2016-ban még nem sikerült keresztülverekedni az ExxonMobil közgyűlésén, hogy a főrészvényesek megköveteljék a cégtől, adjon számot a klímaváltozás üzletvitelt érintő hatásairól. Egy év alatt azonban pálfordulás történt a nagy Wall Street-i alapoknál. Most már elismerik a klímatudatosság fontosságát.
Egy nappal azelőtt, hogy Trump bejelentette a klímaegyezményből való kilépést, a Wall Street egyértelmű üzenetet küldött: a nagy befektetési alapok kétharmada (62,3 százaléka) arra szavazott, hogy legyen kötelező klímajelentést publikálnia a világ legnagyobb tőzsdei olajvállalatának, az ExxonMobilnak.
Meglepő, hogy ilyen nagy többséggel fogadták el a javaslatot. Tavaly ugyanis még leszavaztak egy hasonló felterjesztést a Wall Street legnevesebb alapjai, akkor csak a voksok 38 százalékát tudta megszerezni a koncepció. Az új határozat értelmében az ExxonMobil köteles lesz információkat közölni rendszeres időközönként arról, hogy milyen kockázatokat rejt a klímaváltozás és a klímapolitikai intézkedések (pl. karbonadó, emissziós kvótavásárlási kötelezettség, környezetszennyezési bírságok) a főprofiljára nézve, és hogy hogyan dolgozik új technológiákon, melyek ezeket a kockázatokat csökkentenék, illetve hogyan állnak át kevésbé karbonintenzív technológiákra.
Zöld szervezetek úgy üdvözölték a módosítást, mint ami fordulópontot jelent az általuk évtizedek óta vívott harcban, hogy a klímaváltozás tényét elismertessék a fosszilis szektor élvonalában.
Új befektetői korszellem
Mindez azt mutatja, a nagy intézményes befektetési alapok (nyugdíjalapok, mutul fundok, bankok, biztosítócégek befektetési alapjai, szuverén nemzeti vagyonalapok) éppúgy belátták, hogy a klímaváltozás alapvető üzleti kockázat, mint a magántőke-befektetési alapok, melyek a felső tízezer tagjainak – az a bizonyos top 1 százalék, ahogy az amerikai közbeszédben hívják őket – megtakarításait kezelik.
Ezen a felismerésen az sem változtat, hogy Trump kilépteti Amerikát a párizsi klímaegyezményből. „A gazdasági megfontolások meghaladnak minden más megfontolást” – fogalmazott a Reutersnek Anne Simpson, a kaliforniai CALPERS fenntartható befektetési igazgatója.
A CALPERS támogatta a közgyűlésen a javaslatot, akárcsak a Vanguard Group és a BlackRock, tudta meg a Reuters a szavazásról bennfentes információval rendelkező informátortól. A BlackRock a világ legnagyobb vagyonkezelő cége, 5100 milliárd dollárnyi eszközt kezel. A BlackRock az ExxonMobil részvényeinek 6 százalékát birtokolja, a Vanguard 7 százalékot. A CALPERS a világ legnagyobb nyugdíjalapja. Úgy tűnik, hogy némelyikük megváltoztatta nézeteit a 2016-os közgyűlés óta.
Az ökotudatos üzletpolitikát támogató másik szekértábort hagyományosan az aktivista befektetők alkotják, köztük a környezetvédelmi szervezetek és a vallási közösségek megtakarításait kezelő intézmények (az Exxonnál most például a ferences rendi részvényesek is igennel szavaztak erre a javaslatra).
Az amerikai tőzsdefelügyelet előírásai szerint még hónapokba telhet, mire az ExxonMobil a következő jelentésében közzéteszi a szavazás pontos részleteit. Ekkor derül majd ki, pontosan kik adták össze a 62,3 százaléknak megfelelő igen szavazatot.
Hasonló döntések várhatók más energiacégeknél is a következő hetekben (pl. PPL Corp., Occidental Petroleum Corp., Devon Energy), ugyanis ezeknél a cégeknél már beterjesztettek a közgyűléseikre a klímaváltozási információkat követelő javaslatokat.
Az Exxon jelenlegi első embere, Darren Woods – aki Rex Tillersont váltotta januártól a vezérigazgatói székben, hogy az elszegődhessen külügyminiszternek –, ambivalens a párizsi klímaegyezménnyel kapcsolatban. Egyes pontjain egyetért vele, de nem mindenben tartja előnyösnek az Exxonra nézve.
