A globális éghajlatváltozás egy groteszk sajátossága, hogy épp azon országokat sújtja leginkább, amelyek legkevésbé járultak hozzá előidézéséhez... Ilyenek például a parányi szigetországok, amelyeknek hamarosan új hazát kell keresniük az emelkedő tengerszint miatt. Legyen szó megerősített tengerparti gátakról, megújuló energiával hajtott gépjárművekről vagy energiahatékony házakról, megfelelő szakmai és pénzügyi forrás híján mindez csak utópia marad. Ezt a hézagot hivatott pótolni a nemzetközi klímafinanszírozás.
A magyar lakosság jövedelemarányosan sokat költ rezsire, amihez nagyban hozzájárul a pazarló felhasználás. Magyarországon a lakóépületek 80 százaléka, azaz közel 2,5 millió családi ház energetikai szempontból korszerűtlen, amiért döntően a nem megfelelő vagy hiányzó szigetelés, az elavult nyílászárók és a rossz minőségű kazánok a felelősek. Egy átlagos magyar családi ház fűtési energiafogyasztása közel 38 százalékkal több mint egy osztrák otthon energiafogyasztása, és 64 százalékkal magasabb, mint egy svéd családi házé – miként korábban erről beszámolt a Greenfo. Az Energiaklub számításai szerint, ha minden lehetséges energiahatékonysági lépést megtennénk, akkor a lakóházak fogyasztásának 42 százalékát megspórolhatnánk. De milyen források állnak rendelkezésünkre ezekhez a felújításokhoz?
Klímafinanszírozás Magyarországon
Az Európai Unión belül a nemzetközi klímafinanszírozás pénzügyi mechanizmusai és a tagállami klímapolitikát szolgáló támogatási rendszerek között szoros összefüggés van. Magyarországon ilyen ösztönzők a Zöld Finanszírozási Rendszer (ZFR), a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) és a Gazdasági Zöldítési Rendszer (GZR), amelyekhez jelentős mértékben a nemzetközi és az uniós kvótakereskedelem biztosít forrást. A ZBR elsősorban lakóépületek energiahatékonysági felújítását, az épülethez kötött megújuló energiaforrások alkalmazását, valamint új, energiatakarékos lakóépületek építését támogatja. A 2017 elején meghirdetett lakossági energiahatékonysági hitelprogram keretében összesen 115 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre a családi házak és társasházak energetikai korszerűsítésére és a megújuló energiaforrások alkalmazására.
Az elmúlt években azonban a hazai energiás pályázatok nehézkessége többször is megmutatkozott, csak hogy néhányat említsünk: idő előtt kimerült támogatási keret, a szuper-rövid pályázati határidő, folyamatosan változó részletek a pályázati kiírásban és késlekedő hitelbírálat... A helyzeten az a tény sem javít, hogy az uniós támogatású energiahatékonysági beruházások megvalósítására kiírt 200 milliárdos rekord magas közbeszerzésen ismét kormányközeli cégek nyertek. Az eredeti kiírásban még 500 milliárdos keretösszegről volt szó, amelyet azután csökkentett a kiíró, hogy az Együtt Párt az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) fordult.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kiírt Otthon Melege Program fűtéskorszerűsítési alprogramjára szeptember 21-től lehet pályázni. Miként a fejlesztésért- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár elmondta, az elavult gázkonvektorok cseréjére szánt 1,5 milliárd forint országos keretet lakosságarányosan régiókra bontották, és a pályázatot is régiónként lehet majd beadni a meghirdetett időpontokban szeptemberben. A pályázati felhívás elérhető a Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet honlapján. Azonban érdemes résen lenni, ugyanis korábbi pályázatokon az első 2-3 órában az igények döntő többsége beérkezett, olvasható Szabó Zsolt államtitkár közlése az Indexen.
Mi a nemzetközi klímafinanszírozás célja?
A klímafinanszírozásról szóló döntés még a 2009-es koppenhágai nemzetközi klímapolitikai tárgyalásokhoz nyúlik vissza, ahol ugyanis a résztvevők megállapodtak abban, hogy a világ fejlett országai közösen évi 100 milliárd dollárt tesznek elérhetővé 2020-ig fejlődő térségek számára. Ezek a pénzügyi mechanizmusok olyan fejlesztéseket céloznak, amik egyrészt az éghajlatváltozás mérséklésére, tehát az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátásának csökkentésére irányulnak, másrészt pedig segítik a felkészülést a klímaváltozás káros hatásaival szemben. A klímafinanszírozáshoz szükséges pénzügyi keretet a fejlett országok – akik nagyobb mértékben felelősek az éghajlatváltozásért történelmi ÜHG kibocsátásaik miatt – biztosítják a szegényebb és az éghajlatváltozással szemben sérülékeny országok számára. Így tehát Magyarország is hozzájárul a nemzetközi klímafinanszírozási alapokhoz.
