A városi életkörnyezet minőségével kapcsolatban a zöld és zöldebb a legtrendibb varázsszavak, nemcsak az urbanizált környezet élővilága, hanem az ember fizikai és mentális egészsége szempontjából is. Ha okosan fejlesztik a zöldterületeket, mérhetően javul a nyári hőhullámokkal összefüggésbe hozható halálozás, a stressz-szint és a munkában, tanulásban való produktivitás is. A járvány óta a lakókörnyék sportolási lehetőségei is felértékelődtek, de más világproblémák, mint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a biológiai sokféleség megőrzése is sok-sok zöldet kívánnak.
A holland települések évek óta készülnek a környezetvédelmi törvény változására, amely 2022 júliusában lép hatályba. A korábbi rendezési tervek szerepét a környezeti tervek veszik át, hosszabb távra pedig a környezeti vízió kialakításán dolgoznak a szakemberek. Nem is jöhetett volna jobbkor a 2021-re hirdetett holland Groene Stad Challenge[i], azaz a Zöld Város Kihívás. A kampány ugyanis a települések zöldterületeire fókuszálva a meglévő állapot értékelésével és a további fejlesztési lehetőségekkel segíti az önkormányzatok klímaadaptációs törekvéseit, sok más pozitív hozadékával együtt. Kezdeményezői Lodewijk Hoekstra tévés kertész és az NL Greenlabel tanúsítási rendszer alapítója, és Joeri Meliefste, a Sweco mérnökiroda tanácsadója. Piaci szereplőként egyrészt a kormányzat figyelmét szerették volna felhívni, másrészt az önkormányzatokat bátorítani a megmérettetésre, bevonzani a szakmai és közigazgatási szerveket, és továbbgondolni a teendőket az eredményhirdetést követően.
A két szakember az objektív képet nyújtó, mérhető és összehasonlítható indikátorokat, valamint a fejlesztések tanúsításának módszertanát hozta magával. Mesterséges intelligencia segítségével elérhető adatelemzések, műhold- és légi felvételek, a nagyléptékű topográfiai adatok alapnyilvántartása (BGT[ii]) és a legújabb központi statisztikai (CBS[iii]) adatok alapján végzik az állapotfelmérést, és fogalmazzák meg a továbbfejlesztési lehetőségeket minden egyes városrészre vonatkozóan, még a magánterületek zöldítésére is. Ezeket a technikákat és a mélytanulás (deep learning) útján összeállított teljesítményindikátorokat (KPI, Key Performance Indicator) először a svéd HUGSI.green (Husqvarna Urban Green Space Index) alkalmazta.
A HUGSI első projektje 2019-ben a dél-afrikai Durban volt, ahol a zöldfelület nagyságát és arányát, ezen belül a faborítást és a füves területeket, a növényzet egészségi állapotát és az egy főre jutó adatokat jelenítették meg. A rákövetkező évben a világ 155 nagyvárosára, így például Budapestre vagy Amszterdamra vonatkozóan is közzétették nemcsak a hat teljesítményindikátort, hanem a 2018–2020 közötti fejlődést is, ráadásul a weboldal a többi várossal való összehasonlítást is lehetővé teszi.
A 2021-es Groene Stad Challenge a HUGSI-val együttműködve ezt a felületet használja a holland városok kiértékeléséhez,és ez az oka annak, hogy a honlap világtérképén jelenleg megjelenített, regisztrált települések csaknem fele Hollandiában van. A kihívással 103 önkormányzat 551 települése, 50 város és 501 község, ezen belül 3523 kerület szerepel a maga 5 639 335 lakosával, ami az ország majdnem egyharmadát fedi le.
A kihívás nyerteseit 2022. január 24-én hirdették ki, a teljes lista a HUGSI honlapjáról elérhető[iv]. A legzöldebb falu Bloemendaal, a nyertes város pedig meglepetésre Rijswijk lett: mindkét település Hollandia legzsúfoltabb régiójához, a Randstadhoz tartozik, és különösen Rijswijk szempontjából érdekes, hogy az óriási lakáshiány miatt, a jelenlegi 27 ezer háztartás mellé még 10 ezer újat tudjanak építeni úgy, hogy a zöld környezet érdekei ne sérüljenek. Öt település a legégetőbb fejlődnivaló kapcsán kapott ösztönző díjat, Doetinchem, Zeist és Zwijndrecht pedig különdíjat, az egy-egy mutatóban történt kimagasló értékekért.
