Az árvizek és az aszályok egyaránt veszélyeztetik a szennyvíz-ellátást. A Földön 4,5 milliárd embernek nincs hozzáférése vízöblítéses vécéhez, pedig a Fenntartható Fejlesztési Célok e probléma eltörlését is célul tűzték ki. Már körvonalazódnak az új megoldások.
A klímaváltozás révén erősödő és gyakoribbá váló szélsőséges időjárás miatt egyre kiszámíthatatlanabb a hozzáférésünk a vízhez. Természetesen a szennyvíz-ellátást is veszélyezteti, akár az aszály miatt nincs elegendő víz a vécék öblítésére, akár az árvizek támadják meg a szennyvízhálózatokat, a legrosszabb esetekben kimosva azok tartalmát a földbe, a talajvízbe, valamint a folyók, tavak vizébe sodorva. Amikor a dél-afrikai Fokvárosban óriási vízhiánnyal küszködtek 2017-2018-ban -miután a víztározók vízszintje már 2015-ben elkezdett csökkenni-, a rákeresés a „víz nélküli toilet” szavakra csúcsot döntött a Google Trenden.
Az ENSZ által deklarált Fenntartható Fejlesztési Célok (SDG) egyik pontja szerint higiénikus szennyvízellátást kellene biztosítani annak a 4,5 milliárd embernek is, akik jobb híján a szabadban kénytelenek elvégezni a dolgukat, mert nincs hozzáférésük vízöblítéses vécékhez. A szóban forgó SDG-cél teljesítése Indiában dől el, hiszen ebben az országban a legnagyobb az alapvető higiéniához való hozzáféréssel nem rendelkezők száma. India azonban a szélsőséges időjárási események veszélyének kitett országok toplistájának is az élen szerepel (hatodik helyen), így hát ezt is be kell kalkulálni a fejlesztésekbe.
Körforgásos szennygazdaság: Szakemberek szerint decentralizált rendszerre van szükség, vagyis a helyben keletkező szennyvizet -s a benne lévő szerves anyagot- helyben kell hasznosítani, nem pedig nagy távon átívelő vízvezetékrendszereket építeni. A termőföldnek nagy szüksége van az emberi ürülékben és a vizeletben lévő tápanyagokra. Az emberi anyagcsere e két végtermékében a következő tápanyagok találhatók meg, amik a talaj trágyázására alkalmasak: nitrogén, foszfor, kálium, kén, boron, kalcium, magnézium, vas. De léteznek más hasznosítási módok: biogáz, értékes fehérje és állattakarmány is készíthető az ürülékből.
Biogáz: Az emberi ürülék biogázzá alakítása annyi értéket adhat a gazdaságnak, amit 9,5 milliárd dollár értékű földgáz képest nyújtani, állítja az ENSZ Egyetem jelentése.
Víz nélküli vécék: A szennyvíz-hálózatok és a szennyvízkezelő üzemek bővítése, ugrásszerű skálázása olyan igény, ami végtelen és ezáltal teljesíthetetlen. A Bill és Melinda Gates Alapítvány évek óta keresi a megoldást arra, hogyan lehet víz nélküli mobilvécéket gyártani és telepíteni a gazdaságilag elmaradott régiókba, kiküszöbölve ezzel a szennyvíz-hálózatok építését.
Az alapítvány időnként versenyre hívja össze a feltalálókat és startupokat, hogy előálljanak egy működőképes prototípussal, az azonban egyelőre még illékony cél marad. (Nemrég Gates egy befőttes üvegnyi bélsárral a kezében tartott konferenciaelőadást egy higiéniai helyzettel foglalkozó expón Kínában, hogy illusztrálja mondanivalóját.)
Az indiai kormány is szponzorál feltalálói versenyt a témában, a Unilever pedig az üzleti szektor szereplőit hozta össze a Toilet Testület Koalícióban, hogy új megoldásokat találjanak az emberi ürülék és vizelet termékké alakítására.
Brikett: A társadalomtudatos Sanivation nevű cég Kenyában mobilvécé-konténereket helyez ki az emberek otthonaiba, majd bizonyos időközönként begyűjti belőle az ürüléket, amit kiszárít és brikettet készít belőle. Ez a szénbrikett alternatívájaként fűtésre használható. Állítólag hosszabb ideig ég és kevesebb füstöt bocsát ki magából, mint a kőszén.
A vállalkozás a szolgáltatásért kis összegű havi díjat szed be, a vécék kihelyezését pedig ingyen végzi. Ez jól illusztrálja a körforgásos gazdaság üzleti modelljét: adj valami tárgyi dolgot ingyen, aztán szolgáltatási díjjal arasd le az anyagi előnyöket.
Vizelettrágya: A svájci Eawagban működő VUNA Projectnek sikerült előállni egy megengedhető árú, víz nélküli módszerrel, ami a vizeletet alakítja trágyává. A trágyát a Svájci Föderális Mezőgazdasági Hivatal mindenféle növényre engedélyezte (ez nyilván arra utal, hogy élelmiszernövények termesztésénél is használható).
Víz nélküli piszoár: A Indiai Technológiai Intézetben inkubált Ekam Eco Solutions startup találmánya a Zerodor nevű víz nélküli piszoár, ami évi 50 000-150 000 liter vizet lehet megspórolni.
További hírek a kategóriából
