Mi lesz egy környezetkutató/hulladékgazdálkodási szakértő, egy közgazdász és egy tájépítész-jogász összefogásából? Egy nagyon érdekes és idehaza újszerű brand és hulladékgazdálkodási startup, amely a szelektív gyűjtésre alapozva oldaná meg a kozmetikai maradékok és csomagolóanyagok visszagyűjtését és ártalmatlanítását. A Plastic Startup Surgery inkubációs programjának folyományaként a három fiatal nő startupja egy nagy hazaidrogériamulti együttműködését és különdíját is elnyerte az ötlet megvalósításához. A Zöld Ipar Magazin a Beautycle 3 alapítóját Kovács Zsófia Adriennt, Varga Viktóriát és Farkas - Iványi Kingát interjúvolta meg a részletekért.
– Az átlagfogyasztó sokszor van bajban, amikor maradék, vagy lejárt szavatosságú kozmetikumaitól igyekszik a használat végén megszabadulni. Ezeket a termékeket összetettségük miatt nehezen tudnánk szelektíven elhelyezni, így legtöbbször a kommunális hulladékba kerülnek. Olykor még a termék azonosítása is gondot okozhat.
– A Beautycle közösségi gyűjtő kampánya épp ezért jött létre, hiszen egyre több olyan környezettudatos személy van, aki szeretne szelektíven gyűjteni a kozmetikai hulladékát, és nem a kommunális hulladékgyűjtőbe dobni, azonban eddig Magyarországon nem volt fenntartható megoldás erre a problémára.
Egy kiürült samponos vagy tusfürdős flakon esetében, amennyiben a terméket maximálisan fel tudjuk használni, a műanyag csomagolás tisztított állapotban bedobható a műanyag szelektív hulladékgyűjtőbe.Egy nem szimpatikus arckrém esetében azonban más a helyzet. Sokunkkal előfordulhatott már, hogy vásárlás után úgy vettük elő a frissen vásárolt terméket, hogy otthon rádöbbentünk; a boltban más illata volt, ez így már annyira nem tetszik, nem szeretnénk használni.
Mit tehetünk ilyenkor? Gondolkodhatunk elajándékozáson, de sokszor sérülhet a csomagolás, ezért ez nem mindig jöhet szóba. Vagy eltartjuk a szekrényben, hátha valamikor megbarátkozunk vele. Ez esetben ugyanakkor csökkena lejárati idő, ha például fél év (6M–month) jelölést látunk a krémen, de ha egy év után vesszük elő, a krém használata után felléphet allergiás reakció, illetve egyéb egészségkárosító hatás. Mi ilyenkor azt tanácsoljuk, hogy vigyék el a krémet gyűjtőpontjainkra, mert a leadás után a krémet a tartóval együtt újra tudjuk hasznosítani, körforgásban tudjuk tartani. Sokszor viszont kidobjuk a kommunális hulladékgyűjtőbe az egészet, úgy, ahogy van. Ez esetben azt érdemes szem előtt tartanunk, hogy a kommunális hulladékot depózzák, azaz hulladéklerakó udvarban helyezik el azt, ahol a termékmaradványok a talajvízbe mosódhatnak és később akár a természetes vizeinkbe. Pedig a krém a mi arcunkat hidratálja, a halakét nem. Ne terheljük a környezetünket azért, mert egyszer rossz döntést hoztunk, és a könnyebbik utat választjuk! Vigyük el a megunt kozmetikai terméket egy Beautycle Hulladékgyűjtő ponthoz!
– Mivel erősen összetett anyagokról van szó, hiszen egy krém is legkevesebb 5-6 összetevőből áll a címkéje szerint, mekkora problémát okoz ezek szétválasztása?
– A Beautycle egyik innovációja az alkalmazott hulladék-ártalmatlanítási technológiában rejlik. Kutatásunk során megfigyeltük, hogy a kozmetikai hulladékok rendkívül heterogén összetételűek, mind termékmaradványok, mind a csomagolási hulladék tekintetében. Az általunk alkalmazott technológia segítségével a felhasználónak nem szükséges termékcsoportonként szétválogatni a hulladékot, elég, ha azt leadja egy gyűjtőpontunkon. Ezt követően koordináljuk a hulladékgazdálkodási logisztikát és az ártalmatlanítást. Az általunk alkalmazott technológia során mechanikai és vegyi úton energia és nyersanyagok visszanyerésével ártalmatlanítjuk a hulladékot, gondoskodva a másodlagos nyersanyagok megfelelő újra felhasználásáról.
