Egy kétgyerekes, rokonszenves, fiatal pár, Ferencz Zsuzsa és férje, Gareth Hutchins hozta létre a Seahorsey vállalkozást, amelynek az a célja, hogy a tengereket elborító, onnan „lehalászott” műanyag hulladék felhasználásával szülessenek termékek.
A Seahorsey különlegessége, hogy hulladékból, zero waste gyártással ökoetikus játékokat és más gyerekholmikat (táskát, babzsákot, párnát) hoznak létre. Nagy-Britanniában és Magyarországon már komoly előrendelésre tettek szert. Ennek nyomán építik tovább az eco-lifestyle gyerekmárkát. A fiatal vállalkozásra a budapesti Startup Plastic Surgery versenyen figyeltünk fel. A magyar szóvivő, Ferencz Zsuzsa arról beszélt, kislányaik születésekor döbbentek rá, hogy a nemzedékük szeretné jobban óvni a bolygót, és erre nevelni a gyerekeiket, ám ezt akadályozza, hogy a játékok piacán rengeteg a műanyag. Márpedig a gyerekek kérdeznek.
Az ő kislányuk is elgondolkodott, amikor meglátott egy fényképet az újságban, a tengerben úszkáló, kedves kis csikóhalról, amint egy műanyag fülpiszkálóba kapaszkodik... Elszomorodott, hogy ennek a kis csikóhalnak ennyi műanyaggal kell élnie. Zsuzsa és Gareth ezért határozták el, hogy létrehozzák a céget, és olyan játékok gyártásában vesznek részt, amelyek jobban kímélik a környezetet. A csikóhal szerepel a logójukon is. A családról, a cégről és terveikről kérdeztük Ferencz Zsuzsát:
– Hogyan él a családjuk? Mi mindent tesznek a környezetvédelemért?
– Férjemmel, Gareth-tel mindig is igyekeztünk környezettudatosan élni, de amikor megszületett első kislányunk, a fenntarthatóság központi kérdés lett a családunkban. Alapvetően nem tartjuk magunkat öko-harcosoknak, de hasonlóan a többi környezetbarát szülőhöz, mi is azon változtattunk először, ami a legkönnyebben betartható. Az egyszer használatos műanyag termékeket – szatyor, palackozott víz és persze a fülpiszkáló –, egyszer és mindenkorra kizártuk az életünkből. Általában bioélelmiszert vásárolunk és abból is annyit, amennyiről tudjuk, hogy elfogy. Szelektíven gyűjtjük a hulladékot. A gyerekeimmel sokszor a megtisztított szemétből kézműveskedünk, a négyéves kislányom gyönyörű öko-ruhakölteményeket készít Barbie-babájának, és szeretnek öko-téglát gyártani. Igyekszünk a zuhanyozást 3 perc alatt lebonyolítani – elvégre, ha ez Jennifer Anistonnak megy, akkor nekem is. A játékaink nagy része örökölt, és sok second hand ruhánk van, a kislányokat szinte ebből öltöztetem. A lakásunkat is gyönyörűen felújított bútorokból rendeztük be. Erdei sétáink közben sokszor gyűjtünk szemetet a lányokkal. Ki gondolta volna, hogy ez jó móka is lehet? Jelenleg épp hybrid autóra spórolunk. Ez évi fogadalmunk, hogy belevágunk az otthoni komposztálásba, és maximum hetente három napon eszünk húst.
– Miért fontos az ökoetikus játék? Miért adjuk ezt a gyerekek kezébe, amikor a játékokat úgyis gyorsan megunják és kinövik?
– Visszakérdezek: van két plüssmacink, mindkettő egyformán cuki, biztonságos, puha. Az egyik gyártása közben újabb műanyag keletkezik, amíg a másik maci hulladékból készül, hozzájárulva környezetünk védelméhez, és megálmodói még arról is gondoskodnak, hogy a már nem kívánatos játék ne váljon hulladékká. Melyik maci jobb a világnak? Az olvasóra bízom, hogy eldöntse.
-A játék kulcsfontosságú a gyermek fejlődésében. Szerintem a gyerekek kis világa nélküle elképzelhetetlen. Ugyanakkor itt az idő, gondoljunk a Földre is, főként akkor, ha a gyerekeinknek gondtalan, szép jövőt szeretnénk. Fontos lenne a játékokat körforgásban tartani, hogy ne hulladékként végezzék. Továbbadni, ha már a gyermek megunta vagy kinőtte, és szeretettel elfogadni azt. Fontos a környezettudatos gondolkodás, ugyanakkor az okötudatos szülőnek behatároltak a lehetőségei új játék vásárlásakor, környezetbarát alternatíva hiányában. Sok anyukától, apukától hallottuk, hogy „bűntudatuk” van, ha a játékszobában heverő műanyag játéktengerre néznek. Az ökoetikus játék ennek a feloldására is megoldást jelent. A környezetbarat játékok ráadásul kiindulópontot adnak, hogy beszélgessünk a gyerekekkel a környezet megóvásáról és arról, hogy ők miként járulhatnak ehhez hozzá. Nagy büszkeseggel tölt el, hogy mióta a Seahorsey projekt beindult az eletünkben, a gyerekek kikérik maguknak, ha az étteremben szívószállal kapják az italukat.
