A körkörös gazdaság alapelvei szerint ma már mindinkább elvárás olyan termékeket tervezni, amelyek az életciklusuk végén lebomlanak, vagy anyagukban újrahasznosíthatóak. Napjainkban az adatok szerint Európában mégis hihetetlenül magas, kb. 95százalékos arányban kerülnek lerakóba/égetőműbe az elhasznált szőnyegek. Ezeknél a termékeknél talán nem tapasztalható annyira a tervezői tudatosság? Mi a helyzet e területen? A kérdések megválaszolásához Zimonyi Zoltánt, az Uniket Bt. cégvezetőjét hívtuk segítségül.
Először is jó hír, bocsátja előre a szakember, hogy a nyugat-európai kormányok már kialakítottak egy támogatási rendszert, amely alapján kedvező feltételeket biztosítanak azoknak a gyáraknak, amelyek a környezetkímélés irányába hajlandóak fejleszteni.
– Ennek az lett az eredménye, hogy a gyárak termelő üzemei mellett megépülhettek azok az új üzemrészek, amelyek a tudatos felhasználók részéről visszaszállított szőnyegek újrahasznosításával foglalkoznak. Ennek többféle pozitív hatása is van a környezetünkre. A műszálat gyártók–nagyrészt a tengerentúlról – a hajón történő szállításnál ugyanis rengeteg, környezetet károsító nehézolajat használnak a hajók motorjainak működéséhez. Tehát cél, hogy lehetőleg helyben oldják meg a műanyag újra feldolgozását, illetve kevesebb műanyagot gyártsanak. A fejletlen országokban ez már a megoldhatatlan kategória, de a fejlett országok is küzdenek vele – tehát ez egy globális feladat.
– Egyáltalán, miből áll manapság egy átlagos szőnyeg? Milyen anyagok lebomlását és újrahasznosítását kell megoldani az élettartam végén?
– Ez elsősorban a felhasználástól függ. A szállodaiparban magasabb kategóriákban gyapjú keverékeket használnak, az általánosabb középkategóriás szállodák poliamid (PA) vagy polipropilén (PP) szőnyegeket. Az irodaházak jellemzően PA fonalból készült szőnyegeket használnak, a magánfelhasználók pedig műszálat és természetes anyagokat is vegyesen. Természetes szálú szőnyeg esetében kisebb probléma az újrahasznosítás kérdése, az állati szőrből készült szőnyeg is problémamentes környezeti szempontból, de a növényi alapanyagok már felvetnek némi kérdést: vajon ellenőrzött, tudatosan termesztett gazdaságból származnak-e, vagy a természet rombolásával, természetes helyek megszűnésének kockázatával járt a kitermelésük? Egyes, a fejlesztésekben már messze járó gyárak olyan anyagokkal kísérleteznek, amelyek szabadon rendelkezésre állnak a természetben, mégis felhasználhatóak a burkolatgyártásban. Ilyen a ricinus, ami például helyettesítheti a linóleum gyártása során felhasznált lenolajat és fenyőgyantát. A cél az, hogy a jövő ökológiai és ökonómiai szempontból is olyan alapanyagok felhasználása irányába mutasson, amely nem jár sem a természet kizsákmányolásával, sem a környezet terhelésével.
– A nylon általános összetevő, nem bomlik le, de nyilván praktikus, nehezen kopik, stb. Ahogy néztem, léteznek már az újrahasznosítás szempontjából jobb feltételekkel rendelkező nylon-6 szálból készült szőnyegek is. Ez nem egyfajta zöldre festés? Ezek az anyagok valóban újrahasznosíthatóak?
