Néha a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldásokkal tudunk energiát spórolni, és komfortosabbá tenni otthonunkat.
„Egy kis pluszköltséggel később sokat spórolhat, sőt a környezet is védi” – mondja az egyik kereskedő, amikor egy roppant korszerű és drága megújuló energiaforrást szeretne eladni egy építőipari vásáron. Ha alapvetően igaza is van, azért érdemes utánaszámolni, mennyit is jelent pontosan a „kisplusz”, és a „későbbi sok”. Mielőtt a konkrét számokba belemennénk, Erő Zoltán építész rámutat: a legegyszerűbben úgy csökkenthetjük ökológiai lábnyomunkat és úgy spórolhatunk a legtöbbet, ha a divatos kertvárosok családi házai helyett a városban, munkahelyünk, mindennapi életterünk közelében maradunk, akár egy átlagos energetikájú lakásban.
De a méregdrága berendezések helyett gyakran filléres megoldások, és egy kis odafigyelés is elegendő egy ház vagy lakás energiaigényének csökkentésére. Nyáron a hőszigetelés hatékonyságát akár a duplájára is emelheti egy zölddel, például vadszőlővel befuttatott homlokzat. Gyakran elfelejtjük, hogy a legegyszerűbb, legolcsóbb, és leghasznosabb árnyékoló a fa, vagy lugas. De a jó tájolással, a nyári napsütés ellen védő, ám a téli, laposabban eső napsugarakat beengedő párkánnyal is sokat spórolhatunk – mondja Beleznay Éva egykori budapesti főépítész.
Magyarországon a felhasznált energia mintegy harmadát fordítjuk fűtésre, így egy takarékos fűtési rendszerrel, jó fal- és tetőszigeteléssel, és a meleget bent tartó nyílászárók sokat spórolhatunk. Bár a határ a csillagos ég, az utóbbi időben nagyot léptünk előre ezen a területen, a negyven évvel ezelőtti szabványokhoz képest a mai szigetelt falak ötöd, a nyílászárók harmad annyi hőt bocsátanak át magukon, mondja Barna Lajos a Műegyetem egykori tanára, a Magyar Épületgépészet című lap főszerkesztője.
Nálunk legtöbbször „pályázatvezérelt” felújításokra kerül sor, de Erő Zoltán építész szerint felújítás esetén nem érdemes csak egyik elemet cserélni, mert ezzel alig érünk el eredményt. A Víz, gáz, fűtéstechnika című lap szerkesztői épp ezért a roppant bonyolult és a kiíró számára is jelentős költséggel bíró pályázatok helyet azt ajánlják, hogy egy-egy ingatlan felújításakor alanyi jogon járjon egy bizonyos összeg az energetikai korszerűsítésre, például félmillió forint. Ennek lebonyolítását, ellenőrzést a Nemzeti Közműszolgáltató végezhetné, hiszen lassan minden engedélyeztetés hozzá tartozik.
Lyukat az ablakkeretbe?
Ha alaposan becsomagoljuk otthonunkat, akkor újabb problémákkal, például az elégtelen szellőzés miatti penészedéssel kell szembenéznünk, de – hibás, vagy rosszul felszerelt gázkészülék esetében – a szén-monoxid-mérgezés kockázata is növekszik. Ilyenkor nincs más hátra, mint lyukakat fúrni a vadonatúj ablakkeretre, amivel viszont kiengedjük a meleget. Lantos Tivadar a Víz, gáz és fűtéstechnika című lap szerkesztője szerint ma már vannak olyan berendezések, melyek a használt levegővel melegítik fel a beengedett friss levegőt. Ebből is látszik, Erő Zoltán szerint, hogy rendszerekben érdemes csak gondolkodni egy-egy korszerűsítés kapcsán.