Az Exxon eddig azzal védte magát, hogy bőven elég infót ad közre a klímaváltozással kapcsolatban a negyedéves jelentéseiben és sajtóközleményeiben. A cég éveken át pedig pénzelt klímatagadókat, klimaszkeptikusokat. New York főügyésze azonban vizsgálatot indított, mivel Tillersonról kiderült, hogy vezérigazgatóként álnéven létesített e-mail-címet, hogy konzultálhasson a klímaváltozásról. Renoméját úgy próbálta helyreállítani a cég, hogy hirtelen ökotudatos projektjeit kezdte népszerűsíteni. Nemrég klimatológust is beválasztottak az igazgatótanácsba, sőt a vállalat hivatalosan is állást foglalt, és a párizsi klímaegyezményben való maradásra buzdította Trumpot.
Nyomuljanak a nyugdíjalapok!
A nagy nem amerikai intézményes befektetők is elkötelezték magukat a dekarbonizáció mellett. A Norvég Szuverén Vagyon Alap már jó ideje helyez nyomást az amerikai székhelyű multinacionális olajvállalatokra és más szektorokban működő multikra is, hogy hagyjanak fel a szén használatával.
Al Gore korábban ezzel érvelt, amikor azt hangsúlyozta, hogy a nyugdíjalapoknak kell a gazdaság zöldülés zászlóvivőinek lenniük, mert alapjáraton az a dolguk, hogy hosszú távú megtérülési és tőkebiztonsági szempontok szerint fektessenek be, márpedig a klímaváltozást ignoráló üzletvitel a cégeknél – amelyekben ők részvényesek – nem egyezik ezzel. Tehát a nyugdíjalapoknak kell rákényszeríteniük a multikat, hogy a ki nem aknázott természeti erőforrásokat (stranded assets) könyveljék be a mérlegükbe, és a ki nem termelés tényét is jelentessék meg könyvelésükben, mint bevételkiesést. És hát ugye eleve döntsenek úgy, hogy ezeket már a földben hagyják.
Divesztíció
Ugyancsak klímatudatos trend az alapoknál a divestment, vagyis hogy kivonulnak a legszennyezőbb iparágakból. 2016-ban az említett Norvén Szuverén Vagyon Alap – mely a világ legnagyobb nemzeti vagyonalapja – eladta részesedéseit egy tucatnyi energiacégekben, köztük az Xcelben, az American Electric Power Co. Inc.-ben és az NRG Energy Inc.-ben, mert ezek túl sok széntüzelésű erőművet működtettek. További nyolc vállalatot „megfigyelés alá” helyeztek (pl. Southern Co., NorthWestern Corp.), vagyis később döntenek arról, hogy divesztícióhoz folyamodnak-e.
Forrás: Klíma Blog | Kép: Pexels
Egy nappal azelőtt, hogy Trump bejelentette a klímaegyezményből való kilépést, a Wall Street egyértelmű üzenetet küldött: a nagy befektetési alapok kétharmada (62,3 százaléka) arra szavazott, hogy legyen kötelező klímajelentést publikálnia a világ legnagyobb tőzsdei olajvállalatának, az ExxonMobilnak.
Meglepő, hogy ilyen nagy többséggel fogadták el a javaslatot. Tavaly ugyanis még leszavaztak egy hasonló felterjesztést a Wall Street legnevesebb alapjai, akkor csak a voksok 38 százalékát tudta megszerezni a koncepció. Az új határozat értelmében az ExxonMobil köteles lesz információkat közölni rendszeres időközönként arról, hogy milyen kockázatokat rejt a klímaváltozás és a klímapolitikai intézkedések (pl. karbonadó, emissziós kvótavásárlási kötelezettség, környezetszennyezési bírságok) a főprofiljára nézve, és hogy hogyan dolgozik új technológiákon, melyek ezeket a kockázatokat csökkentenék, illetve hogyan állnak át kevésbé karbonintenzív technológiákra.
Zöld szervezetek úgy üdvözölték a módosítást, mint ami fordulópontot jelent az általuk évtizedek óta vívott harcban, hogy a klímaváltozás tényét elismertessék a fosszilis szektor élvonalában.
Új befektetői korszellem
Mindez azt mutatja, a nagy intézményes befektetési alapok (nyugdíjalapok, mutul fundok, bankok, biztosítócégek befektetési alapjai, szuverén nemzeti vagyonalapok) éppúgy belátták, hogy a klímaváltozás alapvető üzleti kockázat, mint a magántőke-befektetési alapok, melyek a felső tízezer tagjainak – az a bizonyos top 1 százalék, ahogy az amerikai közbeszédben hívják őket – megtakarításait kezelik.
Ezen a felismerésen az sem változtat, hogy Trump kilépteti Amerikát a párizsi klímaegyezményből. „A gazdasági megfontolások meghaladnak minden más megfontolást” – fogalmazott a Reutersnek Anne Simpson, a kaliforniai CALPERS fenntartható befektetési igazgatója.
