Az etiópiai mustárból bioüzemanyagot lehet készíteni, s emellett segít abban is, hogy ne erodálódjon a termőföld. A Qantas már használja a mustármag-alapú üzemanyagot egyik transzkontinentális járatán.
A Qantas ausztrál légitársaság Los Angeles-ből Melbourne-be tartó, 15 órás menetidejű járatát 90 százalékban hagyományos üzemanyaggal és 10 százalékban mustármagolajjal üzemeltették.
A menetrendszerint közlekedő utasszállító gép a 787-9 Dreamliner volt, melynek az üzemanyagkeverék révén 7 százalékkal kevesebb lett az emissziója. A The Guardian brit napilap arról is besázmolt, hogy ha az üzemanyag teljes életciklusát nézzük -ebbe beleértendő a kőolaj kitermelése, finomítása, szállítása, s ezt vetjük össze a mustár termesztésével, valamint a mustmármag préselésével-, ennek a bioüzemanyagnak 80 százalékkal kevesebb az üvegházgáz-vonzata, mint a fosszilis üzemanyagé.
A jelenleg érvényes előírások szerint a légitársaságok legfeljebb 50 százalékos arányban használhatnak bioüzemanyagot járataikon. A Qantas szóvivője azonban úgy vélekedett, a jövőben lehetővé válhat, hogy teljes mértékben növényi alapú üzemanyaggal repüljenek a gépek.
Egy 2017-es becslés szerint a légiközlekedés az éves globális széndioxidkibocsátás 2,5 százalékáért felelt. 2050-re a légi szektor emissziója várhatóan megnégyszereződik, ezért is fontos a bioetanol elterjedése.
Mustár, a csodaszer?
A bioüzemanyagipar jelenleg nagy részben a gasztronómiai szektor szereplőitől szerzi be az alapanyagot: a szállodákban, éttermekben, kifőzdékben megmaradt olajból kerül újrafeldolgozásra. E vendéglátó helységek olajoutputja azonban nem egyenletes, a mennyiség folyton változik, márpedig a feldolgozásra kiszámítható mennyiség kellene.
A megoldás az etiópiai mustár lehet (Brassica carinata).
Ha a gazdák évről-évre ugyanazokat a növényeket termesztik a földjükön, azzal erodálják a talajt, mert egyoldalúan fárad ki a tápanyagtartalmuk. A mustár azért hasznos a mezőgazdálkodásban, mert a gabonanövények közé ültethetik minden második vagy haramdik évben, ezzel biztosítva a szükséges diverzitást a föld számára.
A mustármagból már az aratás után egy nappal olaj préselhető. Ezt a gazdák a saját műhelyükben is megtehetik, nem kellenek hozzá ipari körülmények. Az így kapott olajat saját gépeik (pl. traktor, generátor) meghajtására használhatják, s ha többletük van az üzemanyagból, a felesleget eladhatják a közlekedési szektor szereplőinek. A préselés utáni mellékterméket takarmányként lehet hasznosítani.
Egy hektárnyi mustárból 400 liter repülőgépüzemanyag állítható elő vagy 1400 liternyi biodízel.
Forrás: Klíma Blog, The Guardian | Kép: Pexels
A Qantas ausztrál légitársaság Los Angeles-ből Melbourne-be tartó, 15 órás menetidejű járatát 90 százalékban hagyományos üzemanyaggal és 10 százalékban mustármagolajjal üzemeltették.
A menetrendszerint közlekedő utasszállító gép a 787-9 Dreamliner volt, melynek az üzemanyagkeverék révén 7 százalékkal kevesebb lett az emissziója. A The Guardian brit napilap arról is besázmolt, hogy ha az üzemanyag teljes életciklusát nézzük -ebbe beleértendő a kőolaj kitermelése, finomítása, szállítása, s ezt vetjük össze a mustár termesztésével, valamint a mustmármag préselésével-, ennek a bioüzemanyagnak 80 százalékkal kevesebb az üvegházgáz-vonzata, mint a fosszilis üzemanyagé.
A jelenleg érvényes előírások szerint a légitársaságok legfeljebb 50 százalékos arányban használhatnak bioüzemanyagot járataikon. A Qantas szóvivője azonban úgy vélekedett, a jövőben lehetővé válhat, hogy teljes mértékben növényi alapú üzemanyaggal repüljenek a gépek.
Egy 2017-es becslés szerint a légiközlekedés az éves globális széndioxidkibocsátás 2,5 százalékáért felelt. 2050-re a légi szektor emissziója várhatóan megnégyszereződik, ezért is fontos a bioetanol elterjedése.
Mustár, a csodaszer?
A bioüzemanyagipar jelenleg nagy részben a gasztronómiai szektor szereplőitől szerzi be az alapanyagot: a szállodákban, éttermekben, kifőzdékben megmaradt olajból kerül újrafeldolgozásra. E vendéglátó helységek olajoutputja azonban nem egyenletes, a mennyiség folyton változik, márpedig a feldolgozásra kiszámítható mennyiség kellene.
A megoldás az etiópiai mustár lehet (Brassica carinata).
Ha a gazdák évről-évre ugyanazokat a növényeket termesztik a földjükön, azzal erodálják a talajt, mert egyoldalúan fárad ki a tápanyagtartalmuk. A mustár azért hasznos a mezőgazdálkodásban, mert a gabonanövények közé ültethetik minden második vagy haramdik évben, ezzel biztosítva a szükséges diverzitást a föld számára.
A mustármagból már az aratás után egy nappal olaj préselhető. Ezt a gazdák a saját műhelyükben is megtehetik, nem kellenek hozzá ipari körülmények. Az így kapott olajat saját gépeik (pl. traktor, generátor) meghajtására használhatják, s ha többletük van az üzemanyagból, a felesleget eladhatják a közlekedési szektor szereplőinek. A préselés utáni mellékterméket takarmányként lehet hasznosítani.
Egy hektárnyi mustárból 400 liter repülőgépüzemanyag állítható elő vagy 1400 liternyi biodízel.