Az 1950-es évek óta a becslések szerint az előállított mintegy 10 milliárd tonna műanyagból jelenleg több mint 7 milliárd tonna műanyaghulladék van a Földön, és évente 8 millió tonna műanyag szivárog az óceánokba. A környezetbe kikerülő műanyag PET-palackok, zacskók és egyéb nagyobb tárgyak egyértelmű szennyezésén túl a műanyagszennyezésnek van egy alattomosabb oldala is. A szabad szemmel nem látható, 5 mm-nél kisebb mikroműanyagok szennyezik környezetünket és a testünket is, ugyan ezek negatív hatását még nem is ismerjük pontosan.
Nem meglepő, hogy a műanyag annyira gyakori: viszonylag olcsó előállítani, tartós, rugalmas és könnyen szállítható. Ha nem teszünk lépéseket, a műanyagszennyezés 2050-ra várhatóan megháromszorozódik. Ezért fontos, hogy a lehető leghamarabb átálljunk egy egészségesebb, gazdaságilag életképesebb körforgásos gazdaságra. Jelenleg világviszonylatban a műanyaghulladék nagy része nincs megfelelően kezelve, és ennek a hulladéknak kevesebb, mint 9%-a kerül újrafeldolgozásra a leg optimistább becslések szerint is.
Fényt jelenthet az alagút végén, hogy 2022 márciusában az ENSZ a műanyagszennyezés megállítására jogilag kötelező erejű nemzetközi egyezmény kidolgozásáról határozott egy Kormányközi Tárgyaló Bizottság (INC) koordinálásával. A tervek szerint öt ülés után, 2025 elejére lesz megállapodás.
Az INC első ülésére 2022 novemberében Uruguayban került sor, ahol a résztvevők megosztották általános nézeteiket a megállapodás célkitűzéseiről. Egyetértés volt abban, hogy a negatív hatások megállítására, de legalábbis csökkentésére megoldást kell találni. Megalakult egy ún. Magas Ambíciójú Koalíció (HAC) is, amelyben a csatlakozó országok –köztük az EU tagországai - azt az álláspontot képviselik, hogy az intézkedéseknek globálisnak és kötelező erejűnek kell lenniük, valamint tartalmazniuk kell a műanyag-előállítás visszaszorítására vonatkozó részeket is. Más országok ellenben az önkéntes alapú, az egyes országok által szabályozott megoldást támogatnák. Ha belegondolunk, hogy a műanyag is kőolajszármazék, nem meglepő, hogy számos olajtermelő ország tartozott az utóbbi csoportba. A tárgyalási hét végére megegyeztek, hogy az INC-2-re egy dokumentum készül, melyben minden elhangzott opció megtalálható lesz majd. Viszont a nemzetközi egyezmény megalkotásának eljárási szabályairól csak részben született megállapodás.
Párizsban, 2023 májusában a második ülésen elsősorban a nagy olajkitermelő országok először a tárgyalások eljárási szabályainak tisztázását követelték. A háttérben az állhatott, hogy a tárgyalások későbbi szakaszában várhatóan fontos kérdések lesznek megvitatva (olyan kérdések, mint például a műanyagok gyártásának csökkentésének részletei), amihez teljes konszenzust akartak a szabályok tisztázásához ragaszkodó államok. Így nem csoda, hogy az egyik oldal azt szorgalmazta, hogy a szerződésekkel kapcsolatos döntéseket konszenzussal fogadják el, vétójogot adva az egyes országoknak, míg más országok megfelelőnek találták, hogy a kétharmados többség elegendő legyen egy vitás kérdés rendezéséhez. A küldöttek végül a harmadik nap elfogadtak egy eltérő nézeteket tükröző, értelmező nyilatkozatot. Ez után már kezdődhetett az érdemi kérdések megvitatása.
Itt a fő vitapontok arról szóltak, hogy az egyezmény hogyan építene ki jogi felhatalmazást: néhány (főleg olajkitermelő) ország alulról felfelé építkező megközelítést szorgalmazott, ahol az államok kapacitásuk és legjobb szándékaik alapján határoznák meg kötelezettség-vállalásaikat, az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás mintájára. Mások, főként a fejlődő világ országai, és az EU is az összes országra alkalmazandó, közös felelősséggel rendelkező, erős globális kötelezettség-vállalásokat részesítették előnyben.
A tárgyalások két csoportban történnek. Külön csoportban lesznek megvitatva az olyan fontos kérdések, mint a globális műanyaghasználat csökkentését célzó intézkedések, vagy a problémás műanyagtermékek betiltása, gyártásuk fokozatos megszüntetése vagy használatuk csökkentése, ezért itt a tárgyalások előrehaladtával várhatóan parázs vita fog kialakulni. A hulladékgazdálkodás megerősítését illetően a tagállamok között egységes volt az egyetértés.
Magyarországot ez különösen érinti, hiszen Ukrajnából az ottani gyenge hulladékgazdálkodás miatt évente több tonna makroműanyag sodródik hazánkba a Tiszán keresztül. Az évek során olyan jó hazai gyakorlatok alakultak ki, mint a vízügyi igazgatóságok hulladékmentesítő géplánca, melyben uszályokon levő markolók emelik ki a vízben sodródó hulladékot, vagy a civilek által szervezett PET Kupa. A tiszai PET Kupa 10 éves működése alatt több mint 317 tonna hulladékot gyűjtöttek össze, mely teljesítmény a civil összefogás világában globálisan is élmezőnybe tartozik. A hulladékszennyezés megelőzése is fontos, hazai és EU-s finanszírozásból hulladéklerakó és hulladékválogató épül Kárpátalján, mely várhatóan 2024-ben kerül használatba.
Egy másik csoport az ugyancsak fontos végrehajtás eszközeit vizsgálja. Az eddigi tárgyalások során a pénzügyi támogatás mechanizmusánál a már meglévő GEF (Global Environment Facility), egy pénzügyi alap volt a legnépszerűbb opció az országok között. A szükséges pénzügyi források előteremtésére a kiterjesztett gyártói felelősség hangzott a legígéretesebbnek. Használatával az EU-s tagországok már széleskörű tapasztalatra tettek szert és figyelembe véve az országok egyedi igényeit, ez a rendszer sikeresen használható lehet további országokban is.
Szeptember elején megjelent a nulladik tervezet[1] (Zerodraft), melynek globális tartalmi egyeztetése még sok munkát fog igénybe venni az INC-3 novemberi ülése alatt, mégis ezzel közelebb kerültük még egy kicsit a műanyagszennyezés globális megállításához!
Az érdeklődők a tárgyalások menetét várhatóan nyomon követhetik az UN Environmental Program INC-3 oldalán[2].
[1]https://wedocs.unep.org/bitstream/handle/20.500.11822/43239/ZERODRAFT.pdf
[2]https://www.unep.org/inc-plastic-pollution/session-3
[3]© UNEP | Turning off the Tap: How the world can end plastic pollution and create a circular economy
[4]http://enb.iisd.org/media/view-plenary-inc-1-plastic-26nov-photo
[5]http://enb.iisd.org/media/delegates-gather-unesco-headquarters-first-day-inc-2-inc2-29may23-photo
[6]https://pecaverzum.hu/peca/szombaton-kezdodik-a-iv-tisza-tavi-pet-kupa
[7]https://tisztabudapest.hu/jon-a-hulladek-a-szamoson-ujra-munkaban-a-vizugyes-geplanc/
(A cikk eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2023 októberi lapszámában jelent meg nyomtatásban.)