Hoppá. Ez felboríthatja a Föld karbonháztartásáról és a klímapolitika emissziócsökkentéseiről szóló konszenzust. Az extrém melegben a fák levelei „izzadni” kezdenek, és nem szívják magukba a levegőből a szén-dioxidot.
Azon fajok közé tartozunk, melynek léte az oxigéntől függ. Már kisiskolásként megtanultuk, hogy a fák a levegőből magukba szívják a szén-dioxidot, és fotoszintézis során oxigénné alakítják.
Eddig a biológusok úgy tudták, hogy a fotoszintézis és a fák izzadása, vagyis hogy vizet engednek ki magukból, nem működhet külön-külön. De a University of Western Sydney kutatói egy éven át tartó vizsgálat folyamán meglepő jelenségre bukkantak. A Global Change Biology című folyóiratban közölt tanulmány szerint a kánikulák idején a fák ideiglenesen felhagynak azzal, hogy magukba szívják a szén-dioxidot, de továbbra is képesek vizet kibocsátani magukból a leveleiken keresztül. Úgy vélik, ez az „izzadás” segít a fáknak abban, hogy lehűtsék magukat.
Ebben az egészben a karbonelnyelő képesség csökkenése az igazán aggasztó. A klímaváltozásról szóló kivetítések azzal számolnak, hogy a tikkasztó kánikulák egyre sűrűbbekké és erősebbekké válnak a jövőben. Márpedig ez „bekapcsolhatja” a fáknak ezt az izzadó üzemmódját, amikor egy ideig megszűnnek karbonelnyelőkké válni.
A kérdés csak az, hogy a fákban véglegesen is leállhat-e a szén-dioxid-elnyelés?
A kísérletben teljes fákat helyeztek olyan kapszulákba, amelyeken belül lehetővé vált a hőmérséklet kontrollálása és módosítása. Három Celsius-fokkal emelték a hőmérsékletet, ami megfelel annak a klímának, ami a borúlátóbb szcenáriók szerint a globális hőmérséklet-emelkedés lehet az évszázad végére. A kutatók meglepő módon azt tapasztalták, hogy nem számított, a fák 3 Celsius-fokkal melegebb vagy hidegebb hőmérsékleten nőttek. A szimulált kánikula egyaránt hatott mindkét fajta körülmény között tesztelt fára.
A tudósok most azt szeretnék megvizsgálni, hogy a kísérlet vajon hasonló izzadást és a szén-dioxid-elszívó képesség csökkenését vonja-e maga után más földrészeken honos fáknál is. Ha kiderül, hogy ez nem helyspecifikus jelenség – amire nagy esély van –, akkor az megboríthatja az egész klímapolitikát és a karbonelnyelésre vonatkozó kalkulációkat.
Forrás: Klíma Blog | Kép: Pexels
Azon fajok közé tartozunk, melynek léte az oxigéntől függ. Már kisiskolásként megtanultuk, hogy a fák a levegőből magukba szívják a szén-dioxidot, és fotoszintézis során oxigénné alakítják.
Eddig a biológusok úgy tudták, hogy a fotoszintézis és a fák izzadása, vagyis hogy vizet engednek ki magukból, nem működhet külön-külön. De a University of Western Sydney kutatói egy éven át tartó vizsgálat folyamán meglepő jelenségre bukkantak. A Global Change Biology című folyóiratban közölt tanulmány szerint a kánikulák idején a fák ideiglenesen felhagynak azzal, hogy magukba szívják a szén-dioxidot, de továbbra is képesek vizet kibocsátani magukból a leveleiken keresztül. Úgy vélik, ez az „izzadás” segít a fáknak abban, hogy lehűtsék magukat.
Ebben az egészben a karbonelnyelő képesség csökkenése az igazán aggasztó. A klímaváltozásról szóló kivetítések azzal számolnak, hogy a tikkasztó kánikulák egyre sűrűbbekké és erősebbekké válnak a jövőben. Márpedig ez „bekapcsolhatja” a fáknak ezt az izzadó üzemmódját, amikor egy ideig megszűnnek karbonelnyelőkké válni.
A kérdés csak az, hogy a fákban véglegesen is leállhat-e a szén-dioxid-elnyelés?
A kísérletben teljes fákat helyeztek olyan kapszulákba, amelyeken belül lehetővé vált a hőmérséklet kontrollálása és módosítása. Három Celsius-fokkal emelték a hőmérsékletet, ami megfelel annak a klímának, ami a borúlátóbb szcenáriók szerint a globális hőmérséklet-emelkedés lehet az évszázad végére. A kutatók meglepő módon azt tapasztalták, hogy nem számított, a fák 3 Celsius-fokkal melegebb vagy hidegebb hőmérsékleten nőttek. A szimulált kánikula egyaránt hatott mindkét fajta körülmény között tesztelt fára.
A tudósok most azt szeretnék megvizsgálni, hogy a kísérlet vajon hasonló izzadást és a szén-dioxid-elszívó képesség csökkenését vonja-e maga után más földrészeken honos fáknál is. Ha kiderül, hogy ez nem helyspecifikus jelenség – amire nagy esély van –, akkor az megboríthatja az egész klímapolitikát és a karbonelnyelésre vonatkozó kalkulációkat.
További hírek a kategóriából
Az emberi egészségre is ártalmas vegyületet talált...
Közzétéve 2016.08.15 11:13
Több százezer forintot dobunk ki a szemétbe
Közzétéve 2016.09.14 11:46
Ötödik éve a hulladékcsökkentésért
Közzétéve 2016.09.16 11:50
