Kb. 150 milliárd új ruhadarabot gyártanak le évente világszerte. Ha belegondolunk abba, mennyi víz, vegyszer, energia és emberi erőforrás kell mindehhez, valamint abba is, hogy a statisztikák szerint a ruhaneműk egy jelentős részét úgy dobják el, hogy akár egyszer is felvette volna valaki, nem csodálkozunk majd azon, hogy a textilipar a második legkevésbé fenntartható iparág a világon.
Minél több az új ruha, annál több a hulladék is. Hiába igyekeznek a zöldmozgalmak a körforgásos gazdaság részévé tenni a ruhaipart, a bemeneti oldal folyamatosan ontja tovább az új darabokat. Egy átlag amerikai polgár évente 59 új ruhával gazdagítja a gardróbszekrényét, legalább a felét fel sem veszi egyszer sem. Jobb esetben charity boltokba viszi, vagy eladományozza azokat, de jelentős mennyiség kerül az égetőkbe, illetve a lerakókba is.
Nálunk, Magyarországon még nem is olyan rossz a helyzet, mint a fejlett ipari országokban, de ez nagyban köszönhető annak is, hogy nálunk a 90-es évektől lényegében nincs nagyüzemi ruhagyártás, a régi nagy üzemek sorra megszűntek és bezártak. (Európa nem igazán lehet büszke magára e téren, mert úgy hatmillió tonna körül van az a ruhamennyiség, amelyet egyszerűen a kommunális hulladékba hajítanak és ennek a mennyiségben csak a negyedét sikerül valamilyen módon újrahasznosítani....És ez csak az emberektől kikerülő ruha, akkor a magából az európai textilgyártásból kikerülő 16 millió tonna hulladékról nem is beszéltünk még... Az alábbi rövidfilm azt mutatja be, hogyan járja be a bolygót egy Ázsiában gyártott ruha, néha hogyan kerül vissza az előállítás helyére, nem kevés ökonyomot hagyva maga mögött....:
Viszont Magyarországon saját gyárak nélkül is feldolgoznak úgy évi 30-40 ezer, külföldről érkező használt ruhát. Az itthon nagyon népszerű second hand vonalnak megfelelően a használt cucc jelentős részét, kb. 70 százalékát sikerül is a körforgásban tartani és újra és újra használni eladás után, de negyedükből így is géprongy,geotextil, párnatöltő anyag lesz. Pozityv viszont, hogy az elégetett, távhővé hasznosuló mennyiség csak a bekerültnek úgy 7 százaléka, míg a legrosszabb megoldás, a lerakóba szállítás mindössze a 40 ezer tonna egy százalékát érinti. De még az is négyszáz tonna.
A felhasználásban a szemléletformálás elengedhetetlen - a fogyasztót egyfolytában bombázó reklámok ellenére annak az irányzatnak kellene terjednie, hogy a kevesebb a több, s csak olyan ruhadarabokat vegyenek meg az emberek, amelyeket kombinálva egész évben tökéletesen jól öltözöttek egy ún. kapszulagardrób használatával. Ennek darabjai mind jó mennyiségűek, alaktartóak, univerzális trendet követnek és nem mennek ki hamar a divatból. (lásd. fekete bőrdzseki, jól szabott farmer, ballonkabát, stb.) Igaz, a tudatos ruhatárhoz nagy fokú önismeretre is szükség van.