Május elején a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál rendezték meg a Cseréld le a drágát! című, az energiafüggőség ellenszereiről szóló konferencia-workshopot. Az egész napos előadás-sorozatban beszélt a témáról többek között Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke is, akit a Napenergia-piaci helyzetkép Magyarországon c. előadása kapcsán tényekről és lehetőségekről kérdeztünk.
-Mint előadásában is említette, 2024-ben rendkívül nagy a kitettségünk villamos energiaimport szempontjából. Hogy jutottunk ideáig, illetve hogyan látják önök, a következő évtizedben ebben lesz-e számottevő elmozdulás és ha igen, milyen előjellel?
-Röviden összefoglalva: egyre nagyobb lett a villamos energia import részaránya, egyre csökkent a hazai termelés, mert a termelő cégek kiestek, az ár növekszik, a haza támogatások elmaradnak, idehaza nem épülnek ilyen erőművek. 2021-ben sikerült megakadályoznia a rendszerirányítónak az új naperőmű fejlesztések megépülését, s bár két évvel később a kapacitástenderen néhány projekt megkapta a csatlakozási lehetőséget, de ténylegesen csak az évtized végére tudnak majd csatlakozni a közcélú hálózathoz. Ami a jövőt illeti, hazai beruházások lesznek azért, három gázerőművet tervez létrehozni a kormány, de a megvalósulásig azért még van egy bő fél évtized… Ezek a jelentős csúszások bármelyik befektető kedvét elveszik attól, hogy erőművet építsen idehaza… Ilyen mértékű időhúzás, mint nálunk, sehol Európában nem tapasztalható, ott fél-egy év alatt meg tudnak valósulni ezek az erőmű beruházások. Nálunk arra hivatkozva utasítanak el beruházókat, hogy nincs kapacitása hálózaton. Egyetlen csatlakozási ponton, egy szélerőmű fejlesztés kapott lehetőséget 650 MW erejéig.
-Mikor önök minden lehetséges fórumon elmondják, hogy a beruházások visszafogása nem csak a befektetői kedv megcsappanásához vezet, hanem az ország versenyképességének erodálásához is, akkor mi történik, milyen reakciókat kapnak?
-Nekünk csak sejtéseink vannak nyilván, de az egyértelműen látszik, hogy ezek nem szakmai érdekek mentén megszületett döntések. Mi kizárólag szakmai alapokon működnénk a szövetségben, nem szeretnénk politizálni. Palkovics miniszter úr emiatt mondott le, állásfoglalásában világosan le volt írva, hogy az esetlegesen problémás területeken, projekteknél majd a szakemberek eldöntik, lehet, vagy nem lehet csatlakoztatni a hálózatra napelemes erőműveket. Ehhez képest, mint tudjuk, a következő kormányinfón már teljesen mást kommunikált a kormány, az ágazati minisztérium pedig meg is szűnt, illetve új néven működött tovább.
-Napenergia forradalmat említ, amelyhez a szervezetük lobbi tevékenysége is elengedhetetlen volt. Ám a világ amúgy is ebbe az irányba haladt, halad, miért volt ilyen mérvű koncentrált lobbi tevékenységre szükség?Úgy gondolják, e nélkül még ennyi haladás sem lenne, mint ami mostanáig történt?
-Nehéz olyan kérdésekre egyértelmű válaszokat adni, hogy mi lett volna, ha. A szövetségünk feladata felhívni a problémákra a figyelmet. Mindennaposak a kormányzati pozitív üzenetek, miszerint Magyarország a világon a harmadik legnagyobb a napenergia-hasznosítás részarányában. Ez önmagában még igaz is, de egyrészt lehetnénk jobbak, másrészt nehezen elfogadható, hogy a megújulók közül kizárólag a napenergiának adjunk ilyen hatalmas részarányt, miközben gyakorlatilag nincsenek szélerőműveink. És hiába indultak kapacitástenderek az akkus napenergia tárolás fejlesztések irányába, ott sem kaptak szabad utat a befektetők. A második kapacitástenderen 10 GW befektetői fejlesztés utasítottak el, annak ellenére, hogy égetően szükségünk lenne a vilamosenergia import kiváltására hazai villamosenergia termelő beruházásokkal. Ezek mind olyan problémák, amelyek miatt mindenképpen szüksége van a lobbizásra.