A folyamat fő felelős pénzügyi intézményét, a Zöld Klíma Alapot (az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének szakosított szerve) 2010-ben alapították. Az Európai Unió nemcsak tagállamainak éghajlatvédelmi beruházásait támogatja, hanem jelentős mértékben ösztönzi a rászoruló országok fejlesztéseit is a Zöld Klíma Alapon keresztül, amelynek közel felét (4,7 milliárd USD) eddig az EU biztosította. Magyarország 2 milliárd forint (7,2 millió USD) felajánlásával erősítette meg részvételét a nemzetközi klímafinanszírozásban. Ennek az összegnek a fele a nemzetközi Zöld Klíma Alapba került, a másik 1 milliárd forint kétoldalú és többoldalú együttműködéseken keresztül kerülhet felhasználásra 2016-2018 során.
Az USA kilépése a Párizsi Egyezményből ebben a kulcskérdésben is visszahúzza a nemzetközi törekvéseket. Az Obama adminisztráció alatt megígért 3 milliárd USD-ból (nagyjából 770 milliárd forint) a kormányváltásig csak az összeg egyharmada került folyósításra a Zöld Klíma Alapba, s nagy eséllyel több nem is fog. A Trump adminisztráció klímaváltozás-ellenes stratégiája folytán a korábban elérhető nemzetközi segélyek, valamint éghajlatvédelmi és tiszta energiával foglalkozó kezdeményezéseknek szóló támogatások szinte semmivé foszlanak az elkövetkező években. Az ezidáig legnagyobb támogató USA pénzügyi hozzájárulásának kiesése a Zöld Klíma Alapból a két nagy ÜHG kibocsátó Kína és India klímaegyezményben vállalt céljaira is hatással lesz, mivel azok zöld fejlesztéseik jelentős részét az említett támogatásokkal érték el – írja a Business Standard.
Az Alap máig nagyjából 10 milliárd dollár összegben jegyez pénzügyi megajánlásokat több mint 30 ország részéről. A 2020-ig kitűzött évi 100 milliárd dollár célösszeg azonban minden bizonnyal még nem lesz elég az alacsony szénkibocsátású gazdaságra való áttéréshez. Ezért a nemzeti kormányok mellett a magánszférának is jelentős mértékben hozzá kell járulnia a pénzügyi alap megteremtéséhez – amint ezt a Párizsi Egyezmény is sürgeti. Némi bizakodásra ad okot, hogy az Egyezmény klímavédelmi céljainak megvalósítása iránt van érdeklődés a nem állami szereplők között, az ENSZ külön online platformot hozott létre az önkéntes vállalások jegyzésére, ahol számos magyar vonatkozású vállalás is szerepel.
Forrás: Greenfo | Kép: Pexels
A magyar lakosság jövedelemarányosan sokat költ rezsire, amihez nagyban hozzájárul a pazarló felhasználás. Magyarországon a lakóépületek 80 százaléka, azaz közel 2,5 millió családi ház energetikai szempontból korszerűtlen, amiért döntően a nem megfelelő vagy hiányzó szigetelés, az elavult nyílászárók és a rossz minőségű kazánok a felelősek. Egy átlagos magyar családi ház fűtési energiafogyasztása közel 38 százalékkal több mint egy osztrák otthon energiafogyasztása, és 64 százalékkal magasabb, mint egy svéd családi házé – miként korábban erről beszámolt a Greenfo. Az Energiaklub számításai szerint, ha minden lehetséges energiahatékonysági lépést megtennénk, akkor a lakóházak fogyasztásának 42 százalékát megspórolhatnánk. De milyen források állnak rendelkezésünkre ezekhez a felújításokhoz?
Klímafinanszírozás Magyarországon
Az Európai Unión belül a nemzetközi klímafinanszírozás pénzügyi mechanizmusai és a tagállami klímapolitikát szolgáló támogatási rendszerek között szoros összefüggés van. Magyarországon ilyen ösztönzők a Zöld Finanszírozási Rendszer (ZFR), a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) és a Gazdasági Zöldítési Rendszer (GZR), amelyekhez jelentős mértékben a nemzetközi és az uniós kvótakereskedelem biztosít forrást. A ZBR elsősorban lakóépületek energiahatékonysági felújítását, az épülethez kötött megújuló energiaforrások alkalmazását, valamint új, energiatakarékos lakóépületek építését támogatja. A 2017 elején meghirdetett lakossági energiahatékonysági hitelprogram keretében összesen 115 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre a családi házak és társasházak energetikai korszerűsítésére és a megújuló energiaforrások alkalmazására.
