Az idei első lapszámunkban arról kérdeztük a hulladékgazdálkodási ágazat szolgáltatási oldalának szereplőit, milyennek látják a 2023 nyarán elindult hulladékgazdálkodási koncesszió eddigi tapasztalatait, hogyan értékelik a rendszer működését. A témát most folytatjuk – arra igyekeztünk rábírni a hatósági és döntéshozói oldalt, hogy ezt az értékelést szintén végezzék el. Minden megszólítotthoz ugyanazt a kérdést intéztük: az önök hatósága/szervezete most, 2024 tavaszán milyen tapasztalatokat összegezhetne a koncesszori hulladékgazdálkodási rendszer eddigi működésével kapcsolatosan? A felkérésnek eleget tett szervezetek kommunikációs osztályának/sajtórészlegének értékeléseit olvashatják ebben az írásban, s maga a szolgáltatásrendszert végző koncesszor is megszólal.
Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal:
A koncessziós rendszer alig több mint fél éve lépett életbe, tehát a gyakorlati tapasztalatokat még korai értékelni az első árszabályozási ciklus elején.
Általánosságban elmondható, hogy a bevezetett rendszer új szemlélettel tekint a hulladékra, amit értékes nyersanyagként kezel. Ez jelentős lépés a körforgásos gazdaság kialakításának irányába. Az új struktúra átalakította a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszert is, amelynek középpontjában „a szennyező fizet” alapelv érvényesítése áll. Európai uniós előírás, hogy egyes termékek esetében a gyártóknak a termékek után keletkező hulladékáért is felelősséget kell vállalniuk: az EPR díjon keresztül ezeknek a hulladékoknak az összegyűjtését és kezelését fizetik meg. Ezáltal az új szabályozás már a gyártókat is arra ösztönzi, hogy visszaszorítsák a hulladékok keletkezését, illetve ahol lehetséges, ott a hulladékot minél nagyobb arányban használják alapanyagként.
A koncessziós rendszer első komoly mérföldköve a modellváltás lebonyolítása volt, hiszen a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás, valamint egyes hulladékgazdálkodási tevékenységek állami közfeladatként kerültek meghatározásra. 2023 júliusától ennek ellátását a koncessziós társaság végzi a koncesszori alvállalkozók bevonásával.
A rendszer bevezetésével a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) hulladékgazdálkodással összefüggő feladat- és hatáskörei is bővültek. Már 2022 decemberében kiadtuk a koncessziós rendszer árszabályozásának alapvető kereteit megállapító rendeletünket, amely a hulladékgazdálkodási koncessziós rendszerben az indokolt költségek, valamint az azok alapján tett díjjavaslat átláthatóságát biztosítja. Ezzel párhuzamosan egyeztetésre bocsájtottuk a rendeleti keretszabályokat kitöltő módszertani útmutatónkat is, amelyet első alkalommal 2023 áprilisában tettünk közzé. 2023-ban javaslatot tettünk az illetékes miniszter számára a koncessziós rendszer több díjelemére is: így a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj mértékére, a kiterjesztett gyártói felelősségi, a gazdálkodó szervezetek és a köztisztasági intézményi alrendszerek keretében alkalmazandó díjakra, a kötelező visszaváltási díjas rendszerrel összefüggő szolgáltatási és csatlakozási díjakra, továbbá rendeletet adtunk ki a hulladéklerakói átvételi díjakra. Folyamatosan működtetünk egy úgynevezett vagyonkatasztert is, amely a hulladékgazdálkodási eszközök és létesítmények egyes adatait tartja nyilván, valamint véleményezzük a koncessziós társaság évente elkészítendő, tízéves időtartamra szóló gördülő fejlesztési rendszertervét is.
A MEKH-nek a megalapozott díjjavaslatokhoz és nyilvántartásokhoz továbbra is nagy mennyiségű szolgáltatói adatra van szüksége, melynek begyűjtése során arra törekszünk, hogy az adatforgalmat egyszerűsítsük és ésszerűsítsük annak érdekében, hogy az minél kevesebb adminisztrációs terhet jelentsen a piaci szereplők számára.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal:
Az új hulladékgazdálkodási modell 2023. július 1-jei bevezetése jelentős változásokat eredményezett a fémkereskedelmi szabályozásban is. A változással olyan új fogalmak és szereplők jelentek meg a szabályozásban, mint a koncesszori fémkereskedő, a koncesszori fémkereskedelmi engedély, a koncessziós fémkereskedelmi engedélyköteles anyag.
Az új koncessziós rendszer életbe lépésével a fémkereskedelemmel kapcsolatos engedélyezési, ellenőrzési feladatok tartoznak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hatáskörébe. Az engedélyezési feladatok átalakultak, az eddigi egyfajta fémkereskedelmi engedély két típusúvá vált, koncesszori alvállalkozóként végzett tevékenységhez kapcsolódó koncesszori fémkereskedelmi engedélyt, illetve a „nem koncessziós” engedélyt ad ki a NAV.
A NAV 2024. március 1-ig 216 koncesszori fémkereskedelmi engedélyt adott ki.
A koncessziós fémkereskedelmi engedéllyel a fémkereskedő a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó („koncessziós”) fémhulladékot is átvehet, ennek hiányában azt jogszerűen nem teheti meg.
