Az építőiparnak nagy az ökolábnyoma, meg kell hát találni azokat az alapanyagokat, melyek felhasználása azokat az anyagokat, melyek Mit tesz Isten, a vizelet pont ilyen! Ebből jön létre a világ első biotéglája.
A cement- és építőipar a legszennyezőbb ágazatok közé tartozik szén-dioxidkibocsátás tekintetében. Nem csoda, hogy alternatív matériákat keresnek a szakemberek, amikből felépíthetjük házainkat. Élelmes mérnökök gombából is alkottak téglát.
Nemrég a dél-afrikai University of Cape Town három diákja vizelet-téglát fejlesztett ki, amit az első száz százalékos biotéglának tartanak. A szürkés színű építőelem hasznos helyet talál annak a folyadéknak, amivel a gazdasági szereplők eddig nem igazán tudtak mit kezdeni. A három kutató hangsúlyozta, egy természetes biológiai folyamat (“mikróba-indukált karbonát-lecsapódás”) során, baktériumtenyészetek alkalmazásával hozták létre a téglát: mindehhez 4-6 nap szükséges, meg egy kis kalcium, homok és baktériumok. A homokot azzal a baktériummal eresztik össze, mely az ureáz enzimet létrehozza. Az enzim lebontja a vizeletben lévő karbamidot (szinoníma: húgyanyag, angolul: urea), s egy összetett kémiai reakció során kőszerű képződményt produkál, kalcium-karbonátot. Ebből a kalcium-karbonátból akármilyen formájú terméket létre lehet hozni, nemcsak téglát. A folyamat egyébként hasonló ahhoz, ahogy a korallszigetek létrejönnek az óceánokban. A biotégla létrehozása során nitrogén és kálium keletkezik, ami fontos alkotóelemei a műtrágyának.
A “pisitégla” zöld volta -túl azon, hogy bio, vagyis természetes alapanyagokból készül- főleg abban van, hogy a tégla szobahőmérsékleten szilárdul meg, vagyis nem kell rengeteg energiát használni, mint a hagyományos téglák égetésénél, ami magas hőfokon (1400 Celsius-fok) történik. A vizelet-tégla gyártása tehát az égetés okozta üvegházgáz-kibocsátást spórolja meg.
Ha elterjed nemzetközileg az új tégla, amiatt is csökkenhet az építőipar által okozott környezeti tehertétel, mert itt a test salakanyagát építik be a termékbe az értékesebb matériák helyett. A három fős fejlesztőcsoport egyik tagja úgy vélekedett, a vizelet tulajdonképpen “folyékony arany,” ugyanis a háztartásokból kijövő szennyvíznek csak 1 százalékát teszi ki, mégis a szennyvíz nitrogéntartalmából 80 százalékot a vizelet tartalmaz, a foszforból 56 százalékot, káliumból 63 százalékot. Magyarán: sokkal értékesebb, mint a szennyvízcsatornán távozó ürülék.
Mégis szinte alig hasznosították eddig a vizeletet, csak a műtrágyák gyártásához vonták ki egyik alkotóelemét, a karbamidot. A vizeletben lévő foszfor 97 százaléka átalakítható kalciumfoszfáttá, ami a műtrágyák fontos alkotórésze.
A dél-afrikai innováció mégsem előzmények nélküli. Erőforrásigényes és környezetpusztító korunkban a tudósok szinte minden anyagot megvizsgálnak, hogy megtudják, valamibe nem lehet-e esetleg beépíteni? Az USA-ban mesterséges folyamattal állítottak már elő vizeletből téglát, de akkor csak a karbamidot használták belőle. A dél-afrikai az első olyan fejlesztés, amely valódi vizeletet vesz alapul és természetes folyamatot használ.
További hírek a kategóriából
