A csótányok tejében van egy fehérjekristály, ami négyszer több tápanyagot tartalmaz, mint a tehéntej. Ez hasznos eszköz lehet a globális élelmezésben.
Nemcsak az éhezés globális baj, hanem a krónikus vitamin- és tápanyaghiány is, ami a harmadik világ gyerekeinél fejlődési rendellenességeket okoz. Ez talán még fontosabb aspektusa a problémának, hiszen egy munkaképes és egészséges felnőttkor lehetőségét rabolja el a kiskorúaktól. Ugyan a csótányok többsége nem termel tejet, egyik fajtájuk, a Diploptera punctate az egyetlen, amely kibocsát magából valamiféle tejnek nevezhető nedvet, mely fehérjekristályt tartalmaz, hogy ezzel táplálja az utódait.
A dolog praktikus, gazdasági alkalmazása már szélesebb körben számíthat figyelemre: a csótány tej ugyanis tápanyagdúsabb, mint a tehéntej, méghozzá több mint négyszer több proteint tartalmaz. De még a szarvasmarha tejénél zsírosabb bivalytejnél is tápanyagdúsabb a csótánytej.
A biológusok, agronómusok és élelmiszeripari mérnökök nagy ambíciója napjainkban, hogy olyan új kalória- és tápanyagforrásokat találjanak, amik afféle szuperélelemként (superfood) működnek, vagyis egyszerre sok minden van bennük, könnyű őket előállítani, termeszteni, és széles néprétegek számára kínálnak laktató, egészséges táplálékot.
A csótánytej kristálya azért ilyen szuperélelem, mert van benne fehérje, zsír és cukor is. Ráadásul „időzített” élelem, vagyis amikor a szervezet elkezdi feldolgozni, akkor még több fehérjét bocsát ki magából, vagyis emésztés közben még táplálóbb hatású, még kalóriadúsabbá válik a testünk számára.
Ez okból persze nem a nyugati világ kalóriabevitelben nem szűkölködő polgárainak lenne fontos egy ilyen tej, hanem a szegény országok lakóinak, akiknek mindennapi problémájuk a létszükségletnek számító ásványi anyagok beszerzése. Az elképzelés az, hogy kis dózisokban lenne gyártható és adagolható étrend-kiegészítőként, így nagy mennyiségű kalóriát és ásványi anyagokat adna a szervezetnek.
További hírek a kategóriából