A NAV ellenőrzési feladatai ezen a téren kibővültek, a koncessziós társaság felkérése alapján a NAV az engedélyben foglalt szempontok szerint vizsgálhatja az átvetett fémhulladékok típusát, vagyis az ellenőrzés nem csak arra terjedhet ki, hogy az átvett fémhulladék tartalmaz-e eltulajdonított fémtárgyat, illetve a fémhulladék átvétele, tárolása szabályszerűen történik-e, hanem arra is kiterjed, hogy az átvett fémhulladék koncessziós körbe tartozó-e.
A változásokkal kapcsolatos széleskörű információ átadás érdekében a NAV több tájékoztatót is elhelyezett a honlapján. A beérkező állásfoglalás iránti kérelmek száma egyértelműen csökkenő tendenciát mutat, amelyből arra lehet következtetni, a kezdeti bizonytalanságok megszűntek.
A NAV-nak, mint közigazgatási szervnek a hulladékgazdálkodási rendszerrel annyiban van még kapcsolata, hogy a környezetvédelmi termékdíj bevallásakor, a koncessziós társaságnak fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díjjal csökkenteni kell a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény mellékletében szereplő, ugyanahhoz a termék- vagy anyag arányhoz kapcsolódó díjtételeket.
MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.:
A MOHU irányításával javában tart a magyarországi hulladékgazdálkodási rendszer zöldszempontú átalakítása az Európai Unió előírásai nyomán a fenntarthatósági célok, illetve a körforgásos gazdaság elérése érdekében.
A hulladékkoncessziót elnyerő MOL Nyrt. 2023. július 1-jétől 35 évig felel mintegy 5 millió tonna hazai települési hulladék gyűjtésének és kezelésének megszervezésért. A társaság vállalta, hogy 2040-ig a települési hulladék újrahasznosítási arányát 32%-ról 65%-ra emeli, a lerakókba kerülő hulladék arányát pedig 10 százalékra csökkenti 50%-ról. Ezért az első tíz évben minimum 185 milliárd forint értékű beruházást hajt végre, és egy legalább évi 100 ezer tonna hulladék energetikai hasznosítására alkalmas létesítményt épít a koncessziós szerződés első ötéves ciklusában.
A társaság első intézkedései között meghirdette a partner vállalkozások kiválasztására szolgáló Intézményi Alvállalkozói Pályázatot, tárgyalásokat kezdett a hulladékkezelő gazdasági létesítmények üzemeltetőivel, illetve tulajdonosaival a kapacitások lekötéséről, és összességében több száz, a hulladékgazdálkodásban részt vevő céggel kötött együttműködési megállapodást.
Mindemellett a 2023 januárjától a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. nevet viselő hulladékgazdálkodási koncesszióért felelős cég megkezdte a beruházási tervek összeállítását, kormányzati elfogadtatási folyamatát és a lakossági-intézményi szemléletformálás előkészítését is.
A koncesszió életbe lépését követően a MOHU gyorsította, egyszerűsítette, egységesítette és elérhetőbbé tette a lakossági hulladékudvarok működését. A társaság 2023 novemberében belefogott országos hulladékudvar-építési programja megvalósításába is, aminek köszönhetően az új esztergomi létesítmény várhatóan 2024 májusától nyitja meg kapuit, a következő tíz évben pedig további 82 korszerű hulladékudvar jöhet létre országszerte.
A kiterjesztett gyártói felelőségi (EPR) rendszer bevezetésével összhangban a MOHU 2024. január 1-től aktiválta az új italcsomagolás visszaváltási rendszert (DRS) is. Ennek keretében (a gyártók féléves haladékát követően) fokozatosan minden, visszaváltási jelöléssel ellátott egyszer használatos csomagolással rendelkező italtermék üveg, fém és műanyag palackos/dobozos csomagolása visszaválthatóvá válik az élelmiszert (is) forgalmazó boltoknál létrejövő több ezer, növekvő számú visszaváltási ponton (REponton).
A MOHU 2023 októberében Kaposváron elindította a használt sütőolaj háznál történő begyűjtését szolgáló új, országosan is kiterjesztendő rendszert is, majd 2024 elején 14 település, egyes társasházas övezeteiben teszt jelleggel elstartolt a konyhai zöld- és élelmiszerhulladék házhoz menő gyűjtése is. A hulladék megfelelő hasznosítása érdekében a MOHU elkezdte a szerződések kidolgozását a biogáz üzemekkel is.
Mindemellett a MOHU döntéseket hozott annak érdekében is, hogy országos lefedettségű korszerű textilhulladék-visszagyűjtési rendszert építsen ki, az egyéb módon nem hasznosítható hulladék lehető leghatékonyabb, környezetbarát kezelése, illetve ártalmatlanítása érdekében pedig a hulladék energetikai hasznosítását lehetővé tevő hazai kapacitás fejlesztése irányában is lépéseket tett.
A fenti megszólalókon kívül szerettük volna megtudni továbbá a Zöldhatóság Pest vármegyei illetékesének, illetve a Szabályozott Tevékenysége Felügyeleti Hatósága és természetesen az Energiaügyi Minisztérium jelenlegi álláspontját is, de ezen szervezetek a (többszörös) megkeresésekre lapzártánkig nem reagáltak. Amennyiben a témában az említett érintett szervezetektől válasz, vagy bármiféle idevágó vélemény érkezik, azt a későbbiekben honlapunkon (ww.zipmagazin.hu) közzétesszük.
(A cikk eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2024 áprilisi lapszámában jelent meg nyomtatásban.)
További hírek a kategóriából
