Jó példával járnak elő a politikusok egyre több európai országban – dán politikusok 22 napos vegán kihívással lassítanák a klímaváltozást, a német zöldminiszter rendeletben tiltotta ki a húst és a halat a minisztérium rendezvényeiről, a portugálok pedig megszavazták a vega törvényt.
Világszerte nő a húsfogyasztás, ami óriási terhet ró a környezetre, ezért egyre több ország próbálja az egészséges mértékre visszaszorítani a húsfogyasztást (heti 30-60 dkg, azaz évente legfeljebb 30 kg hús fogyasztását ajánlják a dietetikusok, ám ennél jóval többet eszünk.)
A világ hústermelése több mint 2x annyival nőtt az utóbbi 40 évben, mint a Föld népessége, ami fenntarthatatlan, ezért Kína például 2030-ra a felére szeretné csökkenteni húsfogyasztását, de Barcelona, Oslo, Lausanne, Oxford, Bristol, New York, a skandinávok és legutóbb Portugália is lépett ez ügyben.
Példamutató dánok
A dán parlament tagjainak egy csoportja, a Vörös-Zöld Szövetség és az Alternatív párt politikusai 22 napos vegán kihívást vállaltak – az amerikai énekes, Beyoncé hasonló felhívását és vállalását követve.
„Politikusként és magánemberként egyaránt cselekednünk kell, foglalkoznunk kell az erősödő klímaváltozással, amit fogyasztásunk okoz. Vegánnak lenni 22 napig nem fogja önmagában megmenteni a világot, de ez egy nagy lehetőség arra, hogy a figyelem középpontjába kerüljön a túlzott húsfogyasztás káros hatása a környezetre, egészségünkre és az állatok jólétére" – mondta Maria Gjerding, a Vörös-Zöld Szövetség környezetvédelmi ügyvivője.
„Nem kétséges, nagy kihívás, de jó móka lesz, és a környezetnek egyértelműen jót tesz. Az élelemtermelésének hatalmas a szénlábnyoma – jegyezte meg az Alternatív párt vezetője, Uffe Elbæk –, a politikának lépnie kell, mert fontos, hogy mi, politikusok tegyük meg az első lépéseket, példát mutatva választóinknak.
A német politikusok is léptek
Barbara Hendricks német környezetvédelmi miniszter 2017 februárjában hozott rendeletet arról, hogy a minisztérium rendezvényein ezentúl nem szolgálhatnak fel hús- vagy halételt, mert az állattenyésztés óriási terhet ró a környezetre és súlyosbítja a globális felmelegedést, a víz- és talajminőség romlását.
"Mindenki azt eszik, amit akar, de a vegetariánus étrend sokkal inkább környezetbarát, mint a húson alapuló, és mi példát szeretnénk mutatni ezzel az intézkedéssel" – mondta a miniszter -, és körlevélben kérte az ételszállító cégektől, hogy részesítsék előnyben az idényjellegű és helyi bioterményeket.
Németországban ma már egyre népszerűbb a vegetarianizmus. 2010 és 2015 között kétszeresére nőtt a vegetariánus termékek forgalma, de az egy lakosra jutó átlagos húsfogyasztás még mindig évi 61 kg.
Nálunk is van már zöldséges hétfő
Magyarországon különösen a városi fiatalok körében egyre trendibb a vegetáriánus étrend, és 2013 óta a húsmentes hétfő mozgalom is próbálja népszerűsíteni a zöldséges ételeket, ám ennek ellenére újra több állati fogy – 2014-ben fejenként átlag évi 58,6 kg húst ettünk, azaz majdnem a kétszeresét a javasolt 30 kg-nyi egészséges mértéknek. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy túlsúlyban vezetünk Európában.
Forrás: FNA.hu | Kép: Pexels
Világszerte nő a húsfogyasztás, ami óriási terhet ró a környezetre, ezért egyre több ország próbálja az egészséges mértékre visszaszorítani a húsfogyasztást (heti 30-60 dkg, azaz évente legfeljebb 30 kg hús fogyasztását ajánlják a dietetikusok, ám ennél jóval többet eszünk.)
A világ hústermelése több mint 2x annyival nőtt az utóbbi 40 évben, mint a Föld népessége, ami fenntarthatatlan, ezért Kína például 2030-ra a felére szeretné csökkenteni húsfogyasztását, de Barcelona, Oslo, Lausanne, Oxford, Bristol, New York, a skandinávok és legutóbb Portugália is lépett ez ügyben.
Példamutató dánok
A dán parlament tagjainak egy csoportja, a Vörös-Zöld Szövetség és az Alternatív párt politikusai 22 napos vegán kihívást vállaltak – az amerikai énekes, Beyoncé hasonló felhívását és vállalását követve.
„Politikusként és magánemberként egyaránt cselekednünk kell, foglalkoznunk kell az erősödő klímaváltozással, amit fogyasztásunk okoz. Vegánnak lenni 22 napig nem fogja önmagában megmenteni a világot, de ez egy nagy lehetőség arra, hogy a figyelem középpontjába kerüljön a túlzott húsfogyasztás káros hatása a környezetre, egészségünkre és az állatok jólétére" – mondta Maria Gjerding, a Vörös-Zöld Szövetség környezetvédelmi ügyvivője.
„Nem kétséges, nagy kihívás, de jó móka lesz, és a környezetnek egyértelműen jót tesz. Az élelemtermelésének hatalmas a szénlábnyoma – jegyezte meg az Alternatív párt vezetője, Uffe Elbæk –, a politikának lépnie kell, mert fontos, hogy mi, politikusok tegyük meg az első lépéseket, példát mutatva választóinknak.
A német politikusok is léptek
Barbara Hendricks német környezetvédelmi miniszter 2017 februárjában hozott rendeletet arról, hogy a minisztérium rendezvényein ezentúl nem szolgálhatnak fel hús- vagy halételt, mert az állattenyésztés óriási terhet ró a környezetre és súlyosbítja a globális felmelegedést, a víz- és talajminőség romlását.
"Mindenki azt eszik, amit akar, de a vegetariánus étrend sokkal inkább környezetbarát, mint a húson alapuló, és mi példát szeretnénk mutatni ezzel az intézkedéssel" – mondta a miniszter -, és körlevélben kérte az ételszállító cégektől, hogy részesítsék előnyben az idényjellegű és helyi bioterményeket.
Németországban ma már egyre népszerűbb a vegetarianizmus. 2010 és 2015 között kétszeresére nőtt a vegetariánus termékek forgalma, de az egy lakosra jutó átlagos húsfogyasztás még mindig évi 61 kg.
Nálunk is van már zöldséges hétfő
Magyarországon különösen a városi fiatalok körében egyre trendibb a vegetáriánus étrend, és 2013 óta a húsmentes hétfő mozgalom is próbálja népszerűsíteni a zöldséges ételeket, ám ennek ellenére újra több állati fogy – 2014-ben fejenként átlag évi 58,6 kg húst ettünk, azaz majdnem a kétszeresét a javasolt 30 kg-nyi egészséges mértéknek. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy túlsúlyban vezetünk Európában.