Barna Lajos egy szakdolgozatból való számítást tesz elém. E szerint egy családi ház megújuló energiaforrásokon alapuló fűtési rendszere közel duplájába kerül, mint egy korszerű gázfűtésesé, megtérülése pedig a 20 évet közelíti. Lantos Tivadar szerint egy olcsóbb kínai napelem meg sem éri ezt a kort. Az újépítésű ingatlanok esetében a hőszigetelésnek és a megújuló energia választásnak az lehet a fő előnye, hogy akár teljes rendszereket, például a földgázt elhagyhatjuk – érvel Erő Zoltán – ami a gáz telekre való bevezetése, a fűtési rendszer megtervezése, kialakítása, a későbbi karbantartások, ellenőrzések költségeit tekintve sok millió forintos spórolást jelent.
A napelemet – a magyar időjárási viszonyokra való tekintettel – inkább kiegészítőnek ajánlják az építészek. Egy-másfél millió forintos egyszeri beruházásért például lenullázhatjuk a villanyszámlánkat – mondja Kosztolányi Zsolt építész. Ugyanis sok helyen van rá lehetőség, hogy a napelemünkkel megtermelt áramot visszatáplálhatjuk a hálózatba. Ez azonban nem lesz így örökké, ugyanis, ahogy nő a napelemek száma, eljön az az idő, hogy a szolgáltatók nem tudják fogadni a napsütéses időben beáramló villamosenergiát. Az akkumulátoros villamosenergiatárolás pedig ma még nagyon drága.
Dilemmák
Részben megújuló energiát használó fűtési rendszerek a hőszivattyúk, amelyek a levegő vagy a föld hője segítségével, némi villamosenergiával vizet melegítenek, s azzal fűtik otthonunkat. Ezeknek a legdrágább bekerülésű, de leghatékonyabban üzemelő fajtája a föld-víz hőszivattyú. Ehhez azonban, sokmilliós költséggel, minimum a ház alapterületével azonos nagyságú területen kell csőhálózatot lefektetni, vagy nagy mélységbe szondát fúrni. Ennél olcsóbb, másfél-kétmilliós berendezés a levegő-víz hőszivattyú. Ám ez csak az enyhe teleken jelent kisebb fűtési számlát, mert minél hidegebb levegő áll a hőszivattyú rendelkezésére, annál kisebb hatékonysággal működik. Ráadásul általában -15 C-ig ajánlják a gyártók. Ezeket a berendezéseket is karban kell tartani, évente kétszer tisztítani. Előnyük viszont, hogy nemcsak fűtésre, hanem hűtésre is kiválóan alkalmasak, így a légkondi-telepítésnek a költségét megspórolhatjuk egy hőszivattyús fűtéssel.
Ugyanakkor – ha rendelkezésre áll a földgáz –, még mindig nehéz versenyezni a gázcirkóval. Tavalytól már csak a 10-20 százalékkal kevesebbet fogyasztó, ráadásul zárt égésterű kondenzációs kazánokat lehet felszerelni. Kár volna elfeledkezni a jó öreg szilárd tüzelésről. Az úgynevezett faelgázosító kazánok által adott meleget ma már épp olyan egyszerűen lehet szabályozni, mint egy központi fűtést a termosztáttal – mondja Lantos Tivadar. Ráadásul akár félnaponta elég a tűzre rakni, sőt rá sem kell nézni, mert vannak már automatikus adagolóval ellátott szilárdtüzelésű kazánok, igaz ezekben már annyi az automatika, hogy mélyen zsebünkbe kell nyúlni érte. De paradox módon még a legdrágább fűtési rendszer, az elektromos is lehet olcsó. Ha például a nyaralóba csak néhány hetet töltünk fűtési szezonban, és télre gondosan víztelenítjük a rendszereket, a néhány tízezer forintba bekerülő elektromos fűtőpanelekkel jobban járunk, mint ha milliókért kiépítenénk a gázfűtést.