– A műszál, hála a technológia állandó fejlődésének újrahasznosítható. Először a részlegesen újrahasznosítható hátoldalt választják le a flórrétegről, majd különböző vegyi kezelésekkel (amelynek hatására a használt szőnyeg szennyeződései is megsemmisülnek), a festékanyagokat vonják ki a szőnyegből, majd a natúr műszálat granulálják. Az így előállított PA alapanyag már alkalmas az újra felhasználásra, és ezek az újonnan épült gyártórészek házon belül el is tudják végezni ezeket a feladatokat. Mivel a támogatásra jelenleg nincs még egységesen kialakított protokoll, szerintem ebben még sok további lehetőség lesz. A gazdaságos gyártáshoz szükséges hiányzó mennyiséget így a gyárak más forrásból, pl. használt halászhálók újrahasznosításából tudják fedezni. A jövő egyébként ebbe az irányba tart, a felhasználókat, az irodaházak építtetőit, vagy az üzemeltetőit, a különböző, önként vállalt minősítésekre ösztönzik (Breaem, LEED, stb.), amikkel a bérlőik felé jelezhetik a zöld irányba történő elköteleződésüket. Az irodaház építésekor felhasznált, úgynevezett ECONYL szőnyeganyagok a későbbiekben továbbra is újra felhasználhatók, ehhez mindössze arra van szükség, hogy a szőnyeg életciklusának lejárata után a használt szőnyeget visszajuttassák a gyártó telephelyére. Ennek fejében a gyártó vállalja a folyamat többszöri megismétlését, aminek eredménye, hogy kevesebb új műanyagot kell gyártani a jövőben. Rendszerint, és ezt megnyugtatásként mondom, ennek költsége általában nem több, mint a hulladékterheléssel együtt járó veszélyes anyagként, hulladéktelepen történő elhelyezés.
– Hogyan néz ki a gyakorlatban az összetett anyagú szőnyeg újrahasznosítása?
– Szerencsére az értékesítési verseny az újrahasznosítás technológiája felé tereli a gyártókat. Elsődlegesen a gyáraknál történik ez a folyamat, de már elkezdődik a használt műanyagok begyűjtésével. Az egyik cél a túltermelésből származó műanyaghulladék felszámolása, a másik ennek észszerű újra hasznosítása. Természetesen ez önmagában még nem lenne elegendő, hiszen a felhasználás vagy az installáció során is keletkezik hulladék. Ezeket észszerű burkolási tervekkel, a körültekintő kivitelezéssel, és a maradék anyagok további felhasználásával lehet orvosolni. Mindig van olyan lehetőség, hogy a hulladékot minimalizáljuk, a leeső daraboknak adjunk még egy lehetőséget. Mi, mint kivitelezők számítógépes tervekkel számoljuk ki az anyagszükségletet, ezzel pénzt takarítunk meg a megrendelőinknek, és egyben minimalizáljuk a veszteségeket. Ha mégis marad hulladék, azokból kisebb méretű darabokat, belépőket, poháralátéteket még mindig lehet készíteni.
– Említene néhány pozitív hazai, közintézményi példát?
– Mivel a környezetünk védelme mindannyiunk közös érdeke, csak együtt tudjuk ezt a harcot megvívni. Mindenkire szükség van, gyártóra, építtetőre, üzemeltetőre, felhasználóra egyaránt. Ennek eredménye végső soron az, hogy az urbanizáció nem folytja meg a környezetet, élhetőbb marad a világ. Ennek szellemében kerülhettek a munkáink és a burkolataink az Egri Érseki Palotába, a Richter Gedeon Gyógyszergyárba, a West Gate irodaházba, a Positive Adamsky irodáiba, vagy az RPP projektjébe.
– A mindenkori gazdasági környezet jelentősen meghatározza ennek a tudatosságnak az elterjedését. Mivel a gyártási folyamat lényegesen több részből áll össze, ezért ez az árakban is megnyilvánul. Ellenőrizetlen forrásból származó szőnyegeket olcsóbb előállítani. A felhasználás során fontos tulajdonságokat, amik végső soron a végfelhasználó érdekeit szolgálják, sok gyár „kifelejti” a szőnyeg előállításakor, vagy egyszerűbb nem tartós technológiával váltja ki. Mi elkötelezettek vagyunk a minőség irányában, a gyáraink is ezt várják el tőlünk. Büszkén mondhatom, hogy az elmúlt több mint 30 év alatt szinte soha nem kellett garanciális problémákkal szembesülnünk, és számomra ez azt jelenti, hogy megfelelő úton haladtunk, tettünk valamit a jövőnkért, a közös ügyünkért, a természetért. A megbízóink pedig egyre jobban értik, hogy az üzemeltetés, a napi takaríthatóság, az újszerű állapot fenntartása a szőnyeg teljes életciklusa alatt mind az ő érdeküket szolgálja.
További hírek a kategóriából