-A különböző megújuló szegmensek fel tudják-e húzni egymást a lobbizásban?
-Nem. De senki sincs kedvező helyzetben. A számunkra szívfájdítóan alulprezentált termikus hasznosítás nagyon a háttérbe szorult az elmúlt másfél évtizedben a rezsicsökkentésnek köszönhetően, ugyanis a napkollektorok ára az olcsó lakossági földgáz és villamos energia áramiatt nem tud az élettartama alatt megtérülni. Pedig ha a piacihoz közelítő árat fizetne aa lakosság, akkor pl. a távfűtésben, az uszodák fűtéséhez, melegvíz-termeléshez sokkal nagyobb részarányban használhatnánk a napkollektorokat. Egész Európában mindenhol használják (Németországban pl. minden ötödik új építésű épület tetején megtalálható), csak nálunk tűntek el a süllyesztőben, semmilyen állami támogatás nincs rá jelenleg, még a most induló otthonfelújítási programból is kimaradt a napelemekkel és a hőszivattyúkkal együtt a támogatható beruházásokból. Megint csak visszajutunk a politikához, mert ennek megváltoztatásához egyérzelműen politikai akarat kellene.
-Említette, hogy beépített kapacitásnövelés tekintetében 2030-ra 13 GW a hazai terv, melynek teljesítésében „nagyon jól haladunk". Mit jelent ez a jól haladás pontosan?
-Azt, hogy az adminisztratív akadályok ellenére, a korábbi fejlesztéseknek köszönhetően például sorban épülnek kereskedelmi célú erőművek. Igaz, ezek előbb-utóbb elfogynak majd és mint említettem, csak az évtized végére csatlakozhatnak a hálózatra. Amire számíthatunk, s ezt a kormány is támogatja, azok a saját célra termelő erőművek, ezekre vannak támogatási programok. Hamarosan (az interjú május 26-án készült - a szerk.) indul majd egy komplex program az élelmiszer-feldolgozó gazdaságok számára, minimum 200 millió forintos támogatással, többek között napelemes és hőszivattyús megoldásokra. Ez pozitív és előre lendítheti a napelemes piacot. Lakossági szegmensben egyelőre nem várható ilyen felfutás, különböző okokból.
-A napelemes közbeszéd egyik sarokpontja a visszatáplálás-mentes hazai rendszerek problematikája. Külföldi partnereik például mit szólnak ehhez a magyar sajátossághoz?
-Együtt dolgozunk több kínai vállalattal, ők például nem is értik, mi ez a visszatáplálás korlátozás, hiszen náluk nem létezik ilyesmi. Ez valóban nonszensz, hiszen egy egész héten termelő napelemes üzem hétvégi termelését ezek szerint lényegében „ki kell dobni”, csak leszabályozni van mód, a hálózatra visszatáplálni nem. Tesszük mindezt úgy, hogy közben Magyarországnak óriási az import kitettsége villamos energia szempontjából, borzasztó drágán importáljuk. Ráadásul a visszatáplálás-mentesítés is drága dolog, sokmilliós többlet költséget jelent egy-egy beruházásban.
-Beszélt arról, hogy tagvállalataik azon munkálkodnak, hogy a sok kisebb betápláló rendszert valahogy összefogják egy virtuális erőmű keretében. Ez hogyan működne és milyen eredményt hozhatna közép-illetve hosszabb távon?
-Még nem találtuk ki részleteiben, de a világon már sok helyen működik ilyen. A magyar piacon újdonság, a világ más részein nem az. Az USA-ban pl. ez az üzleti modell, hogy sok is háztartási napelemes rendszert összegyűjtenek és ezek termelését egyesítik az ország különböző pontjain. Ennek piaci potenciálja óriási. A többlettermeléseket erre szakosodott cégek menetrendezik, majd a szabad piacon értékesítik. Nyilván vannak az egésznek pozitívumai és negatívumai is, de jellemzően jól működnek ezek a virtuális megoldások. Én abban bízom, hogy még az idei évben nálunk is meg tudnak jelenni ilyen megoldások: több ilyen, jó nevű cég is dolgozik a megoldáson.
(Az interjú eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2024 május-júniusi lapszámában jelent meg nyomtatásban.)
További hírek a kategóriából