Forrás: hvg.hu | Kép: napelemtechnika.hu
„Egy kis pluszköltséggel később sokat spórolhat, sőt a környezet is védi” – mondja az egyik kereskedő, amikor egy roppant korszerű és drága megújuló energiaforrást szeretne eladni egy építőipari vásáron. Ha alapvetően igaza is van, azért érdemes utánaszámolni, mennyit is jelent pontosan a „kisplusz”, és a „későbbi sok”. Mielőtt a konkrét számokba belemennénk, Erő Zoltán építész rámutat: a legegyszerűbben úgy csökkenthetjük ökológiai lábnyomunkat és úgy spórolhatunk a legtöbbet, ha a divatos kertvárosok családi házai helyett a városban, munkahelyünk, mindennapi életterünk közelében maradunk, akár egy átlagos energetikájú lakásban.
De a méregdrága berendezések helyett gyakran filléres megoldások, és egy kis odafigyelés is elegendő egy ház vagy lakás energiaigényének csökkentésére. Nyáron a hőszigetelés hatékonyságát akár a duplájára is emelheti egy zölddel, például vadszőlővel befuttatott homlokzat. Gyakran elfelejtjük, hogy a legegyszerűbb, legolcsóbb, és leghasznosabb árnyékoló a fa, vagy lugas. De a jó tájolással, a nyári napsütés ellen védő, ám a téli, laposabban eső napsugarakat beengedő párkánnyal is sokat spórolhatunk – mondja Beleznay Éva egykori budapesti főépítész.
Magyarországon a felhasznált energia mintegy harmadát fordítjuk fűtésre, így egy takarékos fűtési rendszerrel, jó fal- és tetőszigeteléssel, és a meleget bent tartó nyílászárók sokat spórolhatunk. Bár a határ a csillagos ég, az utóbbi időben nagyot léptünk előre ezen a területen, a negyven évvel ezelőtti szabványokhoz képest a mai szigetelt falak ötöd, a nyílászárók harmad annyi hőt bocsátanak át magukon, mondja Barna Lajos a Műegyetem egykori tanára, a Magyar Épületgépészet című lap főszerkesztője.
Nálunk legtöbbször „pályázatvezérelt” felújításokra kerül sor, de Erő Zoltán építész szerint felújítás esetén nem érdemes csak egyik elemet cserélni, mert ezzel alig érünk el eredményt. A Víz, gáz, fűtéstechnika című lap szerkesztői épp ezért a roppant bonyolult és a kiíró számára is jelentős költséggel bíró pályázatok helyet azt ajánlják, hogy egy-egy ingatlan felújításakor alanyi jogon járjon egy bizonyos összeg az energetikai korszerűsítésre, például félmillió forint. Ennek lebonyolítását, ellenőrzést a Nemzeti Közműszolgáltató végezhetné, hiszen lassan minden engedélyeztetés hozzá tartozik.
Lyukat az ablakkeretbe?
Ha alaposan becsomagoljuk otthonunkat, akkor újabb problémákkal, például az elégtelen szellőzés miatti penészedéssel kell szembenéznünk, de – hibás, vagy rosszul felszerelt gázkészülék esetében – a szén-monoxid-mérgezés kockázata is növekszik. Ilyenkor nincs más hátra, mint lyukakat fúrni a vadonatúj ablakkeretre, amivel viszont kiengedjük a meleget. Lantos Tivadar a Víz, gáz és fűtéstechnika című lap szerkesztője szerint ma már vannak olyan berendezések, melyek a használt levegővel melegítik fel a beengedett friss levegőt. Ebből is látszik, Erő Zoltán szerint, hogy rendszerekben érdemes csak gondolkodni egy-egy korszerűsítés kapcsán.
