„Még sosem volt annyira fontos a rugalmas alkalmazkodás, mint napjainkban” - Beszélgetés az Év Zöld Személyiségével

Petrik Ida közgazdászt, fenntarthatósági és gazdasági etikai szakértőt választották 2024-ben az Év Zöld Személyiségévé. A nagycsaládos szakember az elismerést december 3-án Bécsben, a GREEN BRANDS regionális Gálán vehette át, amely a fenntarthatósági törekvések egyik legnagyobb kitüntetése. A Modern és Stílusos Vidéki Üzleti Közösség alapítójaként ügyek sorát viszi, ezért a ZIP elsősorban az ágazat fenntarthatóságáról kérdezte.

A díjátadón készült fotókon a díj egy kézben emelt kis glóbusz, elég szimbolikus képe a fenntarthatóság eszményének. Mindeközben a fenntarthatóság - ellentétben az agyrohadással, a polarizációval és a hittel - nem lett 2024-ben Az év szava világszerte és idehaza sem. Ilyenkor ne keseredik el egy kicsit?

- Egyértelműen azt gondolom, nem a szavak, hanem a cselekvés idejét éljük, és ebből a szempontból csak az számít, hogy a tetteink fenntarthatóbb irányba mutatnak-e.

-Ön az üzleti szektor fenntarthatóbbá tételén dolgozik évek óta. Mit jelent ez pontosan és milyen mérhető eredmények vannak ebben a szektorban?

-Korábban elsősorban nagy- és középvállalatok vezetőivel dolgoztam azon, hogy az üzleti döntéshozatalba hogyan lehet integrálni a környezeti és társadalmi szempontokat. Most a Modern & Stílusos Vidék Üzleti Közösségemmel mikrovállalkozásokkal és KKV-kal dolgozom, de az egyik fókuszterület továbbra is a fenntarthatóbb, környezetbarátabb működés. Büszke vagyok rá, hogy tagjaink ebben élen járnak és kézzel fogható eredményeket tudnak felmutatni, melyekből néhány példát szeretnék megosztani. A vendéglátással foglalkozó vállalkozások kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy helyi és szezonális alapanyagok kerüljenek a vendégek asztalára, a hulladékgazdálkodás területén is a minél kevesebb hulladéktermelés, az újrahasznosítás kiemelt fontosságú, emellett a megújuló energiák használata is növekszik az energiatudatosságuk mellett. Az élelmiszertermelő manufaktúra és borászati tagjaink ökológiai gazdálkodást folytatnak, odafigyelnek a termékek csomagolására, hogy azok is minél környezetbarátabbak legyenek. Az építőiparral, lakberendezéssel foglalkozó tagjainkban közös, hogy az általuk képviselt vidéki stílusirányzat örök, nem pedig egy divathullám, így termékeiket a vásárlóik hosszú éveken, évtizedeken át fogják használni, mely a fenntarthatóságnak szintén egyik alappillére. Társadalmi szempontból pedig kiemelném, hogy ezeknek a vállalkozásoknak a nagy része családi vállalkozás, melyben sokszor több generáció dolgozik együtt, ezért számukra természetes, hogy felelősségteljesen gondolkodnak és céljuk, hogy a következő generáció számára is élhető jövőt biztosítsanak, hiszen a családjuk megélhetése múlik rajta.

-Ön szerint ma hogyan hozható közös nevezőre a modern és stílusos, a vidéki és vállalkozó?

-Egyáltalán nem zárja ki a modern kor igényeinek megfelelő cégvezetés és a hagyományok őrzése egymást. Azt szoktam mondani, hogy a tagjaink a „múltra építik a jövőt”, tisztelik a természetet, az előző generációk tudását, őrzik értékeiket, de mindezt a mai kor igényeinek megfelelően mentik át a jövő generációk számára. Egyre népszerűbb a hagyományos értékekre épülő, de a ma embere számára élhető vidéki életforma. Legyen szó építészetről, lakberendezésről, turizmusról, gasztronómiáról vagy divatról és egészségről, egyre többen választják a stílusos, minőségi termékeket, szolgáltatásokat kínáló vállalkozásokat. Szerencsére rengeteg ilyen sikeres vállalkozás van vidéken. Kiemelt célunk, hogy minőségi vállalkozói énidőt nyújtsunk ezeknek a vállalkozásoknak a vezetőinek és a hazai üzleti szektor elismert szereplőivé váljanak. 

