A Föld termőföldjei már csak hatvan évig, tehát nagyjából a 2070-es évek végéig képesek még szolgálni minket, ha kitartunk a jelenlegi mezőgazdasági módszerek mellett.
Az ENSZ prognózisa szerint a jelenlegi 7,4 milliárdról 2050-re 9,5 milliárd főre fog nőni az emberiség létszáma. Szakemberek úgy vélik, hogy ekkora embertömeget nem leszünk képesek ellátni élelemmel a jelenleg használatos mezőgazdasági és élelmiszer-termelési módszerekkel, mert e módszerek fenntartásához nem rendelkezünk elegendő termőfölddel és édesvízzel. Magyarán vagy elharapózik az éhezés, vagy kimerítjük az ökoszisztémákat, ha minden marad a régiben.
A megoldás ezért az lehet, ha új termelési módszerekhez folyamodunk, illetve már létező és hatékonyabb, de nem kellőképp elterjedt praktikákat helyezünk előtérbe. Például az akvakultúrát, ami nem más, mint élelmiszertermelés a vízben. Ez ugye leginkább haltenyésztést jelent. Szinte minden tengerparti közösségnél nagy potenciál van arra nézvést, hogy erőforrásként használja ki az óceánok vizét, s ezzel megalapozza egy új globális szektor felemelkedését. Az óceán, mint potenciális „éléskamra”, meglehetősen kihasználatlan terület, ami azt is jelenti, hogy szabályozást igényel, hogy a cégek profitérdeke révén ne legyen itt is úrrá a környezetszennyezés, valamint az emberi kéz olyasfajta beavatkozása, mely visszafordíthatatlan károkat okoz a vízi ökoszisztémákban.
Számos kormány már a tervezési fázisnál tart, és hamarosan megkezdi a tengeri területek fel- és kiosztását üzleti tevékenységre. Az üzleti érdekeltségű zónák kijelölésénél és kialakításánál figyelembe kell venni, hogy az ilyen farmok létrehozására a mangroveligetektől, a korallszigetektől és a sziksófű-termőhelyektől távol elhelyezkedő területek a legalkalmasabbak ökológiailag.
A globális népességnövekedés meghatározó trendje a városiasodás: egyre nagyobb létszámú lakosság fog összpontosulni a metropolisokban. A mega-gigavárosok nagy része tengerparton található. A közeljövő kihívása az, hogyan lássuk el ezeket a nagy embertömegeket a város közelében megtermelt élelemmel. Az akvakultúrás haltenyésztés kézenfekvő megoldás. Az akvafarmok azért is lehetnének hasznos helyek, mert a halakon kívül kagylót is tenyészthetnének bennük, továbbá hínártermesztés is folyhatna. A hínárt a fejlesztők a bioplasztik egyik alapanyagaként pozícionálják a körforgásos gazdaságban, tehát nagy igény lesz rá a jövőben!
További hírek a kategóriából
