A jövő generációi könnyen kereshetnek kevesebbet, ahogy a klímaváltozás kedvezőtlen mellékhatásai kikezdik az emberek egészségét. A gyerekkorban hőségnek gyakran kitett ember termelékenysége alacsonyabb lesz felnőttként, ezért kisebb fizetésre is számíthat.
Arról már számos kutatás szólt, hogy a klímaváltozásnak köszönhető szélsőséges időjárási jelenségek (aszály, kánikula, hurrikán) és természeti katasztrófák (árvíz, erdőtűz) egyre inkább megnyirbálják egyes országok GDP-jét.
A Nature szaklapban publikált tanulmányukban a University of California Berkeley kutatói 2015-ben már foglalkoztak azzal is, hogy a klímaváltozás hogyan erősíti a vagyoni egyenlőtlenségeket a világban, tágítva a szakadékot a vagyonosok és az elszegényedő lemaradók között.
Izzadó ifjúság, hőguta generáció
Arról is sok tanulmány jelent már meg, hogy a klímaváltozás kedvezőtlenül hat egészségünkre. De milyen következményei vannak ennek a munkavégzésünket tekintve? Azt már tudjuk, hogy a világ számos táján a déli órákban már nem lehet kültéri munkát végezni, mert hőgutát kap az ember.
Az orvostudomány és a közgazdaság tudorai is tudják, hogy az egyén gazdasági státusza, anyagi állapota függ az egészségétől, a kettő között korreláció van. Ezt az összefüggést számosította most új szemszögből a Stanford University, a University of California Berkeley és az amerikai pénzügyminisztérium közös kutatása.
Az említett intézmények közgazdászai kiszámolták, jövedelmük mekkora részéről mondhatnak nagy eséllyel búcsút majd a mai fiatalok és a holnap nemzedékei – akik már úgy nőnek fel, hogy gyerekkorukban gyakori az extrém kánikula.
Főleg a kisgyerekek
Az új kutatás szerint minden egyes nap, amelyen 32 Celsius fok fölé emelkedik a hőmérséklet az ember ifjúkorában, 0,1 százalékkal csökkenti az egyén átlagkeresetét 30 éves korában.
Ez első olvasásra roppant absztraktnak tűnhet, de ha azzal számolunk, hogy egy igazán meleg nyáron akár több tucat ilyen kánikulai nap is lehet, akkor elvileg több százalékos termelékenységcsökkenésről beszélhetünk az egyén felnőtt életében. És ez csak egy nyár “nyoma”!
Ha a fiatal kora 18 éven át tart az embernek, akkor egy kis matekozás után könnyen kétszámjegyű százalékértéknél lyukadunk ki. Ennyivel kereshet kevesebbet, mint mondjuk Skandináviából származó kollégája. Mert kevésbé más a munkabíró képessége, következésképp kevésbé termelékeny, mint a hidegben felnőtt munkatársa.
Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában megjelent tanulmány szerzői azt is hozzátették, hogy különösen az embriók és a kisgyerekek érzékenyek a meleg hőmérsékletre, mert a testük hőmérsékletszabályozó mechanizmusai és a szimpatikus idegrendszer még nem alakult ki teljesen náluk.
Ahogy egyre nő a hőmérséklet világszerte, ez az összefüggés (a munkavégző képességünk csökkenése és a fiatalon átélt kánikulás napok száma között) egyre nyilvánvalóbb lesz, vélik a szakemberek.
A tanulmány ugyan nem magyarázza meg kielégítően, hogy a hőség iránti kitettség hogyan vezet pénzügyi “instabilitáshoz” az életút későbbi részében, de a közelmúltban azért elég terjedelmes irodalma lett annak, hogy a fiatalkori egészségi állapotunk hogyan hat idősebb korunkba az egészségünkre, ez tehát nem igazán kérdőjelezhető meg.
A futurism.com-nak egy tudós azt nyilatkozta a kutatás hírének hallatán, hogy “ez bizarr”, de elismerte, hogy a kutatási eredmény kétségtelenül izgalmas.