-Mennyire tapasztalja munkája során a hosszútávúság attitűdjét? Hiszen a körülmények mindig változnak. A fenntarthatóság mennyire tervezhető napjainkban?

-Az események valóban sokszor nem tervezhetőek. Egyetértek azzal, hogy még sosem volt annyira fontos a rugalmas alkalmazkodás képessége, mint napjainkban. Vannak olyan dolgok azonban, amik állandók, mégpedig az értékek, amikben hiszünk. Egy szilárd értékrendszer rendkívül jó sorvezető az irány tartásához, fújjon bármerről is a szél.

Botos Barbara utazó klímanagykövettel a bécsi díjátadón

-Létezik viszont az ellenerő is - biztosan ismeri a tipikusan magyarosnak mondott  „dögöljön meg a szomszéd tehene is" szólást. Milyen eszközeik vannak így az érintett közösségek összefogására?

-Természetesen, mint az élet minden területén, mi is tapasztaljuk ezen a téren is a sokszínűséget. A mi feladatunk, hogy azokat a pozitívan gondolkodó vállalkozókat megtaláljuk, akik az együttműködésekben és nem a versengésben hisznek, akiket inspirál, ha megoszthatják tapasztalataikat és megismerhetik mások példáját, akik befogadóak és nyitottak egymásra és az új dolgokra. Ők pontosan tudják, micsoda erő rejlik a közösségekben. Mi rájuk fókuszálunk elsősorban és nem szeretnénk mindenkit mindenáron közösségi emberré tenni.

-Az Év Zöld személyiségének lenni nem kis felelősség. Érzi ezt a hétköznapokban? Tudatosabban figyel a saját élete fenntarthatóságára ezentúl?

-Óriási megtiszteltetés ez a díj számomra és csak remélni tudom, hogy valóban méltó vagyok rá magánemberként is. Ha a gyerekeimet kérdezné, ők biztosan azt mondanák, innen már nincs hova tovább. Rendkívül kínosnak érzik például, ha közösen megyünk vásárolni, mert minden címkét elolvasok, folyton azzal vagyok elfoglalva, hogy hazai, tiszta élelmiszert vásároljak, mindenhol kapcsoljuk le a világítást, ahol nem tartózkodunk, fogmosás közben is zárjuk el a csapot stb. Van napelemünk, elektromos autóval járunk, szelektíven gyűjtjük a hulladékot és igyekszünk elkerülni a fölösleges fogyasztást. Minden erőfeszítésem ellenére azt gondolom, lehetne alacsonyabb az ökológiai lábnyomunk például azzal, ha megtermelnénk az élelmiszert magunknak. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy ez a mi koordináta rendszerünkben a környezettudatos életmód és fényévekre van például annak az ökológiai lábnyomától, aki egy jurtában él a természetben, de sokkal kisebb egy átlag amerikai állampolgáréhoz képest. Szerintem nagyon fontos, hogy önazonosak legyünk és a saját kereteinken belül tegyük meg, amit tudunk, mert azt is gondolom, hogy az életet megélni és nem túlélni kell. Állandóan fejlesszük tudásunkat a témáról, legyünk tisztában az ökológiai lábnyomunkkal és reális célokat kitűzve próbáljuk meg folyamatosan csökkenteni azt. És ha a gyerekeink és a környezetünkben élők előtt is jó példával járunk elől, annak biztosan lesz pozitív hatása.

Szeretnénk, ha minél több vidéki vállalkozóhoz eljutna a közösségünk híre, ezért mindig örömmel megyünk konferenciákra, rendezvényekre. A szakmai rendezvények mellett társasági eseményeket is nagy sikerrel kezdtünk el szervezni. Júniusban idén is megrendezzük a Jótékonysági Gálánkat a Daalarna Gardenben Szentendrén, mellyel az Igazgyöngy Alapítvány munkáját fogjuk támogatni. Rendkívül fontosnak tartom, hogy a lehetőségeinkhez mérten álljunk jó ügyek mellé. Ősszel pedig egy igazi szenzációra készülünk, a Vidéki Vállalkozók Éjszakájára, mely a vidéki vállalkozók legnagyobb hazai ünnepe lesz, szerte az országból várjuk majd a cégvezetőket.

(Az interjú eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2025. februári lapszámában jelent meg nyomtatásban.)