A klímaváltozással kapcsolatosan szeretünk ökológiai dilemmákról, morális kérdésekről, közgazdaságtani vagy épp technológiai megoldásokról beszélni. Arról kevesebb szó esik, hogy a hétköznapi emberek hogyan gondolkoznak a globális felmelegedésről, pedig fontos lenne megérteni a társadalmi attitűdöket.
Egyrészt azért, mert a fogyasztói viselkedésnek is meghatározó szerepe van a klímaváltozásban, habár ennek a megváltoztatása nagyon nehéz, és önmagában nem is elegendő. A háztartások ökológiai hatása eltörpül a nagy gazdasági szereplőké mellett. Ami talán fontosabb, hogy a klímatudatos egyének vélhetően fogékonyabbak a környezetvédelemre politikai üzenetek terén is, és klímatudatos döntéshozókat fognak megválasztani. Másrészt a klímatudatos állampolgár vélhetően jobban viszonyul a saját egyéni jólétét negatívan érintő klímapolitikához.
A közvéleménykutatók nem olyan régen kezdték el mérni a globális felmelegedésre vonatkozó érzelmeket és véleményeket. A következőkben a European Social Survey (ESS) legfrissebben elérhető, 2016-2017-es felmérése során rögzített, a klímaváltozással kapcsolatos európai attitűdök láthatók. Az elérhető adatok nem terjednek ki az egész kontinensre, és csak pillanatképet adnak. Az időközben indult klímamozgalmak és a zöld pártok EP-választásokon aratott sikere is azt mutatják, hogy a klímaváltozáshoz való hozzáállás sokat változhatott. Ugyanakkor a felmérés egyértelműen bizonyítja, hogy Európa jelentős része nagyon is érzékeny a globális felmelegedés kérdésére.
A kutatás által lefedett összes országban 20 százalék alatti volt azok aránya, akik szerint nincs klímaváltozás, és azoké is, akik szerint a klímaváltozás részben vagy egészben természetes folyamat. Csupán négy országban volt nagyobb a klímaváltozásban kételkedők aránya 10 százaléknál, ezek közül is 16 százalékkal az első Oroszország, amit Izrael, Csehország és Litvánia követ. Magyarországon a megkérdezettek 8 százaléka kételkedett a klímaváltozásban, ami az országok közötti medián felett van. Valamivel magasabb azoknak az aránya, akik szerint a klímaváltozás természetes folyamat. Itt is Litvánia, Oroszország és Izrael vezetik a sort. Magyarország 7 százalékos aránya egyben az országok közötti medián érték.
A felmérésben részt vevő összes országban többségben voltak azok, akik aggódnak a klímaváltozás miatt. Ebben a tekintetben a legmagasabb arányt főként nyugat- és dél-európai országok mutatják, ahol 80 százalék feletti az aránya a klímaváltozástól tartó válaszadóknak. Magyarország 79 százalékos értéke éppen a medián (78 százalék) felett van.