A skandináv országok az életszínvonal tekintetében Európa élmezőnyébe tartoznak, azonban az európai uniós átlag feletti gazdasági teljesítmény hátulütőkkel is jár. Dánia az első, Norvégia a második, Izland pedig a negyedik legtöbb egy főre jutó lakossági hulladékot termelő európai ország. Mindeközben az EU-s átlaghoz képest hazánk kifejezetten jól áll, több mint 100 kilogramm szeméttel termelünk kevesebbet, mint egy átlagos EU-polgár. A termelt hulladék mennyiségénél már csak az fontosabb kérdés, hogy mi is történik a keletkezett hulladékkal.
A háztartások által termelt szemét (települési szilárd hulladék) mennyisége évről évre nő az EU-ban, a hulladék-lerakóhelyekre szállított szemét mennyisége 20 év alatt mégis több mint 50%-kal csökkent.
A fenntarthatóság felé vezető úton tehát nem csak az számít, hogy mennyi szemetet termelünk, hanem az is fontos kérdés, hogy a keletkező hulladék milyen arányban kerül újrahasznosításra. Habár 2016-ban az összes hulladék már csak 24%-a végezte telepen, 2035-re ennek 10% alá kell csökkennie az EU júliusban életbe lépő direktívája szerint. Ezzel a tendenciával párhuzamosan az egyéb hulladékfeldolgozási formák aránya is folyamatosan nő.
Úgy tűnik, a magas életszínvonal és a sok hulladék kéz a kézben jár, az Eurostat legfrissebb, 2016-os adatai szerint Dánia az első (777 kg), Norvégia a második (754 kg), Izland pedig a negyedik helyen áll (656 kg) az európai országok között az egy főre jutó lakossági hulladék mennyiségének tekintetében. A skandináv országok nem csak a szemét termelésében állnak az élmezőnyben, de a hulladékhasznosításban is. Svédország hivatalos honlapja) szerint a lakossági hulladék csupán 1%-a végzi szeméttelepen, a fennmaradó 99%-ot különböző módokon hasznosítják. A Norvég Környezetvédelmi Minisztérium pedig azt állítja, az ország összes keletkező hulladékának közel 80%-át feldolgozza.
Bár ezek a számok sokkolóan jó eredménynek tűnnek, és a skandináv országok valóban jól teljesítenek az újrahasznosítás tekintetében is, azért mégsem fedik a teljes igazságot. Az egy főre jutó legtöbb lakossági hulladékot termelő Dánia a keletkezett hulladék 47%-át, Svédország 48%-át, Finnország 42%-át, Norvégia pedig 38%-át hasznosítja ténylegesen újra. A rendkívüli hasznosítási arány valójában tehát nem a teljes újrahasznosításnak köszönhető, hanem a nagymértékű szemétégetésnek, ami során a hulladékból részben energiát állítanak elő. Azt viszont fontos leszögezni, hogy az EU direktívája szerint az égetés nem újrahasznosítás, míg az előbbi számára a hulladék energiaforrás, utóbbi esetében nyersanyagforrás.
Habár valóban példaértékű a skandináv országok rendkívül alacsony hulladéklerakási aránya, az EU célkitűzései is jól mutatják, hogy a hasznosítás során a hulladékégetés helyett sokkal inkább a hulladék újrahasznosítására kell fektetni a hangsúlyt. Az Európai Unió célkitűzése szerint 2035-re a keletkező lakossági hulladék csupán 10%-a végezheti szemétlerakóban, 65%-át pedig újra kell hasznosítani. Magyarország már most is jó úton halad efelé, a régióban kiemelkedőnek számító 35% az újrahasznosítás aránya hazánkban. Magyarország jól áll az EU elvárások tekintetében, azonban fontos látni, hogy még sok a teendő a kívánt cél eléréséig. Az alumínium másodlagos felhasználása során például 95%, a réz esetében 85% energiát lehet megtakarítani, mindemellett a vizeket és a levegőt is kevésbé szennyezik ezek az előállítási folyamatok. Az újrahasznosítással tehát egyszerre spórolunk energiát és védjük környezetünket a káros hatásoktól.
További hírek a kategóriából