Az elemzés eredménye öt kulcsindikátor és a zöldítési potenciál hét különféle szempontból. Az indikátorok alatt elsősorban a zöld-, kék- és szürke (azaz a növényzet, vízfelület és beépített) területek nagyságát és arányát, a fák, bokrok és lágyszárúak szintjét és az NDVI-t (Normalized Difference Vegetation Index) kell érteni, ezt a növényzet vízellátottságára vonatkozó adatok alapján adják meg. A zöldítési potenciál nemcsak a zöld-verseny szempontjából érdekes, hiszen valamennyi mutató a városi klímaadaptáció, a biodiverzitás vagy a lakossági jóllét növekedéséhez kapcsolódik. Ide tartoznak az extra fásítás, a zöldtetők, a felesleges szilárd burkolatok, a zöld közösségi terek, valamint a légifotók alapján a magánkertek fejlesztési lehetőségei is. Ezek alapján az önkormányzatok akár célzott lakossági pályázatot hirdethetnek a felesleges burkolatok felszámolására vagy a zöldtetők népszerűsítésére. Mindkettő hozzájárul a városi csapadékvíz-hálózat terhelésének mérsékléséhez, amely főleg a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadékok esetén érezhető.
Az elemzést az NL Greenlabel, a Sweco és a Husqvarna végzik, de az év során számos partnerségi megállapodás született olyan zöldterület-gondozási egyesületekkel, amelyek szakmai javaslataikkal a városi parkosításban nyújtanak inspirációt és tesznek javaslatokat az autóparkolók zöldtető-teraszaitól kezdve a „szedd magad-ösvényekig”[v], ahol az iskolából, munkából hazamenők bogyókat, szelídgesztenyét vagy pár szem körtét szedhetnek.
A Koninklijke Vereniging van Hoveniers és Groenvoorzieners[vi], azaz a kertészet és parkosítás egyesülete) egy 366 oldalas kézikönyvet[vii] adott ki az élhető közösségi területekről, amely a helyi gazdaság érdekeire is kitér, például az energiaköltségek csökkentésére is, ahogy az árnyékos fák a belterek és járművek légkondicionálásának mértékét enyhítik.
A gyűjtemény csupa tudományos kutatáson alapuló módszert mutat be a hőmérsékletre, csapadékra és más környezeti tényezőkre, például a zajártalom csökkentésére is. A közlekedésben talán a körforgalmak parkosítása a legkézenfekvőbb, de ennél merészebb példákat is bemutatnak. Ilyen a Moreelsebrug Utrecht, a központi vasúti megálló gyalogos- és kerékpáros hídja, amelyre fákat is ültettek. Az Amszterdami Olimpiai Stadion mögötti, egykor elhagyatott területből varázsolt Amsterdam Park Schinkeleilanden is szép példája a városi rekreációs és az ökológiai összekötő kapocs-funkciónak.