Barna Lajos egy szakdolgozatból való számítást tesz elém. E szerint egy családi ház megújuló energiaforrásokon alapuló fűtési rendszere közel duplájába kerül, mint egy korszerű gázfűtésesé, megtérülése pedig a 20 évet közelíti. Lantos Tivadar szerint egy olcsóbb kínai napelem meg sem éri ezt a kort. Az újépítésű ingatlanok esetében a hőszigetelésnek és a megújuló energia választásnak az lehet a fő előnye, hogy akár teljes rendszereket, például a földgázt elhagyhatjuk – érvel Erő Zoltán – ami a gáz telekre való bevezetése, a fűtési rendszer megtervezése, kialakítása, a későbbi karbantartások, ellenőrzések költségeit tekintve sok millió forintos spórolást jelent.
A napelemet – a magyar időjárási viszonyokra való tekintettel – inkább kiegészítőnek ajánlják az építészek. Egy-másfél millió forintos egyszeri beruházásért például lenullázhatjuk a villanyszámlánkat – mondja Kosztolányi Zsolt építész. Ugyanis sok helyen van rá lehetőség, hogy a napelemünkkel megtermelt áramot visszatáplálhatjuk a hálózatba. Ez azonban nem lesz így örökké, ugyanis, ahogy nő a napelemek száma, eljön az az idő, hogy a szolgáltatók nem tudják fogadni a napsütéses időben beáramló villamosenergiát. Az akkumulátoros villamosenergiatárolás pedig ma még nagyon drága.
Dilemmák
Részben megújuló energiát használó fűtési rendszerek a hőszivattyúk, amelyek a levegő vagy a föld hője segítségével, némi villamosenergiával vizet melegítenek, s azzal fűtik otthonunkat. Ezeknek a legdrágább bekerülésű, de leghatékonyabban üzemelő fajtája a föld-víz hőszivattyú. Ehhez azonban, sokmilliós költséggel, minimum a ház alapterületével azonos nagyságú területen kell csőhálózatot lefektetni, vagy nagy mélységbe szondát fúrni. Ennél olcsóbb, másfél-kétmilliós berendezés a levegő-víz hőszivattyú. Ám ez csak az enyhe teleken jelent kisebb fűtési számlát, mert minél hidegebb levegő áll a hőszivattyú rendelkezésére, annál kisebb hatékonysággal működik. Ráadásul általában -15 C-ig ajánlják a gyártók. Ezeket a berendezéseket is karban kell tartani, évente kétszer tisztítani. Előnyük viszont, hogy nemcsak fűtésre, hanem hűtésre is kiválóan alkalmasak, így a légkondi-telepítésnek a költségét megspórolhatjuk egy hőszivattyús fűtéssel.
Ugyanakkor – ha rendelkezésre áll a földgáz –, még mindig nehéz versenyezni a gázcirkóval. Tavalytól már csak a 10-20 százalékkal kevesebbet fogyasztó, ráadásul zárt égésterű kondenzációs kazánokat lehet felszerelni. Kár volna elfeledkezni a jó öreg szilárd tüzelésről. Az úgynevezett faelgázosító kazánok által adott meleget ma már épp olyan egyszerűen lehet szabályozni, mint egy központi fűtést a termosztáttal – mondja Lantos Tivadar. Ráadásul akár félnaponta elég a tűzre rakni, sőt rá sem kell nézni, mert vannak már automatikus adagolóval ellátott szilárdtüzelésű kazánok, igaz ezekben már annyi az automatika, hogy mélyen zsebünkbe kell nyúlni érte. De paradox módon még a legdrágább fűtési rendszer, az elektromos is lehet olcsó. Ha például a nyaralóba csak néhány hetet töltünk fűtési szezonban, és télre gondosan víztelenítjük a rendszereket, a néhány tízezer forintba bekerülő elektromos fűtőpanelekkel jobban járunk, mint ha milliókért kiépítenénk a gázfűtést.
További hírek a kategóriából
Az emberi egészségre is ártalmas vegyületet talált...
Közzétéve 2016.08.15 11:13
Felújításra váró hazai erőművi kapacitások
Közzétéve 2016.08.15 11:32
Mi akadályozza az intelligens városok elterjedését...
Közzétéve 2016.08.17 14:03