A CALPERS támogatta a közgyűlésen a javaslatot, akárcsak a Vanguard Group és a BlackRock, tudta meg a Reuters a szavazásról bennfentes információval rendelkező informátortól. A BlackRock a világ legnagyobb vagyonkezelő cége, 5100 milliárd dollárnyi eszközt kezel. A BlackRock az ExxonMobil részvényeinek 6 százalékát birtokolja, a Vanguard 7 százalékot. A CALPERS a világ legnagyobb nyugdíjalapja. Úgy tűnik, hogy némelyikük megváltoztatta nézeteit a 2016-os közgyűlés óta.
Az ökotudatos üzletpolitikát támogató másik szekértábort hagyományosan az aktivista befektetők alkotják, köztük a környezetvédelmi szervezetek és a vallási közösségek megtakarításait kezelő intézmények (az Exxonnál most például a ferences rendi részvényesek is igennel szavaztak erre a javaslatra).
Az amerikai tőzsdefelügyelet előírásai szerint még hónapokba telhet, mire az ExxonMobil a következő jelentésében közzéteszi a szavazás pontos részleteit. Ekkor derül majd ki, pontosan kik adták össze a 62,3 százaléknak megfelelő igen szavazatot.
Hasonló döntések várhatók más energiacégeknél is a következő hetekben (pl. PPL Corp., Occidental Petroleum Corp., Devon Energy), ugyanis ezeknél a cégeknél már beterjesztettek a közgyűléseikre a klímaváltozási információkat követelő javaslatokat.
Az Exxon jelenlegi első embere, Darren Woods – aki Rex Tillersont váltotta januártól a vezérigazgatói székben, hogy az elszegődhessen külügyminiszternek –, ambivalens a párizsi klímaegyezménnyel kapcsolatban. Egyes pontjain egyetért vele, de nem mindenben tartja előnyösnek az Exxonra nézve.
Az Exxon eddig azzal védte magát, hogy bőven elég infót ad közre a klímaváltozással kapcsolatban a negyedéves jelentéseiben és sajtóközleményeiben. A cég éveken át pedig pénzelt klímatagadókat, klimaszkeptikusokat. New York főügyésze azonban vizsgálatot indított, mivel Tillersonról kiderült, hogy vezérigazgatóként álnéven létesített e-mail-címet, hogy konzultálhasson a klímaváltozásról. Renoméját úgy próbálta helyreállítani a cég, hogy hirtelen ökotudatos projektjeit kezdte népszerűsíteni. Nemrég klimatológust is beválasztottak az igazgatótanácsba, sőt a vállalat hivatalosan is állást foglalt, és a párizsi klímaegyezményben való maradásra buzdította Trumpot.
Nyomuljanak a nyugdíjalapok!
A nagy nem amerikai intézményes befektetők is elkötelezték magukat a dekarbonizáció mellett. A Norvég Szuverén Vagyon Alap már jó ideje helyez nyomást az amerikai székhelyű multinacionális olajvállalatokra és más szektorokban működő multikra is, hogy hagyjanak fel a szén használatával.
Al Gore korábban ezzel érvelt, amikor azt hangsúlyozta, hogy a nyugdíjalapoknak kell a gazdaság zöldülés zászlóvivőinek lenniük, mert alapjáraton az a dolguk, hogy hosszú távú megtérülési és tőkebiztonsági szempontok szerint fektessenek be, márpedig a klímaváltozást ignoráló üzletvitel a cégeknél – amelyekben ők részvényesek – nem egyezik ezzel. Tehát a nyugdíjalapoknak kell rákényszeríteniük a multikat, hogy a ki nem aknázott természeti erőforrásokat (stranded assets) könyveljék be a mérlegükbe, és a ki nem termelés tényét is jelentessék meg könyvelésükben, mint bevételkiesést. És hát ugye eleve döntsenek úgy, hogy ezeket már a földben hagyják.
Divesztíció
Ugyancsak klímatudatos trend az alapoknál a divestment, vagyis hogy kivonulnak a legszennyezőbb iparágakból. 2016-ban az említett Norvén Szuverén Vagyon Alap – mely a világ legnagyobb nemzeti vagyonalapja – eladta részesedéseit egy tucatnyi energiacégekben, köztük az Xcelben, az American Electric Power Co. Inc.-ben és az NRG Energy Inc.-ben, mert ezek túl sok széntüzelésű erőművet működtettek. További nyolc vállalatot „megfigyelés alá” helyeztek (pl. Southern Co., NorthWestern Corp.), vagyis később döntenek arról, hogy divesztícióhoz folyamodnak-e.
További hírek a kategóriából
Sziget: Idén még hangsúlyosabb lesz a környezettud...
Közzétéve 2016.08.16 15:12
NABI: Gázüzemű buszokkal hasznosítható lenne a dep...
Közzétéve 2016.08.17 14:44
Környezetszennyezés okozta jogsérelmek
Közzétéve 2016.09.26 09:02