A városi természet nyújtotta nyugalomra könnyű rászokni, de még jobb, ha a kertészkedést, komposztálást, növénygondozást együtt csináljuk. Tavaly indult az Amszterdam Ijburg kerületében a SET&Buurt Community Gardens[viii] közösségépítő permakultúrás kezdeményezés, ami teljes egészében az ott élők igényéből és kreativitásából gyúródott össze. A magány gyógyítására, az emberek természettel való kapcsolatára és a multikulturális lakosság igényeire is odafigyeltek. A magas ágyások és a pihenőhelyek mind önkéntes munkában valósultak meg. A kert egyik megálmodója és alapítója Mester Dóra Djamila szociológus, közösségi kertész így foglalja össze az élményeit: „A kertünk a Covid első hulláma idején mozdult nagyot előre. Még holland léptékkel mérve is új kísérlet; hogyan lehet közterületen egyrészt a zöldfelületet a permakultúra logikája alapján átalakítani, mindenki számára hozzáférhető gyümölcsössel, zöldségkerttel és virágokkal beültetni, másrészt hogyan tudjuk, mint kerületben élők, a fenntartást hosszú távon is átvenni az önkormányzattól. Ezen kívül kiemelt célunk, hogy minél többen használják a kertet; nemcsak több generációt, kultúrát szólítanánk meg, hanem a kert funkcióinak kialakításával azokat is, akik történetesen nem szeretnek kertészkedni, de szívesen üldögélnek a padokon, hozzák a gyerekeiket a játszótérre, ülnek le itt a kollégákkal dolgozni. Igazából nagyon egyszerű a logika: a közterületet a köz számára sokoldalúan és zölden hozzáférhetővé tenni. És ami kulcsmomentum: hogy az itt élők és a kertet használók magukénak érezhessék magát a helyet és mindazt, ami itt történik. A nagyváros sajátossága, hogy emberek jönnek-mennek, ahogy a munkájuk, lehetőségeik mozgatják őket, emiatt nem alakul ki kötődés a hellyel, ahol élnek. Két kulcsszavunk van: grounding (leföldelni, a földdel kapcsolatba lépni) és belonging (az összetartozás) érzését megteremteni. Ezzel szeretnénk a városi izoláció, a végtelen fogyasztás mint örömforrás, a felgyorsult életmóddal szemben aktív alternatívát teremteni, és hosszú távon a fenntartható fejlődésért egy alapvetően egyszerű és örömteli módon tenni.”
A zöld projektek megvalósításához a Wageningen University & Research is számos tudományos támpontot nyújt. Az alábbi hét területen részletesebb elemzések is elérhetők:
1.A zöldterületek csökkentik az elöntések kockázatát. A klímaváltozással a záporok gyakorisága és intenzitása is nő, így fontos, hogy csökkenjenek a feleslegesen burkolt felületek, és ezáltal a talajba több víz tudjon közvetlenül beszivárogni.
- A zöldterület hűsítő hatású a nyári hőségben, és ez még a halálozási statisztikákban is meglátszik. A 2003. és 2006. évi meleg nyarakon például 1000-rel, illetve 2200-zal többen haltak meg, mint az átlagos nyarakon.
- A zöld környezet hozzájárul a fizikai jólléthez és a mentális egészséghez – a halálozási adatokon túl, különösen a szegényebb városrészeken van ennek nagy jelentősége, hogy az ott élőknek van-e hova kiugrani sportolni, mozogni a szabadban.
- Hozzájárul a társadalmi összetartozás érzéséhez – jó, ha van hol összefutni a szomszédokkal, ahol kapcsolatokat építhetünk és segíthetjük egymást.
- 5. A zöld vonzza a cégeket – külön téma az iparterületek parkosítása, főleg ha a dolgozók hangulatára, például az ebédszüneti sétákra vagy az ablakból való kilátásra gondolunk. Bár Hollandiában szinte mindenhol van vízpart, az iparcsarnokok és logisztikai központok szürkesége és a kamionforgalom miatt itt is sok zöldterületre van szükség.
- Zöldterület és a biodiverzitás. Ha a parkokban a virágos lágyszárúak és a fák mellett a cserjeszintet is kellő gondossággal alakítják ki, akkor nemcsak a sirályokkal és galambokkal találkozhatunk a városban, hanem megjelennek az énekesmadarak, a lepkék és a sünök is.
- Nő az ingatlanok értéke. Korábbi kutatásokból az látszik, hogy az ingatlanok értékét a vízre való kilátás 15%-kal, a nyílt kilátás 10%-kal, amíg a kisebb-nagyobb parkok 5-6%-kal növelték.
[i]https://groenestadchallenge.nl/
[ii]https://www.digitaleoverheid.nl/overzicht-van-alle-onderwerpen/stelsel-van-basisregistraties/10-basisregistraties/bgt/
[iii]https://www.cbs.nl/en-gb
[iv]https://hugsi.green/groenestadchallenge/
[v]https://plukroute.nl/
[vi]https://www.vhg.org/default.aspx
[vii]https://onlinetouch.nl/vhg/vhg---handleiding-de-levende-openbare-ruimte?html=true#/0/
[viii]https://www.facebook.com/people/SETBuurt-Community-Gardens/100064028083755
További hírek a kategóriából
