Határozottabb fellépést sürget az erdőirtás ellen az Európai Parlament a klímaváltozás megfékezése érdekében.
Csökkentené a földhasználattal, az erdők irtásával és a fakitermeléssel járó szén-dioxid kibocsátást egyik legújabb javaslatában az Európai Parlament (EP), emellett kötelezné az uniós országokat erdeik védelmére. Ezt elsősorban azzal érnék el, hogy előírnák a tagállamoknak, ha területükön kiirtanak egy erdőrészt, kötelesek legyenek újat telepíteni helyette, vagy kompenzálják a meglévő erdők, termőföldek és füves területek fenntartható kezelésével. A javaslat hangsúlyozza: az erdőknek kulcsszerepük van a klímaváltozás elleni küzdelemben; fontos, hogy az EU - mint a világ harmadik legnagyobb szén-dioxid kibocsátója Kína és az USA után - tartsa a párizsi klímaegyezményben foglalt vállalásait.
- Mindez persze nem jelenti azt, hogy az erdőket egy üvegbúra alá akarjuk zárni - nyilatkozta a javaslat egyik kidolgozója, Norbert Lins. Az EP Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának tagja szerint átgondolt, fenntartható erdőgazdálkodással meg lehet találni az egyensúlyt a fakitermelés és az éghajlatváltozás mérséklésére tett erőfeszítések között.
Az Eurostat adatai szerint az EU területének 43 százalékát borítják erdők, ezek összesen 182 milliárd hektáron terülnek el. A tagállamok tekintetében azonban igen nagy eltérések vannak, az erdők jelentősége nemzeti szinten eltérő. Az európai erdőterületek kétharmadát hat ország, Finnország, Franciaország, Lengyelország, Németország, Spanyolország és Svédország mondhatja magáénak. Magyarország területének 23 százalékát borítják erdők (2069 ezer hektáron). A legkevesebb fás terület Máltán található, arányuk az egy százalékot sem éri el.
Az EU-ban 11 millió hektárral nőtt a fás és erdős terület 1990 és 2015 között. Ennek folytatása, további elősegítése azért életbevágó, mert mint az a javaslatban is olvasható, az erdők hozzájárulnak a talaj erózióval szembeni védelméhez, bekapcsolódnak a víz körforgásába, számos faj élőhelyéül szolgálnak, és szabályozzák a helyi éghajlatot, főként a párolgás révén. Nem mellesleg az erdők az üvegházhatású gázok 10,9 százalékát semlegesítik egy évben.
Az EP célul tűzte ki, hogy 2030-ra 40 százalékkal csökkenti a károsanyag-kibocsátást az 1990-es adatokhoz képest. Ezt segíti elő az erdőirtással foglalkozó javaslat is, amelyről várhatóan szeptemberben tartanak plenáris vitát és szavazást is.
Forrás: Népszava | Kép: Pexels
Csökkentené a földhasználattal, az erdők irtásával és a fakitermeléssel járó szén-dioxid kibocsátást egyik legújabb javaslatában az Európai Parlament (EP), emellett kötelezné az uniós országokat erdeik védelmére. Ezt elsősorban azzal érnék el, hogy előírnák a tagállamoknak, ha területükön kiirtanak egy erdőrészt, kötelesek legyenek újat telepíteni helyette, vagy kompenzálják a meglévő erdők, termőföldek és füves területek fenntartható kezelésével. A javaslat hangsúlyozza: az erdőknek kulcsszerepük van a klímaváltozás elleni küzdelemben; fontos, hogy az EU - mint a világ harmadik legnagyobb szén-dioxid kibocsátója Kína és az USA után - tartsa a párizsi klímaegyezményben foglalt vállalásait.
- Mindez persze nem jelenti azt, hogy az erdőket egy üvegbúra alá akarjuk zárni - nyilatkozta a javaslat egyik kidolgozója, Norbert Lins. Az EP Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának tagja szerint átgondolt, fenntartható erdőgazdálkodással meg lehet találni az egyensúlyt a fakitermelés és az éghajlatváltozás mérséklésére tett erőfeszítések között.
Az Eurostat adatai szerint az EU területének 43 százalékát borítják erdők, ezek összesen 182 milliárd hektáron terülnek el. A tagállamok tekintetében azonban igen nagy eltérések vannak, az erdők jelentősége nemzeti szinten eltérő. Az európai erdőterületek kétharmadát hat ország, Finnország, Franciaország, Lengyelország, Németország, Spanyolország és Svédország mondhatja magáénak. Magyarország területének 23 százalékát borítják erdők (2069 ezer hektáron). A legkevesebb fás terület Máltán található, arányuk az egy százalékot sem éri el.
Az EU-ban 11 millió hektárral nőtt a fás és erdős terület 1990 és 2015 között. Ennek folytatása, további elősegítése azért életbevágó, mert mint az a javaslatban is olvasható, az erdők hozzájárulnak a talaj erózióval szembeni védelméhez, bekapcsolódnak a víz körforgásába, számos faj élőhelyéül szolgálnak, és szabályozzák a helyi éghajlatot, főként a párolgás révén. Nem mellesleg az erdők az üvegházhatású gázok 10,9 százalékát semlegesítik egy évben.
Az EP célul tűzte ki, hogy 2030-ra 40 százalékkal csökkenti a károsanyag-kibocsátást az 1990-es adatokhoz képest. Ezt segíti elő az erdőirtással foglalkozó javaslat is, amelyről várhatóan szeptemberben tartanak plenáris vitát és szavazást is.