Az egyre erőteljesebb globális klímaváltozás hatására világszerte nőhet a politikai instabilitás és az erőszakos konfliktusok kockázata; bár a környezeti változások elsősorban a "legyengült immunrendszerű" államokat veszélyeztetik, ma még stabil országok és régiók is meginoghatnak - figyelmeztet az Adelphi független agytröszt jelentése, amely szerint a megoldást a klímaváltozás jelentette összetett kihívásokra felelős választ kínáló bölcs politika jelentheti.
A klímaváltozás társadalomra gyakorolt negatív hatásait fejtegető tanulmányok korábban is napvilágot láttak, a most megjelent jelentés pedig megerősíti, hogy egyértelmű összefüggés van a klímaváltozás és a nem hivatalos fegyveres csoportok működése között. A "Felkelések, terrorizmus és szervezett bűn egy melegedő légkörben" című jelentés szerint a klímaváltozás nem egyszeri, lineáris hatással bír egy-egy ország vagy régió stabilitására, hanem sokkal inkább mint kockázattöbbszöröző tényező működik. Magyarán, a klímaváltozás felerősíti a már amúgy is fennálló olyan kockázati tényezőket, mint a népességrobbanásból vagy a gyors ütemű városiasodásból eredő feszültségek. Teszi ezt oly módon, hogy az éghajlatváltozással együtt járó jelenségekkel - az ivóvízkészletek csökkenése, veszélyes időjárási jelenségek - fokozza a társadalomra nehezedő nyomást.
Bár nyilvánvaló, hogy azok az államok szenvednek leginkább a klímaváltozás hatásaitól, amelyekben már most is jelen van az instabilitás és az erőszakos konfliktusok, azonban a jelentés arra is figyelmeztet, hogy a klímaváltozás egyéb hatásokkal kombinálódva a ma még látszólag stabil országokat is megingathatja.
Közvetett és közvetlen hatások
A jelentés két fő mechanizmust határoz meg, amelyek által a klímaváltozás elősegíti az erőszakos konfliktusok számának és intenzitásának növekedését.
Egyrészt hozzájárul a természeti erőforrások körül folyó, a megélhetési biztonsággal kapcsolatos konfliktusokhoz, amelyek jóval könnyebben kialakulhatnak és megszaporodhatnak olyan közegben, ahol az állam hatalma, legitimitása és tekintélye csekély.
A klímaváltozás emellett számos országban és régióban közvetlenül is erős negatív hatást gyakorol az életkörülményekre, például az élelmiszer-ellátás növekvő bizonytalanságai, a víz- és földhiány révén.
Az érintett társadalmak tehát sokkal sérülékenyebbek, sokkal inkább ki vannak téve a negatív klímahatásoknak, ilyen körülmények között pedig az illegális félkatonai fegyveres csoportok egyre vonzóbb perspektívát és megélhetési körülményeket kínálhatnak egyéb lehetőségek hiányában a helyieknek.
Ördögi körben?
A jelenés egyik legérdekesebb megállapítása, hogy a félkatonai csoportok - nem ritkán fegyverként használva a természeti erőforrásokat - tovább fokozhatják a környezeti bizonytalanságokat, azáltal, hogy csökkentik például a vízhez vagy egyéb természeti erőforrásokhoz való hozzáférhetőséget.
Az erőszakos konfliktusok kialakulását a klímaváltozással szemben minél ellenállóbb államok és társadalmak kiépítése segíthet hatékonyan megelőzni - szögezi le a jelentés, amely szerint ugyanakkor ennek érdekében számos országnak a jelenleginél jóval hatékonyabban kellene alkalmazkodnia az éghajlatváltozás hordozta kihívásokhoz, a gazdasági fejlesztések mellett megfelelő humanitárius politikát, valamint a béke megőrzését szolgáló dilpomáciai tevékenységet folytatva.
Forrás: Portfolio | Kép: Pexels
A klímaváltozás társadalomra gyakorolt negatív hatásait fejtegető tanulmányok korábban is napvilágot láttak, a most megjelent jelentés pedig megerősíti, hogy egyértelmű összefüggés van a klímaváltozás és a nem hivatalos fegyveres csoportok működése között. A "Felkelések, terrorizmus és szervezett bűn egy melegedő légkörben" című jelentés szerint a klímaváltozás nem egyszeri, lineáris hatással bír egy-egy ország vagy régió stabilitására, hanem sokkal inkább mint kockázattöbbszöröző tényező működik. Magyarán, a klímaváltozás felerősíti a már amúgy is fennálló olyan kockázati tényezőket, mint a népességrobbanásból vagy a gyors ütemű városiasodásból eredő feszültségek. Teszi ezt oly módon, hogy az éghajlatváltozással együtt járó jelenségekkel - az ivóvízkészletek csökkenése, veszélyes időjárási jelenségek - fokozza a társadalomra nehezedő nyomást.
Bár nyilvánvaló, hogy azok az államok szenvednek leginkább a klímaváltozás hatásaitól, amelyekben már most is jelen van az instabilitás és az erőszakos konfliktusok, azonban a jelentés arra is figyelmeztet, hogy a klímaváltozás egyéb hatásokkal kombinálódva a ma még látszólag stabil országokat is megingathatja.
Közvetett és közvetlen hatások
A jelentés két fő mechanizmust határoz meg, amelyek által a klímaváltozás elősegíti az erőszakos konfliktusok számának és intenzitásának növekedését.
Egyrészt hozzájárul a természeti erőforrások körül folyó, a megélhetési biztonsággal kapcsolatos konfliktusokhoz, amelyek jóval könnyebben kialakulhatnak és megszaporodhatnak olyan közegben, ahol az állam hatalma, legitimitása és tekintélye csekély.
A klímaváltozás emellett számos országban és régióban közvetlenül is erős negatív hatást gyakorol az életkörülményekre, például az élelmiszer-ellátás növekvő bizonytalanságai, a víz- és földhiány révén.
Az érintett társadalmak tehát sokkal sérülékenyebbek, sokkal inkább ki vannak téve a negatív klímahatásoknak, ilyen körülmények között pedig az illegális félkatonai fegyveres csoportok egyre vonzóbb perspektívát és megélhetési körülményeket kínálhatnak egyéb lehetőségek hiányában a helyieknek.
Ördögi körben?
A jelenés egyik legérdekesebb megállapítása, hogy a félkatonai csoportok - nem ritkán fegyverként használva a természeti erőforrásokat - tovább fokozhatják a környezeti bizonytalanságokat, azáltal, hogy csökkentik például a vízhez vagy egyéb természeti erőforrásokhoz való hozzáférhetőséget.
Az erőszakos konfliktusok kialakulását a klímaváltozással szemben minél ellenállóbb államok és társadalmak kiépítése segíthet hatékonyan megelőzni - szögezi le a jelentés, amely szerint ugyanakkor ennek érdekében számos országnak a jelenleginél jóval hatékonyabban kellene alkalmazkodnia az éghajlatváltozás hordozta kihívásokhoz, a gazdasági fejlesztések mellett megfelelő humanitárius politikát, valamint a béke megőrzését szolgáló dilpomáciai tevékenységet folytatva.