Az elmúlt években azonban a hazai energiás pályázatok nehézkessége többször is megmutatkozott, csak hogy néhányat említsünk: idő előtt kimerült támogatási keret, a szuper-rövid pályázati határidő, folyamatosan változó részletek a pályázati kiírásban és késlekedő hitelbírálat... A helyzeten az a tény sem javít, hogy az uniós támogatású energiahatékonysági beruházások megvalósítására kiírt 200 milliárdos rekord magas közbeszerzésen ismét kormányközeli cégek nyertek. Az eredeti kiírásban még 500 milliárdos keretösszegről volt szó, amelyet azután csökkentett a kiíró, hogy az Együtt Párt az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) fordult.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kiírt Otthon Melege Program fűtéskorszerűsítési alprogramjára szeptember 21-től lehet pályázni. Miként a fejlesztésért- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár elmondta, az elavult gázkonvektorok cseréjére szánt 1,5 milliárd forint országos keretet lakosságarányosan régiókra bontották, és a pályázatot is régiónként lehet majd beadni a meghirdetett időpontokban szeptemberben. A pályázati felhívás elérhető a Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet honlapján. Azonban érdemes résen lenni, ugyanis korábbi pályázatokon az első 2-3 órában az igények döntő többsége beérkezett, olvasható Szabó Zsolt államtitkár közlése az Indexen.
Mi a nemzetközi klímafinanszírozás célja?
A klímafinanszírozásról szóló döntés még a 2009-es koppenhágai nemzetközi klímapolitikai tárgyalásokhoz nyúlik vissza, ahol ugyanis a résztvevők megállapodtak abban, hogy a világ fejlett országai közösen évi 100 milliárd dollárt tesznek elérhetővé 2020-ig fejlődő térségek számára. Ezek a pénzügyi mechanizmusok olyan fejlesztéseket céloznak, amik egyrészt az éghajlatváltozás mérséklésére, tehát az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátásának csökkentésére irányulnak, másrészt pedig segítik a felkészülést a klímaváltozás káros hatásaival szemben. A klímafinanszírozáshoz szükséges pénzügyi keretet a fejlett országok – akik nagyobb mértékben felelősek az éghajlatváltozásért történelmi ÜHG kibocsátásaik miatt – biztosítják a szegényebb és az éghajlatváltozással szemben sérülékeny országok számára. Így tehát Magyarország is hozzájárul a nemzetközi klímafinanszírozási alapokhoz.
A folyamat fő felelős pénzügyi intézményét, a Zöld Klíma Alapot (az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének szakosított szerve) 2010-ben alapították. Az Európai Unió nemcsak tagállamainak éghajlatvédelmi beruházásait támogatja, hanem jelentős mértékben ösztönzi a rászoruló országok fejlesztéseit is a Zöld Klíma Alapon keresztül, amelynek közel felét (4,7 milliárd USD) eddig az EU biztosította. Magyarország 2 milliárd forint (7,2 millió USD) felajánlásával erősítette meg részvételét a nemzetközi klímafinanszírozásban. Ennek az összegnek a fele a nemzetközi Zöld Klíma Alapba került, a másik 1 milliárd forint kétoldalú és többoldalú együttműködéseken keresztül kerülhet felhasználásra 2016-2018 során.
Az USA kilépése a Párizsi Egyezményből ebben a kulcskérdésben is visszahúzza a nemzetközi törekvéseket. Az Obama adminisztráció alatt megígért 3 milliárd USD-ból (nagyjából 770 milliárd forint) a kormányváltásig csak az összeg egyharmada került folyósításra a Zöld Klíma Alapba, s nagy eséllyel több nem is fog. A Trump adminisztráció klímaváltozás-ellenes stratégiája folytán a korábban elérhető nemzetközi segélyek, valamint éghajlatvédelmi és tiszta energiával foglalkozó kezdeményezéseknek szóló támogatások szinte semmivé foszlanak az elkövetkező években. Az ezidáig legnagyobb támogató USA pénzügyi hozzájárulásának kiesése a Zöld Klíma Alapból a két nagy ÜHG kibocsátó Kína és India klímaegyezményben vállalt céljaira is hatással lesz, mivel azok zöld fejlesztéseik jelentős részét az említett támogatásokkal érték el – írja a Business Standard.
Az Alap máig nagyjából 10 milliárd dollár összegben jegyez pénzügyi megajánlásokat több mint 30 ország részéről. A 2020-ig kitűzött évi 100 milliárd dollár célösszeg azonban minden bizonnyal még nem lesz elég az alacsony szénkibocsátású gazdaságra való áttéréshez. Ezért a nemzeti kormányok mellett a magánszférának is jelentős mértékben hozzá kell járulnia a pénzügyi alap megteremtéséhez – amint ezt a Párizsi Egyezmény is sürgeti. Némi bizakodásra ad okot, hogy az Egyezmény klímavédelmi céljainak megvalósítása iránt van érdeklődés a nem állami szereplők között, az ENSZ külön online platformot hozott létre az önkéntes vállalások jegyzésére, ahol számos magyar vonatkozású vállalás is szerepel.
További hírek a kategóriából
Az emberi egészségre is ártalmas vegyületet talált...
Közzétéve 2016.08.15 11:13
Több százezer forintot dobunk ki a szemétbe
Közzétéve 2016.09.14 11:46
Ötödik éve a hulladékcsökkentésért
Közzétéve 2016.09.16 11:50
