítésnek, a mulcsolásnak és a megfelelő locsolásnak köszönhetően tízszer gyorsabban nőnek, mint a hagyományos erdők, és a harmadik évtől beavatkozás nélkül is fenntartják magukat. A minierdő gondosan válogatott őshonos fák és bokrok ültetésével kezdődik, ami eleinte nem tűnik értékes ökoszisztémának. A telepítésből ilyenkor csak annyi látszik, hogy kiáll néhány venyige a szalmával takart földből, tehát körbe kell keríteni és érdemes táblával is jelezni a kert rendeltetését. Az első zaanstadi kontroll-ültetvényből sajnos tavaly ősszel a patakparti földmunkálatokkal 150 négyzetméternyit így is lebuldózereztek, amit természetesen helyre kell állítania a vétkesnek, és remélhetőleg minden érintett tanult az esetből.[i]
A vandalizmus, szemetelés mellett néha szakmai kritika is sújtja a projekteket. Szakmai szempontból a túl sűrű beépítés és a magas telepítési költségek is kifogásolhatók, vagy a tájidegen goji bogyó, ami úgy tűnik, becsúszott egy-egy projekben.[ii] A Tiny Forestek® azonban nem a természetes ökoszisztémákkal versenyeznek, hanem a degradált területekkel, kihasználatlan saroknyi földdarabokkal. Az őshonos fajösszetételnél is fontosabb a talaj előkészítése és az első években szakszerű locsolása, hogy a mini erdők a későbbi években klímaadaptációban, CO2-megkötésben és nem utolsósorban biodiverzitás elősegítésében is ellássák feladatukat.
Az IVN az elkövetkező években minden európai országba szeretné eljuttatni a kezdeményezését, és a civil természetbarátok mellett a vállalati szférát is szeretnék felrázni. Kínálnak angol nyelvű online kurzusokat is, és a honlapjukról minden fontos információ megszerezhető az önálló projektfejlesztéshez (ivn.nl). Az elmúlt években olyan szemléletes és minden részletre kiterjedő kézikönyvet állítottak össze, hogy azt bármelyik általános iskolai tankönyvfejlesztő megirigyelhetné. A kézikönyv szerint külön szakember segítségére az őshonos fajösszetétel meghatározására (legalább 25-40 cserje- és bokorfajt javasolnak egy projekten belül) és a talajelőkészítés során lehet szükség, mert a 4 méteres mélységet mindenütt tudni kell biztosítani, valamint a legalább 4 méter széles sávot is, amelyet a keskeny ösvények kialakításakor is figyelembe kell venni.[iii]
A holland módszer annyiban egészíti ki az eredeti elképzelést, hogy az ültetvény mellé vagy a közepén egy osztályteremnyi gyerek számára kell pihenőhelyet biztosítani, illetve a projektet helyi lakosnak kell kezdeményeznie. A fenntartás első éveihez a gyerekekre és lelkes önkéntesekre is szükség lesz. Gyerekekre azért is, mert tapasztalataik szerint a telepítésnél leginkább nekik van érzékük az ültetés randomizálásához, és a fellazított talajt is kevésbé tapossák le, mint a felnőttek.[iv]
Az IVN kampányai és a kézikönyv éves kalendáriuma is segít abban, hogy a szomszédünnep vagy a nemzeti önkéntesnap kihasználható legyen a közösségi kertészkedéshez. De ha nincs különösebb tennivaló, a minierdő akkor is kellemes környezetet kínál a környékbelieknek. Az IVN a nagyon kis volumenben gondolkodóknak 6 négyzetméterre való kerti csomagot is kínál (Tuiny Forest, tuin = kert), amelyben 5 fa, 5 bokor és egy őshonos magkeverék szerepel.
A Tiny Forest® program egyik legérdekesebb része a kapcsolódó tudományos kutatás, melyet Fabrice Ottburg, a Wageningen Environmental Research munkatársa vezet 2017 óta, és ahol a fajmonitorozásban túlnyomó részt önkéntesek (citizen scientist) és diákok vesznek részt. Az önkéntesek a megfigyelést pontos instrukciók alapján havi rendszerességgel végzik a 11 kiválasztott minierdőben. A terepi munka 15 perces madármegfigyeléssel kezdődik, majd az összes vegetációs szintben fel kell mérniük a flóra és fauna összetételét, és az sem baj, ha nem mindig sikerül faj szinten. Mindehhez az IVN applikációja nyújt segítséget.
A 2017–2020-as időközi eredmények alapján a 11 mini erdőben 261 308 megfigyelést regisztráltak, ezek 37 fajcsoportba tartoznak. Az összesen 636 állatfaj többnyire giliszta, százlábú, pók vagy béka volt. A beazonosított 298 növényfaj pedig a telepített fásszárúakon felüli szám. A biodiverzitás-vizsgálat mellett a terület vízvisszatartását és szén-dioxid-megkötőképességét is felmérték. A nagyjából hároméves vizsgálati időszak alatt a 11 minierdő összesen 6 millió liter esővizet fogott fel, szén-dioxid-megkötésben pedig az vezet, amelyik a legrégebbi: a zaanstadi terület évi átlagos értéke 631,2 kg CO2 volt.[v]
Bár az ipari területeken még nem terjedtek el a minierdők, azért a nagyvállalatok biodiverzitás-megőrzésben való szerepvállalása is kezd már kibontakozni. A jó gyakorlat terjesztésében az MVO Nederland (www.mvonederland.nl) vállalt úttörő szerepet, ők mutatták be a TenneT áramszolgáltató kezdeményezését is. A cég Hollandiában és Németországban üzemelteti a 462 nagyfeszültségű állomását és a vezetékhálózatot, ahol a füves területeik természetbarát karbantartására helyezik a hangsúlyt. Csak azzal, hogy a földterületet őshonos magkeverékkel vetik be, és a kaszálást nem a teljes területen, hanem hullámos vonalban végzik, változatosabb lesz az élőhely. Az első kísérleteik után a rovarok 58-72%-a megmaradt, amelyek a hagyományos karbantartást nem élnék túl.[vi]
Bár a legtöbb cég munkatársai nagyon fontosnak tartják a természet megőrzését, mégis bizonytalanok a konkrét lépéseket illetően. Szerencsére már a nagyon kis kezdeti lépések is biztatóak és inspirálóak, a civil és vállalati szféra részéről egyaránt.
[i] https://zaansnatuurmilieucentrum.nl/kaalslag-tiny-forest/
[ii] https://downtoearthmagazine.nl/tiny-forests/
[iii] https://www.ivn.nl/tinyforest/handbook-tiny-forest-english-version
[iv] https://natuurgidsencursus-ml.nl/wp-content/uploads/2019/03/Tiny-Forest_handboek_2019.pdf
[v] https://www.ivn.nl/tinyforest/nieuws/kijk-het-webinar-tiny-forest-klein-bos-groot-avontuur-terug?utm_source=nieuwsbrief&utm_medium=email&utm_campaign=mensennatuur_mei2021
[vi] https://www.tennet.eu/nl/nieuws/nieuws/tennet-in-actie-voor-biodiversiteit-op-al-haar-462-hoogspanningsstations-1/
(A cikk eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2021. augusztusi számában jelent meg.)
További hírek a kategóriából
