Szinte bizonyos, hogy földünkön 2100-ig nem emelkedik 4-5 C-fokkal az átlagos hőmérséklet, mutatták ki brit kutatók. Vizsgálatuk szerint az ENSZ illetékes testületének előjelzése eltúlzott - de ennek ellenére változatlanul parancsolóan sürgető az üvegház-hatások csökkentése.
Az ENSZ-nek a klímaváltozást kutató kormányközi testülete, amelyet mértékadónak tekintenek a kérdésben, korábban azt jelezte, hogy századunk végére 1.5 – 4.5 százalékos lehet az átlagos hőmérséklet emelkedése, aminek katasztrofális kihatásai lesznek az emberiségre.
Az Exeteri Egyetem kutatóinak most a Nature-ben közreadott tanulmánya lényegesen kedvezőbb kilátásokat vázol fel: szerintük a felmelegedés csak 2.2 és 3.4 C fok között mozog majd, a legvalószínűbbnak a 2.8 fokot tartják.
A klíma-szakértők számításaikban eddig a Föld hőmérsékletének korábbi, folyamatos alakulásából indultak ki, a brit kutatók viszont figyelembe vették az éghajlat éves, illetve rövid idejű, alkalmi változásait és azok kihatását is. Mindenesetre a felmelegedés fékezése változatlanul sürgető feladat.
A 2015-ös párizsi klíma-egyezmény azt tűzte ki célul, hogy “jóval 2 C fok alá” szorítsák a melegedést és törekedjenek annak 1.5 fokra való leszorítására. Amint tapasztaljuk, már a jelenlegi, 1 százalékos felmelegedés is pusztító áradásokhoz, súlyos viharokhoz, esőzésekhez vezet és emelkedik a tengerek szintje.
A brit kutatók figyelmeztettek, hogy viszonylag derűlátóbb számításaikat erősen befolyásolhatják olyan, még előre nem látható körülmények, mint a Golf-áram összeomlása, az örök fagy övezetének felpuhulása, illetve Grönland és az Antarktisz jégrétegének olvadása.
A 19. sz. eleje, az iparosítás kezdete óta a szennyező anyagok kibocsátása miatt csaknem 50 százalékkal emelkedett a légkör széndioxid tartalma, ennek és a metánnak betudhatóan alakult ki a felmelegedést okozó üvegház-hatás.
Forrás: Klíma Blog | Kép: Flickr
Az ENSZ-nek a klímaváltozást kutató kormányközi testülete, amelyet mértékadónak tekintenek a kérdésben, korábban azt jelezte, hogy századunk végére 1.5 – 4.5 százalékos lehet az átlagos hőmérséklet emelkedése, aminek katasztrofális kihatásai lesznek az emberiségre.
Az Exeteri Egyetem kutatóinak most a Nature-ben közreadott tanulmánya lényegesen kedvezőbb kilátásokat vázol fel: szerintük a felmelegedés csak 2.2 és 3.4 C fok között mozog majd, a legvalószínűbbnak a 2.8 fokot tartják.
A klíma-szakértők számításaikban eddig a Föld hőmérsékletének korábbi, folyamatos alakulásából indultak ki, a brit kutatók viszont figyelembe vették az éghajlat éves, illetve rövid idejű, alkalmi változásait és azok kihatását is. Mindenesetre a felmelegedés fékezése változatlanul sürgető feladat.
A 2015-ös párizsi klíma-egyezmény azt tűzte ki célul, hogy “jóval 2 C fok alá” szorítsák a melegedést és törekedjenek annak 1.5 fokra való leszorítására. Amint tapasztaljuk, már a jelenlegi, 1 százalékos felmelegedés is pusztító áradásokhoz, súlyos viharokhoz, esőzésekhez vezet és emelkedik a tengerek szintje.
A brit kutatók figyelmeztettek, hogy viszonylag derűlátóbb számításaikat erősen befolyásolhatják olyan, még előre nem látható körülmények, mint a Golf-áram összeomlása, az örök fagy övezetének felpuhulása, illetve Grönland és az Antarktisz jégrétegének olvadása.
A 19. sz. eleje, az iparosítás kezdete óta a szennyező anyagok kibocsátása miatt csaknem 50 százalékkal emelkedett a légkör széndioxid tartalma, ennek és a metánnak betudhatóan alakult ki a felmelegedést okozó üvegház-hatás.
További hírek a kategóriából
Sziget: Idén még hangsúlyosabb lesz a környezettud...
Közzétéve 2016.08.16 15:12
NABI: Gázüzemű buszokkal hasznosítható lenne a dep...
Közzétéve 2016.08.17 14:44
Környezetszennyezés okozta jogsérelmek
Közzétéve 2016.09.26 09:02
