Szívesen laknál gombából épült házban? Ez most már lehetséges. Az alacsony karbontartalmú, tűzálló(bb), hangyabiztos tégla gombából készül. A kis környezeti terhelést jelentő építőipar alapja lehet.
Kicsit olyan ez, mint a “mindent bele” leves. Olcsóbb, mintha mesterséges műanyagot vagy a faaprítékból készített elemeket raknának bele. Az új tégla kellőképp erős ahhoz, hogy a falban is megállja a helyét, habár leginkább belső falak kialakítására használnák ausztrál kitalálói. Három anyagból áll:
- Lepketapló gomba (Trametes versicolor).
- Agrárhulladék.
- Rizs héja.
- Üveghulladék (kidobott vagy szennyezett üveg).
Ezek az anyagok persze a szemétdombon meg a komposztban kötnének ki, ám a melbourne-i RMIT University kutatói gondoltak egyet és hasznosították őket: az így létrejövő tégla könnyű, de kemény.
Óriási nyersanyagmennyiségről van szó, aminek kidobását elejét vehetik. Gondoljunk csak bele, rizsből évente 480 millió tonnát eszünk meg globálisan, ennek a súlynak 20 százaléka a rizs héja. Ami pedig az üveghulladékot illeti, csak Ausztráliában 600 000 tonna keletkezik belőle évente. Feldolgozásuk nem igényel sok energiát és nem jár nagy légszennyezéssel, ráadásul többféle formába is önthetők. Fejlesztői úgy látják, hogy az új anyagnak még a csomagolóipar is hasznát vehetné.
Kevésbé tűzveszélyes
A “gombatéglák” szigetelőanyagnak a leghasznosabbak. Sokkal jobb hőmegőrző tulajdonságai vannak, mint a polisztirénnek vagy a farostlemeznek. Természetes alapanyagi miatt a tűzveszély is kisebb az ilyen tégláknál. Világszerte sok-sok ezer tűzeset sújtja a lakóházakat, s az áldozatok a füst belélegzésétől és szén-dioxid-mérgezéstől halnak meg. A gombatégla lassabban ég el és kevesebb hőt bocsát ki ekkor, mint a hőszigetelésre napjainkban leginkább használt, kőolajszármazékokból készült anyagok, ezért biztonságosabb megoldás. Mivel kevesebb füstöt bocsát ki, nagyobb időt biztosít a menekülésre, valamint a tűzoltóknak a mentésre. Ez akár életeket is menthet, minden perc számít.
A gombatégla másik előnye, hogy hangyabiztos, ezt a tulajdonságát a rizshéj szilícium-dioxidnak és az üvegnek köszönheti, ettől kevésbé “étvágygerjesztő” a hangyák számára az épület. Ausztrália területének például közel fele hangyainvázió veszélyének van kitéve. Az ausztrál lakástulajdonosoknak évente 1,5 milliárd dollárnyi kárt okoznak a hangyák.
Nagyon valószínű, hogy minden iparágban nagyon kreatívak lesznek a mérnökök, hogy megtalálják a kidobásra ítélt anyagok felhasználásának módjait. Kényszerű áttérés ez a a körforgásos gazdaságra, hiszen Kína 2018 eleje óta nem fogadja be a külföldi műanyaghulladékot. Már szó van róla, hogy Japánban, Svédországban és Skóciában használnák először a téglát.
További hírek a kategóriából