Forrás: Klíma Blog | Kép: Pexels
Arról már számos kutatás szólt, hogy a klímaváltozásnak köszönhető szélsőséges időjárási jelenségek (aszály, kánikula, hurrikán) és természeti katasztrófák (árvíz, erdőtűz) egyre inkább megnyirbálják egyes országok GDP-jét.
A Nature szaklapban publikált tanulmányukban a University of California Berkeley kutatói 2015-ben már foglalkoztak azzal is, hogy a klímaváltozás hogyan erősíti a vagyoni egyenlőtlenségeket a világban, tágítva a szakadékot a vagyonosok és az elszegényedő lemaradók között.
Izzadó ifjúság, hőguta generáció
Arról is sok tanulmány jelent már meg, hogy a klímaváltozás kedvezőtlenül hat egészségünkre. De milyen következményei vannak ennek a munkavégzésünket tekintve? Azt már tudjuk, hogy a világ számos táján a déli órákban már nem lehet kültéri munkát végezni, mert hőgutát kap az ember.
Az orvostudomány és a közgazdaság tudorai is tudják, hogy az egyén gazdasági státusza, anyagi állapota függ az egészségétől, a kettő között korreláció van. Ezt az összefüggést számosította most új szemszögből a Stanford University, a University of California Berkeley és az amerikai pénzügyminisztérium közös kutatása.
Az említett intézmények közgazdászai kiszámolták, jövedelmük mekkora részéről mondhatnak nagy eséllyel búcsút majd a mai fiatalok és a holnap nemzedékei – akik már úgy nőnek fel, hogy gyerekkorukban gyakori az extrém kánikula.
Főleg a kisgyerekek
Az új kutatás szerint minden egyes nap, amelyen 32 Celsius fok fölé emelkedik a hőmérséklet az ember ifjúkorában, 0,1 százalékkal csökkenti az egyén átlagkeresetét 30 éves korában.
Ez első olvasásra roppant absztraktnak tűnhet, de ha azzal számolunk, hogy egy igazán meleg nyáron akár több tucat ilyen kánikulai nap is lehet, akkor elvileg több százalékos termelékenységcsökkenésről beszélhetünk az egyén felnőtt életében. És ez csak egy nyár “nyoma”!
Ha a fiatal kora 18 éven át tart az embernek, akkor egy kis matekozás után könnyen kétszámjegyű százalékértéknél lyukadunk ki. Ennyivel kereshet kevesebbet, mint mondjuk Skandináviából származó kollégája. Mert kevésbé más a munkabíró képessége, következésképp kevésbé termelékeny, mint a hidegben felnőtt munkatársa.
Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában megjelent tanulmány szerzői azt is hozzátették, hogy különösen az embriók és a kisgyerekek érzékenyek a meleg hőmérsékletre, mert a testük hőmérsékletszabályozó mechanizmusai és a szimpatikus idegrendszer még nem alakult ki teljesen náluk.
Ahogy egyre nő a hőmérséklet világszerte, ez az összefüggés (a munkavégző képességünk csökkenése és a fiatalon átélt kánikulás napok száma között) egyre nyilvánvalóbb lesz, vélik a szakemberek.
A tanulmány ugyan nem magyarázza meg kielégítően, hogy a hőség iránti kitettség hogyan vezet pénzügyi “instabilitáshoz” az életút későbbi részében, de a közelmúltban azért elég terjedelmes irodalma lett annak, hogy a fiatalkori egészségi állapotunk hogyan hat idősebb korunkba az egészségünkre, ez tehát nem igazán kérdőjelezhető meg.
A futurism.com-nak egy tudós azt nyilatkozta a kutatás hírének hallatán, hogy “ez bizarr”, de elismerte, hogy a kutatási eredmény kétségtelenül izgalmas.
További hírek a kategóriából
Az emberi egészségre is ártalmas vegyületet talált...
Közzétéve 2016.08.15 11:13
Több százezer forintot dobunk ki a szemétbe
Közzétéve 2016.09.14 11:46
Ötödik éve a hulladékcsökkentésért
Közzétéve 2016.09.16 11:50
