Nagyjából 200 jegesmedve gyűlt össze idén szeptemberben a Jeges-tengeren fekvő Vrangel-szigeten. Az összejövetelre turisták lettek figyelmesek.
Alexander Gruzsgyev, a Vrangel-szigeti természetvédelmi terület igazgatója szerint a helyzet teljesen egyedi volt. Az állatok egy grönlandi bálna teteméhez gyűltek össze, de a táplálkozás után is a helyszínen maradtak.
A kutatók úgy vélik, hogy a különös jelenség hátterében a klímaváltozás áll. A felmelegedés hatására a jégtakaró korábban kezd el olvadni, ezért a főként a jégtáblákon mozgó ragadozóknak több időt kell eltölteniük a szárazföldön. Bár az élőlények összejövetele a turistáknak érdekes lehetett, az esemény valójában aggodalomra ad okot.
A kis helyen összezsúfolódott jegesmedvéknek ugyanis még inkább meg kell küzdeniük egymással a kevés elérhető táplálékért. Az éhes állatok ráadásul a helyi lakosokat is veszélyeztetik.
Egyre közelebb az emberekhez
A Csukcs Autonóm Körzethez tartozó Vrangel-sziget az a terület, ahol a jegesmedvék a jég olvadása után, augusztustól novemberig tartózkodnak. A földdarab a faj legfontosabb szaporodási területe: az egész Arktiszon itt a legnagyobb a szülőbarlangok sűrűsége.
A korábbi kutatások alapján a medvék napjainkban 1 hónappal tovább maradnak a szigeten, mint 20 évvel ezelőtt. Az utóbbi időkben ráadásul egyre több példány jelenik meg a területen – idén például 589 egyedet számoltak össze, míg a korábbi átlag 200-300 élőlény volt.
Mivel a jegesmedvék többnyire a jégen vadásznak, a jégfelület területének csökkenése súlyosan érintheti a fajt.
Eric Regehr, a Washingtoni Egyetem munkatársa és a Vrangel-szigeti amerikai-orosz kutatási projekt vezetője szerint bár a csukcs-tengeri jegesmedvepopuláció egyelőre egészségesnek tűnik, a szárazföldön töltött idő növekedésével ez megváltozhat. A kérdés az, hogy a negatív hatások mennyi idő után jelentkeznek majd.
Ahogy az állatok egyre többet tartózkodnak a jégmezőktől távol, egyre nagyobb eséllyel keverednek konfliktusba az emberekkel. Október közepe óta több példány is közel merészkedett a szigettől 200 kilométerre fekvő településhez, Rjrkaipjhoz. A falu közelében található a rozmárok egyik legjelentősebb gyülekezőhelye.
Ahogy visszaszorul a sarki jég, a rozmárok egyre beljebb kényszerülnek a szárazföldön, és gyakran kis helyen zsúfolódnak össze. Idén több száz szárazföldre szorított rozmár pusztult el, a tetemüket pedig a lakott területek felé sodorta a víz.
A tetemek szagára később a jegesmedvék is megjelentek. Egy alkalommal az egyik ragadozó egy rjrkaipji ház ablakát is betörte. A jegesmedvék miatt a településen magas szintű riasztást adtak ki: a gyerekeknek megtiltották, hogy gyalog menjenek iskolába, és több nyilvános rendezvényt is töröltek.
A helyieknek végül buldózerekkel kellett eltakarítania a rozmártetemeket.
Mivel a kutatók a klímaváltozás ellen nem sokat tehetnek, egyelőre csak az emberek és medvék közti konfliktus csökkentésével, illetve az állatok életének megkönnyítésével javíthatnak a faj helyzetén.
Forrás: 24.hu | Kép: Pexels
Alexander Gruzsgyev, a Vrangel-szigeti természetvédelmi terület igazgatója szerint a helyzet teljesen egyedi volt. Az állatok egy grönlandi bálna teteméhez gyűltek össze, de a táplálkozás után is a helyszínen maradtak.
A kutatók úgy vélik, hogy a különös jelenség hátterében a klímaváltozás áll. A felmelegedés hatására a jégtakaró korábban kezd el olvadni, ezért a főként a jégtáblákon mozgó ragadozóknak több időt kell eltölteniük a szárazföldön. Bár az élőlények összejövetele a turistáknak érdekes lehetett, az esemény valójában aggodalomra ad okot.
A kis helyen összezsúfolódott jegesmedvéknek ugyanis még inkább meg kell küzdeniük egymással a kevés elérhető táplálékért. Az éhes állatok ráadásul a helyi lakosokat is veszélyeztetik.
Egyre közelebb az emberekhez
A Csukcs Autonóm Körzethez tartozó Vrangel-sziget az a terület, ahol a jegesmedvék a jég olvadása után, augusztustól novemberig tartózkodnak. A földdarab a faj legfontosabb szaporodási területe: az egész Arktiszon itt a legnagyobb a szülőbarlangok sűrűsége.
A korábbi kutatások alapján a medvék napjainkban 1 hónappal tovább maradnak a szigeten, mint 20 évvel ezelőtt. Az utóbbi időkben ráadásul egyre több példány jelenik meg a területen – idén például 589 egyedet számoltak össze, míg a korábbi átlag 200-300 élőlény volt.
Mivel a jegesmedvék többnyire a jégen vadásznak, a jégfelület területének csökkenése súlyosan érintheti a fajt.
Eric Regehr, a Washingtoni Egyetem munkatársa és a Vrangel-szigeti amerikai-orosz kutatási projekt vezetője szerint bár a csukcs-tengeri jegesmedvepopuláció egyelőre egészségesnek tűnik, a szárazföldön töltött idő növekedésével ez megváltozhat. A kérdés az, hogy a negatív hatások mennyi idő után jelentkeznek majd.
Ahogy az állatok egyre többet tartózkodnak a jégmezőktől távol, egyre nagyobb eséllyel keverednek konfliktusba az emberekkel. Október közepe óta több példány is közel merészkedett a szigettől 200 kilométerre fekvő településhez, Rjrkaipjhoz. A falu közelében található a rozmárok egyik legjelentősebb gyülekezőhelye.
Ahogy visszaszorul a sarki jég, a rozmárok egyre beljebb kényszerülnek a szárazföldön, és gyakran kis helyen zsúfolódnak össze. Idén több száz szárazföldre szorított rozmár pusztult el, a tetemüket pedig a lakott területek felé sodorta a víz.
A tetemek szagára később a jegesmedvék is megjelentek. Egy alkalommal az egyik ragadozó egy rjrkaipji ház ablakát is betörte. A jegesmedvék miatt a településen magas szintű riasztást adtak ki: a gyerekeknek megtiltották, hogy gyalog menjenek iskolába, és több nyilvános rendezvényt is töröltek.
A helyieknek végül buldózerekkel kellett eltakarítania a rozmártetemeket.
Mivel a kutatók a klímaváltozás ellen nem sokat tehetnek, egyelőre csak az emberek és medvék közti konfliktus csökkentésével, illetve az állatok életének megkönnyítésével javíthatnak a faj helyzetén.
További hírek a kategóriából
Az emberi egészségre is ártalmas vegyületet talált...
Közzétéve 2016.08.15 11:13
Több százezer forintot dobunk ki a szemétbe
Közzétéve 2016.09.14 11:46
Ötödik éve a hulladékcsökkentésért
Közzétéve 2016.09.16 11:50
