Napelemre vagy ablakcserére pályáznál? - Hatalmas lazításról döntöttek!

Az eddigi 2 millió forintról 5 millió forintra emelték azt a határt, amely alatt még nem kell a felvett hitelre ingatlanfedezetet bevonni a lakossági energiahatékonysági pályázatnál, sőt most már más ingatlant is elfogadnak fedezetként, mint amelyen a beruházás megvalósul - többek között ezekről a jelentős szabálylazító lépésekről döntött minap az uniós pályázat kiírója. Az is fontos, hogy míg eddig csak 300 ezer forintig engedték, mostantól akár már 1,5 millió forintnyi készpénzes számlát is elfogadnak a beruházás keretében. Az egész ország területén elérhető pályázat vonzerejét számos további, a lakosság számára kedvező módosítás is növeli.

Ezek a legfontosabb változások
Háromnegyed éve nyitották meg a "Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel" elnevezésű, GINOP-8.4.1/A-17 pályázatot 105 milliárd forintos keretösszeggel, illetve a központi régióban elérhető "lábát" VEKOP-5.2.1-17 kódszámmal, bő 5 milliárdos kerettel, de eddig nem mutatkozott erős érdeklődés a 90%-nyi hitelt kínáló, hosszú termékdokumentációval és összetett feladatokkal járó konstrukció iránt. Pénteken aztán számos ponton módosult a két pályázat szabályrendszere (termékdokumentációja, részletek itt és itt), amelyek közül a legfontosabbak:

• természetes személy hiteligénylők esetében a biztosítéknyújtás értékhatára 2 millió forintról 5 millió forintra módosul. A módosítást követően természetes személy hiteligénylők esetében az 5 millió forint kölcsönösszeget el nem érő kölcsön esetén biztosíték adása nem kötelező. Az 5 millió forint kölcsönösszeget elérő, vagy azt meghaladó kölcsön esetén a biztosítéknyújtás kötelező, ennek részeként pedig a beruházás tárgyát képező ingatlant biztosítékként be kell vonni;
• beiktatásra kerül, hogy az energetikai szakértő részéről felmerült elszámolható költségek igazolása céljából az energetikai szakértő által kiállított számla benyújtása szükséges;
• beépítésre került a szállítói előleg igénybevételének lehetősége;
• készpénzfizetési számlák elfogadhatósága a kölcsönösszeg 50%-áig, de maximum 1,5 millió Ft-ig történhet;
• osztatlan közös tulajdonban lévő, több önálló használati egységet érintő Ingatlanon (pl. ikerház) történő beruházás finanszírozhatóságának feltételei változnak úgy, hogy amennyiben a beruházás a közös tulajdonban álló ingatlanon kizárólag saját tulajdoni hányadon valósul meg és műszakilag nem érinti a közös tulajdont, akkor nem szükséges minden tulajdonos hozzájárulása;
• a beruházás tárgyát képező ingatlan helyett más ingatlanbiztosíték nyújtása is elfogadható 5 millió Ft-ot elérő vagy azt meghaladó kölcsönösszeg esetén;
• a megelőző jelzálogjog ranghelyek elfogadásának feltételei kiegészítésre kerültek;
• az ingatlanbiztosíték fedezeti értékének meghatározása pontosításra került;
• a közüzemidíj-tartozás igazolására vonatkozó szabály módosításra kerül, melynek megfelelően a szolgáltatók által kiállított nullás igazolások helyett közüzemi számla és ennek pénzügyi teljesítését igazoló bizonylat fogadható el. Amennyiben a végső kedvezményezett nem ügyfele az adott közüzemi szolgáltatónak, úgy a végső kedvezményezett erre vonatkozó nyilatkozata elegendő, szemben a korábban szükséges közüzemi szolgáltató által kiállított igazolással;
• a megújuló energia felhasználását célzó beruházások esetében is a nettó elszámolható költségekre vonatkozóan kerül megállapításra a beruházások fajlagos költségének maximális mértéke összhangban az energiamegtakarítást eredményező beruházásokkal;
• pontosításra került, hogy az első folyósítás feltételeként a Végső Kedvezményezettnek a Kölcsönszerződés 1. számú mellékletében szereplő dokumentumokat szükséges benyújtania, nem minden, a kölcsönszerződés mellékletében szereplő dokumentumot;
• a hitelkérelmi nyomtatvány egyszerűsítésre és rövidítésre került.

Kiknek, mire szól és hol lehet tájékozódni?
Fontos, hogy a nulla százalékos kamatú hitelt természetes személyek, társasházak és lakásszövetkezetek is igényelhetik. A felhívások keretében napelemre, ablakcserére, hőszigetelésre és egyéb energiahatékonyság javítására szolgáló tevékenységre lehet támogatást kérni. Családi házak esetében maximum 10 millió, társasházaknál lakásonként maximum 7 millió forint igényelhető, akár húsz éves futamidővel.

A pályázathoz legalább 10% önerőre van szükség, a projekt többi elszámolható költségéből legfeljebb 90%-ot a kamattámogatott és ezért 0%-os hitel fedez. A hitel igényelhető családi ház, lakóház, szabadon álló ház, sorház, ikerház, hétvégi ház, üdülőház, illetve társasházi vagy lakásszövetkezeti lakás korszerűsítésére.

A kérelmeket az MFB Pontok egyikén kell kérni, országszerte immár 642 pont üzemel (részletek itt), lényegében minden 5000 fő feletti településen van ilyen információs, illetve konkrét hiteligénylést lehetővé tevő pont. Ezek egyikébe érdemes tehát ellátogatni, illetve előzetesen a termékdokumentációt és a szabályrendszert érdemes tanulmányozni.

A lakossági energetikai projektek finanszírozása két módon történhet: utófinanszírozással vagy szállítói finanszírozással.

Az utófinanszírozás azt jelenti, hogy a folyósítás utólag, a számla és annak kifizetését igazoló dokumentumok beküldését követően, a hitelfelvevő számlájára történik. A számlák elszámolására - a számlák egy csomagban történő benyújtásával - eredetileg legfeljebb két alkalommal volt lehetőség, legfeljebb összesen a kölcsön 50%-a erejéig. Készpénzfizetési számla csak kisösszegű (nettó 300 ezer Ft alatti) kifizetések esetén, utófinanszírozás keretében szolgálhatott eredetileg a folyósítás alapjául.

A finanszírozás másik formája a szállítói finanszírozás. Ebben az esetben a folyósítás a számla benyújtását követően, közvetlenül a szállító számlájára történik. Így a hitelfelvevőnek nem kell előre kifizetnie a számlákat.

Már eddig is voltak lazítások a szabályrendszerben
A pályázat eddigi szabályrendszeréről és a pályát igényléséről, menetéről, a szükséges dokumentumokról az alábbi cikkeinkben részletesen írtunk tavaly. Amint rámutattunk: már szeptember 1-től is könnyítettek a szabályrendszeren, így például az elvárt fedezettség mértékét csökkentették (2 millió forint kölcsönösszeget elérő, vagy azt meghaladó kölcsön esetén az elvárt fedezettség mértékét a tőkekitettség 70%-áról 50%-ára csökkentették), illetve a korszerűsítés tárgyát képező ingatlan rendeltetésszerű használatát már nem kellett azóta sem fűtési célú energiaszámlákkal igazolni. Szintén kedvező módosítás volt, hogy a lakástakarék-pénztári megtakarításokat a kölcsön elő- vagy végtörlesztésére is felhasználhatták már az ügyfelek.

---