Amíg világszerte tavaly is dinamikusan fejlődött a napenergia-szektor, addig idehaza lelassult a napelemek telepítésének üteme – nyilatkozta az ágazatot összefogó Magyar Napelemiparági Egyesület (Manap) elnöke. Szolnoki Ádám elmondta, hogy a magyarországi megtorpanás legfőbb oka a jogi bizonytalanság, ami miatt nem lehetséges hosszabb távra tervezni. Emellett az is lassította a hazai napenergia-ágazat bővülését, hogy számos család elhalasztotta a rendszer kiépítését, mert kivárja az Otthon melege program keretében beígért támogatási pályázat kiírását. Ebből a keretből ugyanakkor végül csak nagyon kevesen jutottak támogatáshoz.
A jogi bizonytalansággal és a magas költségekkel kapcsolatban Szolnoki Ádám példaként hozta föl a napelemekre váratlanul kivetett, európai szinten is kiugróan magas, kilogrammonként 114 forintos környezetvédelmi termékdíjat. Ez az adó ugyanis ma már 6 százalékát teszi ki a napelemek árának. Az idén március végétől kivetett, úgynevezett elosztói teljesítménydíj pedig állandó veszélyforrást, bizonytalansági tényezőt jelent a napelemes rendszereket telepítők számára. Jelenleg a díj összege nulla forint, de szinte bizonyos, hogy ez később változni fog – miután annak semmi értelme nem volna, ha a kormány bevezetne egy olyan díjat, amiből sosem származik egy fillér költségvetési bevétel sem.
Erős a félelem a napelemek telepítését tervezők körében, hogy a kormányzat hamarosan olyan összegűre emeli a teljesítménydíjat, hogy már ne érje meg szolárrendszereket (napenergiával működő rendszer) telepíteni. Paradox módon átmenetileg éppen ez élénkítette meg a piacot, több háztartás is azért adott be kérelmet szolárpanel telepítésére, hogy elkerüljék az április elejétől hatályos díjtételt. A Magyar Napelem–napkollektor-szövetség adatai szerint március 31-éig több ezer lakossági igénybejelentés érkezett, és a vállalkozások is 2500 darab 500 kilowattos kiserőmű engedélyezésére adtak be kérelmet, összesen 1250 megawatt kapacitásra. Ez nagyobb, mint az egyik új, megközelítőleg 1300 milliárd forint költséggel épülő, Paksra tervezett atomrektor kapacitása. A kiépíteni tervezett új, 1250 megawatt napelem-kapacitás beruházási költsége 500 milliárd forint körül mozog, ezt a kiadást azonban nem a kormány állja az adózók pénzéből, hanem maguk a háztartások – jegyezték meg szakértők, hozzátéve: az éves áramszükségletünk 4 százalékát termelik a napelemek, ezzel az utolsók vagyunk az EU-ban.
A világ napenergia-termelése viszont megtriplázódhat 2021-re. A SolarPower Europe napenergia-szövetség legfrissebb jelentéséből kiderül: 2016-ban óriási napenergia-kapacitás épült ki a világon, és a következő öt évben is jelentős fejlesztések várhatók. 2016-ban a szövetség adatai szerint összesen 76,6 gigawatt új napenergia-kapacitás épült ki a világon, ami 50 százalékos növekedést jelent az előző évihez képest. Az EU-ban ugyanakkor az összes újonnan telepített energiatermelő-kapacitás háromnegyede a nap- és szélenergia hasznosításához köthető.
2016-ban a Lazard Capital amerikai befektetési bank kalkulációja szerint a közepes méretű naperőművekkel termelt villamos energia költsége már alacsonyabb volt, mint ha azt valamely új generációs, hagyományos erőműben termelték volna.
Forrás: MNO.hu | Kép: MNO.hu
A jogi bizonytalansággal és a magas költségekkel kapcsolatban Szolnoki Ádám példaként hozta föl a napelemekre váratlanul kivetett, európai szinten is kiugróan magas, kilogrammonként 114 forintos környezetvédelmi termékdíjat. Ez az adó ugyanis ma már 6 százalékát teszi ki a napelemek árának. Az idén március végétől kivetett, úgynevezett elosztói teljesítménydíj pedig állandó veszélyforrást, bizonytalansági tényezőt jelent a napelemes rendszereket telepítők számára. Jelenleg a díj összege nulla forint, de szinte bizonyos, hogy ez később változni fog – miután annak semmi értelme nem volna, ha a kormány bevezetne egy olyan díjat, amiből sosem származik egy fillér költségvetési bevétel sem.
Erős a félelem a napelemek telepítését tervezők körében, hogy a kormányzat hamarosan olyan összegűre emeli a teljesítménydíjat, hogy már ne érje meg szolárrendszereket (napenergiával működő rendszer) telepíteni. Paradox módon átmenetileg éppen ez élénkítette meg a piacot, több háztartás is azért adott be kérelmet szolárpanel telepítésére, hogy elkerüljék az április elejétől hatályos díjtételt. A Magyar Napelem–napkollektor-szövetség adatai szerint március 31-éig több ezer lakossági igénybejelentés érkezett, és a vállalkozások is 2500 darab 500 kilowattos kiserőmű engedélyezésére adtak be kérelmet, összesen 1250 megawatt kapacitásra. Ez nagyobb, mint az egyik új, megközelítőleg 1300 milliárd forint költséggel épülő, Paksra tervezett atomrektor kapacitása. A kiépíteni tervezett új, 1250 megawatt napelem-kapacitás beruházási költsége 500 milliárd forint körül mozog, ezt a kiadást azonban nem a kormány állja az adózók pénzéből, hanem maguk a háztartások – jegyezték meg szakértők, hozzátéve: az éves áramszükségletünk 4 százalékát termelik a napelemek, ezzel az utolsók vagyunk az EU-ban.
A világ napenergia-termelése viszont megtriplázódhat 2021-re. A SolarPower Europe napenergia-szövetség legfrissebb jelentéséből kiderül: 2016-ban óriási napenergia-kapacitás épült ki a világon, és a következő öt évben is jelentős fejlesztések várhatók. 2016-ban a szövetség adatai szerint összesen 76,6 gigawatt új napenergia-kapacitás épült ki a világon, ami 50 százalékos növekedést jelent az előző évihez képest. Az EU-ban ugyanakkor az összes újonnan telepített energiatermelő-kapacitás háromnegyede a nap- és szélenergia hasznosításához köthető.
2016-ban a Lazard Capital amerikai befektetési bank kalkulációja szerint a közepes méretű naperőművekkel termelt villamos energia költsége már alacsonyabb volt, mint ha azt valamely új generációs, hagyományos erőműben termelték volna.
További hírek a kategóriából
Az emberi egészségre is ártalmas vegyületet talált...
Közzétéve 2016.08.15 11:13
Tovább nő az elektromos autók egy töltéssel megtet...
Közzétéve 2016.08.15 11:19
Az energiatudatos Veszprémért
Közzétéve 2016.10.03 09:18
