15.000 és 200.000 liter közé teszik az egy kg. marhahús előállításához szükséges víz mennyiségét. Hogy jönnek ki ezek a számok, és egyáltalán mennyire megbízhatóak a kalkulációk?
Ifj. Chikán Attila közgazdász egy korábbi blogbejegyzésében már boncolgatott néhány, a köztudatban élő húsiparral kapcsolatos kritikát. Szóba került a húsipart érintő leghangosabb vádak közül kettő: a nagymértékű károsanyag-kibocsátás, illetve az erdős területek visszaszorítása és elfoglalása is. Foglalkozott emellett olyan ritkábban hangoztatott érvekkel is, mint például a legelők kifejezetten jó széndioxid megkötő képessége, illetve rámutatott néhány, a közvélekedésben elrettentő példaként szereplő adat mögötti hibás számolásra vagy logikára is.
Sokféle adatról hallhatunk azzal kapcsolatban, hogy 1 kilogramm marhahús előállításához mennyi vízre van szükség. Hazánkban a különböző cikkek ezt leggyakrabban 15 ezer liter környékére becsülik, a külföldi sajtóban azonban százezer és kétszázezer liter közötti értékekről is lehet olvasni. Ezek a számítások az ún. virtuális víz (virtual water content) fogalmára épülnek, amelyet a Cambridge-i Egyetem professzora, Anthony Allan dolgozott ki. A virtuális víz tulajdonképpen minden vizet magába foglal, amely a termelés során felhasználásra kerül.
A hústermékek esetében ez az állatok ivóvize mellett a farmok, vágóhidak és gyárak tisztításához szükséges mennyiséget, de a legelők és gabonaültetvények párologtatása és öntözése révén veszendőbe ment vizet is jelenti. Ez utóbbi, vagyis az állatok által elfogyasztott növények termesztéséhez szükséges víz adja a legnagyobb százalékát (98-99%) a húsipar víz-felhasználásának. Maguk az állatok viszonylag kevés vizet igényelnek, Hoekstra professzor szerint – akinek egyébként a 15 ezres becsült számot is köszönhetjük – 1 kiló marhahús kitermelése során a haszonállat mindössze 155 liter vizet fogyaszt el.
Más húsok, például a bárány, disznó és baromfi húsok virtuális víz tartalma kisebb, bár általában így is több ezer literre tehető. A gabona (1 kg-hoz körülbelül 1000 liter víz szükséges) és más gyümölcsök és zöldségek termelésének vízigénye jóval kevesebb, látszólag ezért is állja meg a helyét a hangzatos érvelés, miszerint jóval kevesebb erőforrást igényel környezeti oldalról a húsmentes életmód.
További hírek a kategóriából
