rescEU elnevezéssel egységes tartalékalapot hoznak létre Európában, ami természeti és más katasztrófák esetén lehetővé teszi a gyors beavatkozást és ezzel a károk enyhítését, és védelmet nyújt polgárainak az említett katasztrófákkal szemben.
A katasztrófák Európa-szerte gyakoribbá és összetettebbé váltak. Az éghajlatváltozás és a változó kockázatok hatásai sok országot súlyosan érintettek az elmúlt években. Számos olyan katasztrófa sújtotta az Európai Uniót, amelyek emberi életeket követeltek és egyéb káros következményekkel jártak a polgárok, a vállalkozások, a közösségek és a környezet számára.
Egyedül 2017-ben 200 ember veszítette életét Európában természeti katasztrófák következtében. A gazdasági költségek szintén jelentősek: 2016-ban az európai kontinenst érő, közel 10 milliárd EUR összegű kárt regisztráltak. Az Uniónak reagálnia kell az említett kihívásokra, és jobb védelmet kell nyújtana polgárainak az említett katasztrófákkal szemben.
A rescEU a gyakorlatban
A rescEU lényegében olyan eszközökből álló tartalék, amelyeket akkor használnak fel, ha maguk a tagállamok nem képesek megbírózni a katasztrófával, és kiegészítő uniós segítséget kérnek, amelyet gyorsan célba kell juttatni. A rescEU valamennyi költségét és kapacitását teljes mértékben az EU finanszírozza, a Bizottság pedig megtartja az üzemelésellenőrzést a szóban forgó eszközök felett, és dönt azok bevetéséről.
A jelenlegi uniós polgári védelmi mechanizmus önkéntes alapú rendszer, amelyben a részt vevő tagállamok önkéntes hozzájárulásait az EU koordinálja. A mechanizmus ember által okozott és természeti katasztrófák esetén is aktiválható, de a katasztrófavédelmi felkészültséget és a megelőzést is támogatja.
Az elmúlt években a szélsőséges időjárási viszonyok komoly próbatételt jelentettek a tagállamok számára, különösen akkor, amikor egyszerre több tagállam volt kénytelen megküzdeni ugyanolyan típusú katasztrófával. Az EU nem rendelkezik saját tartalékkapacitással ahhoz, hogy ilyen esetekben támogassa a túlterhelt tagállamokat.
Az európai veszélyhelyzet-reagálási kapacitás megerősítését két javasolt intézkedés szolgálja:
A katasztrófamegelőzés és katasztrófavédelmi felkészültség fokozása céljából a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy osszák meg egymással megelőzési és felkészülési stratégiáikat, hogy az esetleges hiányosságokat közösen tudják azonosítani és kezelni.
Forrás: Klíma Blog | Kép: Pinterest
A katasztrófák Európa-szerte gyakoribbá és összetettebbé váltak. Az éghajlatváltozás és a változó kockázatok hatásai sok országot súlyosan érintettek az elmúlt években. Számos olyan katasztrófa sújtotta az Európai Uniót, amelyek emberi életeket követeltek és egyéb káros következményekkel jártak a polgárok, a vállalkozások, a közösségek és a környezet számára.
Egyedül 2017-ben 200 ember veszítette életét Európában természeti katasztrófák következtében. A gazdasági költségek szintén jelentősek: 2016-ban az európai kontinenst érő, közel 10 milliárd EUR összegű kárt regisztráltak. Az Uniónak reagálnia kell az említett kihívásokra, és jobb védelmet kell nyújtana polgárainak az említett katasztrófákkal szemben.
A rescEU a gyakorlatban
A rescEU lényegében olyan eszközökből álló tartalék, amelyeket akkor használnak fel, ha maguk a tagállamok nem képesek megbírózni a katasztrófával, és kiegészítő uniós segítséget kérnek, amelyet gyorsan célba kell juttatni. A rescEU valamennyi költségét és kapacitását teljes mértékben az EU finanszírozza, a Bizottság pedig megtartja az üzemelésellenőrzést a szóban forgó eszközök felett, és dönt azok bevetéséről.
A jelenlegi uniós polgári védelmi mechanizmus önkéntes alapú rendszer, amelyben a részt vevő tagállamok önkéntes hozzájárulásait az EU koordinálja. A mechanizmus ember által okozott és természeti katasztrófák esetén is aktiválható, de a katasztrófavédelmi felkészültséget és a megelőzést is támogatja.
Az elmúlt években a szélsőséges időjárási viszonyok komoly próbatételt jelentettek a tagállamok számára, különösen akkor, amikor egyszerre több tagállam volt kénytelen megküzdeni ugyanolyan típusú katasztrófával. Az EU nem rendelkezik saját tartalékkapacitással ahhoz, hogy ilyen esetekben támogassa a túlterhelt tagállamokat.
Az európai veszélyhelyzet-reagálási kapacitás megerősítését két javasolt intézkedés szolgálja:
- Létrejön az európai szintű rescEU tartalék, amelyet polgári védelmi kapacitások – pl. tűzoltó repülőgépek, speciális szivattyúk, városi kutató-mentő kapacitások, tábori kórházak és sürgősségi orvosi csoportok – alkotnak.
- A tagállami erőforrásokat kiegészítő tartalékot az Európai Bizottság kezeli majd a katasztrófák által sújtott országok megsegítése érdekében, és akkor fogja bevetni, ha a nemzeti kapacitások túlterheltek. A rescEU összes költségét és kapacitását az EU finanszírozza, a bevetéséről pedig a Bizottság dönt.
- A Bizottság támogatja a tagállamok nemzeti kapacitásainak bővítését. Ebből a célból finanszírozza a meglévő erőforrások átalakítását, javítását, szállítását és üzemeltetését is.
A katasztrófamegelőzés és katasztrófavédelmi felkészültség fokozása céljából a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy osszák meg egymással megelőzési és felkészülési stratégiáikat, hogy az esetleges hiányosságokat közösen tudják azonosítani és kezelni.
További hírek a kategóriából
Az emberi egészségre is ártalmas vegyületet talált...
Közzétéve 2016.08.15 11:13
Felújításra váró hazai erőművi kapacitások
Közzétéve 2016.08.15 11:32
Mi akadályozza az intelligens városok elterjedését...
Közzétéve 2016.08.17 14:03