– Hogyan lehet tengeri műanyagból játékot készíteni? Miként válik egyáltalán a tengeri műanyag újra használhatóvá?
– A Seahorsey csapata beszerzi az ellenőrzött alapanyagot, majd az összegyűjtott tapasztalatok alapján és a gyermekeink ötleteiből inspirálódva Vida Andrea játéktervezővel kifejlesztjük a termékdizájnt. A termékek előállítása bérgyártás formájában történik. A hulladékot a tengerből kihalásszák egy szűrővel, szétválogatják hasznosíthatóság alapján, megtisztítják, majd feldolgozzák, kis szemcséket (pellet) gyártanak, ebből készül a fonal, végül anyag lesz belőle. A mi beszállítóink pedig – az újrahasznosítási előírásokat betartva –, tanúsítvánnyal rendelkező anyagokat gyártanak, így biztosítják a minőséget.
– A gyerekeik fantáziájára, közreműködésére is hagyatkoznak: hogyan kell ezt elképzelni?
– Mila, a négyéves kislányunk nagyon szeret kotnyeleskedni a Seahorsey körül. Férjem szerint kivívta a „Head of Crazy Ideas” titulust. Ha anyagot vagy prototípust kell választani, nagy segítségünkre van. Véleményére érdemes odafigyelni, hiszen ő képviseli a végső felhasználót. Persze, ha rajta múlna, minden termékünk rózsaszín lenne. Az alkotói folyamat sokszor az ő ötleteiből indul, így született meg például az orrszarvú figurája. De a veszélyeztetett állatokat ábrázoló dizájn a családunk három generációjának együttműködésével született. (Gareth, Mila és Gareth édesanyja – aki festőművész – vett részt benne.) Kétéves kis Lolánk pedig a terméktesztelés nagymestere: mindent igyekszik szétszedni, felpróbálni. Gareth-tel sokat tanulunk abból, ahogyan játszanak a gyermekeink a termékekkel. Erre figyelve tudjuk javítani a játékélményt, változtatni az ergonómián.
– A textiliparról közismert, hogy a legszennyezőbb iparág a világon, de mi a helyzet a játékiparral?
– A játékiparról is hasonlóan aggasztó adatokat lehet olvasni. A játékok 90 százaléka szűz műanyagból van és nehezen újrahasznosíthatóak. Franciaországban a játékok 80 százaléka a szemétlerakóban végzi.
– Mi történik majd az önök ökoetikus játékaival, használati tárgyaival a végén?
– Ezen a területen épp most dolgozunk. Semmiképp sem hagyjuk, hogy a nemkívánatos Seahorsey-termékek a kukában végezzék. Hulladék-újrahasznosító cégekkel szeretnénk együttműködni, amelyek új életet adnak a terméknek. Illetve játékokat csereberélő platformokkal vettük fel a kapcsolatot Nagy-Britanniában. Vásárlóinkat rövid, játékos instrukciókkal szeretnénk támogatni abban, hogy pontosan tudják, mit kell tenni a már nemkívánatos Seahorsey-termékekkel. Terveink között szerepel, hogy esetleg később játékainkat jelképes összegért visszavásárolnánk.
– Mik a további tervek? A Brexit miatt nincsenek-e nem várt akadályok a brit piacon? Magyarországon mekkora az igény ezekre a termékekre?
– A következő hónapokban folytatjuk a prototípusfejlesztést, a viszonteladói kapcsolatépítést. Készülünk a márka debütálására hat hónap múlva Nagy-Britanniában és Magyarországon. Terveink között van a további piacbővítés az öko-tudatosabb országokban. Nagy-Britannia dicsekedhet a legnagyobb európai játékpiaccal és egyre növekvő ökotudatos fogyasztói réteggel: itt a legnagyobb az egy gyermekre jutó játékköltés Európában, ezt a piacot ismerjük a legjobban.
Folyamatosan követtük a Brexit körüli eseményeket, de ez még friss dolog, nem ismerünk minden részletet. Azt reméljük, nem érinti a működésünket drasztikusan. Amit már biztosan tudunk, hogy több papírmunkára kell számítanunk. Magyarországon szűkebb a környezettudatos fogyasztói réteg, ám ez a szűk réteg nagyon lelkes és aktív. Remélem, hamarosan egyre több ember csatlakozik a környezetbarát életmódhoz itthon is.
További hírek a kategóriából