– Tudható-e, évente Magyarországon pl. mekkora mennyiséget dobunk ki ilyen termékekből és termékcsomagolásból? A csomagolás sokszor visszagyűjthető és újrahasználható lenne, a benne levő anyag azonban szennyezi azt, és megakadályozza a megoldást.
– A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint 2022-ben a kiskereskedelmi forgalom 3,43 százalékát tették ki a kozmetikai termékek. Ugyanakkor a kozmetikai hulladékok mennyisége nehezen feltérképezhető, hiszen jelentős felhalmozódás keletkezhet a háztartásokban.
Azt tudjuk, hogy éves szinten globálisan 120 milliárd egységnyi kozmetikai terméket állítanak elő és értékesítenek, amely számból nagyságrendileg következtethetünk a keletkezett hulladék mértékére globális szinten.
Ez a szám igen jelentős Magyarország területére vetítve is, erre a problémára kínálunk fenntartható megoldást. A tiszta csomagolások természetesen gyűjthetők lennének szelektíven, de azt tapasztaljuk, hogy kevés márka foglalkozik a csomagolás célirányos visszavételével. Gyógyszertári kevert készítmények esetén sem adható le a műanyagtégely használat után a patikákban.
– A 70 százalékos termékmaradék döbbenetes arány. A kommunális hulladékba kerülés után mi lesz ezeknek a további sorsa?
– Amennyiben a kozmetikai termékek hulladék formájában a kommunális gyűjtőkbe kerülnek, vagy égetéssel vagy deponálással történik az ártalmatlanítás. Ha ártalmatlanításuk égetéssel történik, akkor 1 tonna műanyag csomagolású kozmetikai termék előállítása és égetéssel történő ártalmatlanítása 7 tonna CO2-kibocsátással jár, ez a szám a Beautycle megoldásával 2,75 tonna CO2-kibocsátásra csökkenthető, hozzájárulva a karbonlábnyom mértékének csökkentéséhez.
– Egyre több nagy cég ad ki olyan zöld kommünikét, amelyben széles célpalettát fogalmaznak meg például a karbonlábnyom csökkentéséért, de olyannal nem nagyon találkozhatunk, amely a már szükségtelen termékkel foglalkozna az értékesítést követően.
– A szépségiparban tevékenykedő cégek egyre nyitottabbak a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekre, illetve megfigyelhető egy alulról jövő (bottom up) fogyasztói érdeklődés is, amelyre a vállalatoknak érdemes reagálniuk. Az Európai Unió Csomagolási Hulladékokról szóló irányelve alapján 2025-re a csomagolási hulladékok 65 százalékát, 2030-ra pedig 70 százalékát célszerű lenne újrahasznosítani. Eddigi tapasztalataink alapján úgy látjuk, hogy a megoldás abban rejlik, hogy felhívjuk a gyártók figyelmét a fogyasztói igényekre, arra, hogy a fogyasztók részéről valós igény fogalmazódott meg azzal kapcsolatban, hogy az előállított termékeknek minél inkább visszaszorítsuk a környezetszennyező hatását.
Magyarországon jelenleg a műanyag hulladékoknak csupán 33 százalékát hasznosítják újra. A fogyasztói igényekre a szépségiparban tevékenykedő vállalatoknak is érdemes reagálniuk, hogy megőrizzék versenyképes pozíciójukat a szektorban.
A Beautycle abban lehet a vállalatok segítségére, hogy helyettük foglalkozik a termékmaradványokat is tartalmazó csomagolások gyűjtésével és újrahasznosításával, megkímélve a cégeket attól, hogy ezzel a problémával egyedül nézzenek szembe.
Honlapunkon (www.beautycle.org) és közösségi oldalainkon (@beautycle.recycling) megtalálhatóak az eddig csatlakozott partnerek, akik gyűjtőpontként részt vesznek a kampányban– és új partnerek csatlakozását is szívesen vesszük, ezzel kapcsolatban az érdeklődéseket elérhetőségeink egyikén várjuk.
(A cikk eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2023. áprilisi lapszámában jelent meg nyomtatásban.)