Hollandiában a klímaadaptáció, a nitrogén-krízis, a fenntarthatóság és körforgásosság, valamint az energia- és szén-dioxid-semlegesség követelményei mellett kellene a lakásválságot orvosolni, és mindez komoly kihívás elé állítja az építőipart. A felsorolt környezetvédelmi szempontok szerencsére nem ütköznek egymással, hanem inkább ugyanabba az irányba mozdítják a körforgásos modell megvalósítását. Ezek részben többletköltséggel, több kockázatvállalással és az építési munkák komplexebb lebonyolításával járnak.
A szén-dioxid és a nitrogén-oxidok a levegőben ugyanannak a folyamatnak a káros termékei, utóbbiak a légköri nitrogénből képződnek magas hőmérséklet hatására, így például az üzemanyagok és tüzelőanyagok elégetése során. Vagyis az építőiparban anyagmozgatáskor és az energiaigényes termelési folyamatokban keletkeznek nagy mennyiségben. Ha az összes, építőipart sújtó válságot kellene rangsorolni, akkor Hollandiában a nitrogén-krízis állna az élen, mert a túl nagy szennyezettség miatt csúsznak az engedélyezési eljárások immár több, mint egy éve.
Közben a világjárvány megváltoztatta a középületek piacát is. Nemcsak a hotelek, boltok és éttermek állnak üresen, hanem az irodák is, és a tartós home office, úgy tűnik, nem okozott különösebb kárt a termelékenységben, így az ingatlanfejlesztők várakozásai is módosultak. Összességében a tavalyi 3% után 2021-ben 3,5%-os hanyatlásra számítanak az építőipari szektorban.[1]
A körforgásos modellben a főbb indikátorok közé tartozik a termelt hulladék mennyisége és az anyagok újrahasználata, amelyekben toronymagasan éppen az építőipar vezet. A Materiaalmonitor 2014-2016[2] adatai szerint a keletkezett hulladékból 38%-ot hasznosítottak újra az átlagos 15%-kal szemben, ami jellemzően az építési törmelék útalapba történő beépítését jelenti. A cél azonban az, hogy az építési hulladék magas minőségben, eredeti funkciójában, fenntartható módon is újrahasznosítható legyen.
Hollandia eddig az „Alpok és Ardennek finomra őrléséből” épült fel (Olaf van der Kolk, 2019), ez biztosította a legkézenfekvőbb technológiát a magas házak megépítéséhez is. A környezetterhelés az észszerű fuvarszervezéssel, valamint a kő-vasbeton-homok kombinációnál könnyebb és szén-dioxid-semlegesség szempontjából is kedvezőbb építőanyagokkal is enyhíthető. Részben ennek köszönhetően egyre népszerűbb a fával való építkezés, de emellett a biobased termékekkel is kísérleteznek. A lakóépületek esetén a faépületek kedvezőbb árfekvése is fontos szerepet játszik, emellett a fenntarthatósági követelményeknek is megfelelnek.
A Metropoolregio Amsterdam és az Amsterdam Economic Board elhatározása alapján 2025-től minden ötödik újépítésű épületnek fából kell készülnie, ugyanis ez lehet a megoldás az amszterdami lakáshiány enyhítésére, és a szén-dioxid-semleges technológiával jelenleg az engedélyezési eljárásnál sem veszítenek időt. Az anyagok megfelelő kombinálásával a zajszigetelés és gyúlékonyság problémája is kiküszöbölhető, a hat emeletnél magasabb épületek pedig részben vasbeton konstrukcióval kombinálva valósulhatnak meg.
Amszterdamban a SeARCH építésziroda által tervezett Hotel Jakartát 2018-ban adták át. Az energiasemleges épület nyolcemeletes, és a 30 méter magas fő tartószerkezet is fából van. A szállodában 176 modulárisan legyártott szobájában a gerendák, oszlopok, a plafon és a nyílászárók keretei is fából készültek, csak a padló van betonból, és mindezt 4 hét alatt illesztették helyükre, köszönhetően az Ursem Modulaire Bouwsystemennek. A helyiségek szétszerelhetők, elemeik újra felhasználhatók. A homlokzat beépített fotovoltatikus panelekkel termeli az áramot, a felfogott csapadékvíz pedig az épület halljában kialakított szubtrópusi kertben hasznosul. „Feltűnő, hogy majdnem mindenki, aki belép az épületbe, elsőre az akusztikát dicséri. Korábban alábecsültük annak a jelentőségét, hogy a faépület előnyei sokkal tágabban értelmezhetők, mintha csak környezeti haszna lenne.” – mondja Bjarne Mastenbroek, a SeARCH alapítója a Het Parool tudósításában.
Mivel Hollandia nem a fakitermelésről híres, így a fa alapú építéshez hosszabb távon a faanyag helyben történő megtermelésével is számolni kell. Ha az ammónia- és metáneregető állattartás, illetve a túltrágyázott területhasználat az említett nitrogén-krízis miatt visszaszorul, akkor a meglévő mezőgazdasági területeket részben erdőgazdálkodás válthatná fel, amely a klímaadaptáció szempontjából is kedvező. Mindezt természetesen előbb össze kell hangolni a mezőgazdaság és a természetvédelem érdekeivel is. A téma a 2021. május 18-20-i Houtbouw faépítészeti szakvásáron is terítékre kerül Den Boschban.
Hollandiában minden évben megtartják a körforgásos gazdaság hetét is, ezt idén február 1-6. között, online formában rendezték. A nagyrészt utólag is visszanézhető programokon többször is szóba került az a kérdés, hogy ami cirkuláris, az egyúttal fenntartható-e, és ha a kettő nem ugyanaz, akkor melyik a jobb. Carla Groot-Djakou, az utrechti önkormányzat szakembere arra hívta fel a figyelmet, hogy a fatermesztés és a kitermelés módja, az emberek és állatok jólléte is mind számítanak. „A körkörös megoldások csak akkor fenntarthatók a Brundtland-jelentésnek megfelelő értelmezésben, ha a láncolat minden tagja számára javulást hoz, és nem vezet a természet kimerüléséhez sem.”
[1] https://urbanminingcollective.nl/duurzaamheid-basis-nieuwe-verdienmodellen-bouw/
[2] https://www.cbs.nl/nl-nl/nieuws/2019/45/meeste-afval-en-hergebruik-materialen-in-bouwsector
(A cikk teljes terjedelmében a Zöld Ipar Magazin 2021. március-áprilisi lapszámában jelent meg. A teljes cikk elolvasása a lap digitális lappéldányának megvásárlásával válik lehetővé, ezen az oldalon: https://digitalstand.hu/vasarlas/_kiadvany/_vasarlas/5760/114669
További hírek a kategóriából
