A fenti címmel közölt posztot közösségi oldalas felületén Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnöke. Az elmúlt napokban a téma fő topiccá vált, a szakember korábban is hangsúlyozta, hogy a mostani eredményeket Magyarország mindez nulláról konkrétan pár év alatt érte el, s ez a világon is szinte a legdinamikusabb fejlődés. Ürge-Vorsatz Diána február közepén a Quibitnek adott interjújában többek között arról is beszélt, hogy a politika már nem tudja megállítani az energiaátállást, mert azt mindinkább a gazdasági folyamatok hajtják; viszont sajnos annak is megvan a veszélye, hogy a megújuló kapacitások bővüléséből adódó eredmény nem a fosszilis tüzelőanyagok kiváltására fog majd fordítódni.
Forrás: Ürge-Vorsatz Diána FB-oldal/Yearly electricity data, EMBER
„A politika már nem tudja megállítani ezt a vonatot” – mondta az immár gazdasági folyamatok által hajtott energiaátállásról Ürge-Vorsatz Diána éghajlatkutató a Qubit podcastjában. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnöke és a CEU professzora szerint Európának a klímavédelemre nem szükséges rosszként, hanem Kínához hasonlóan lehetőségként kell tekintenie, amiből a zöld iparágak növekedésén keresztül a gazdaság is profitálhat. Ürge-Vorsatz és Felix Creutzig német fenntarthatóságkutató ugyanakkor nemrég a Nature Reviews Clean Technology folyóiratban arra mutatott rá, hogy az emberiség energiaigényének növekedése ellensúlyozhatja a megújuló energiaforrások terjedésének kibocsátáscsökkentő hatásait, írja a Quibit cikke.
A következő öt évben ugyanis a megújuló kapacitások bővülése nem a fosszilis tüzelőanyagok kiváltására, hanem a globális felmelegedéssel növekvő légkondicionálási igények, valamint a mesterségesintelligencia-lázat kiszolgáló adatközpontok energiaéhségének fedezésére mehet el. Az elmúlt években „sikerült szétválasztani az energiafelhasználást és a gazdasági növekedést” – mondta Ürge-Vorsatz, de félő, hogy a tendencia megfordulhat. Márpedig a tavalyi év nemcsak az energiaátállás sikereiről szólt. 2025 volt a mérések kezdete óta a harmadik legmelegebb év: a globális átlaghőmérséklet 1,47 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodást megelőző időszakét az Európai Unió klímaváltozás-figyelő szervezete, a Copernicus Climate Change Service (C3S) szerint.
