Németország és az EU is nyomást helyezett Trumpra: hosszantartó károkat okozna az európai szövetségeseivel való kapcsolatában, ha kilépne a párizsi klímaegyezményből. A Fehér Ház makacsul hallgat.
A nemzetközi (klíma)helyzet egyre fokozódik. Egy hete az ENSZ bonni irodáját teljes tanácstalanságban hagyták el a klímatárgyalók. A Fehér Ház képviselői továbbra sem jeleztek előre semmit arról, hogyan dönt majd Donald Trump: megy vagy marad az USA a klímaegyezményben.
A Fehér Ház tulajdonképpen meghasonlott e kérdésben, nincs egységes álláspont, Trump pillanatnyi -köztudottan rapszodikus- hangulatán fog múlni leginkább, hogy beadja-e a derekát a nemzetközi nyomásnak és elfelejti-e kampányígéretét, miszerint kilép a párizsi klímaegyezményből. Ahogy arról már korábban beszámoltunk, Trump stábjában vannak maradás pártiak és a kilépést favorizálók.
Variálhat Trump?
Az Afrikai, Csendes-Óceáni és Karibi országok Szövetsége, a 79 államot tömörítő ACP és az EU közös nyilatkozatot adott ki, melyet egyértelműen figyelmeztetésnek szántak Trump felé: a párizsi klímaegyezmény “visszafordíthatatlan és nem módosítható”, fogalmaztak a közleményben.
Más állásponton van Barbara Hendricks, Németország Környezetvédelmi Minisztere, aki május 5-én levelet küldött az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) vezetőjének, Scott Pruittnak, melyet kiszivárogtattak a The Washington Postnak. Ebben úgy fogalmazott, az USA-nak lehetősége van módosítania az emissziómérséklésre vonatkozó vállalásain, vagyis az enyhébb (értsd: szennyezőbb) környezetpolitika kivitelezéséhez nem kell feltétlenül kilépni a klímaegyezményből. Tulajdonképpen ez a nyuszinak belobogtatott répa, hogy ne fusson el másik irányba.
Egy dologban Hendrick is kemény: figyelmeztette Amerikát, nagyon tart attól, hogy “hosszan tartó károsodást” szenvedne Németország és az USA szövetséges kapcsolata, ha Trump kilép a klímaegyezményből.
Összefog az EU és Kína
Kína és az Európai Unió készen áll rá, hogy átvegye a vezetést a klímapolitikában, amennyiben Trump úgy dönt, hogy fittyet hány az emissziócsökkentés szükségességére. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Li Ko-csiang, Kína miniszterelnöke február óta dolgozik egy megállapodás megszövegezésén, melyet Kína és az EU június 2-i csúcstalálkozóján hoznának nyilvánosságra. Ebben az egyezményben fontos szerepet kap az együttműködés hangsúlyozása a klímapolitika terén.
Li Shuo, a Greenpeace China tanácsadója a The Washington Postnak fontos előrelépésként értékelte, hogy az EU és Kína egyetért a klímavédelemben, mert általában az szokott történni, hogy az EU kéri Kína segítségét valamilyen kérdésben, és Kína rendszerint hárít, ódzkodik a kooperációtól. Ez esetben viszont kifejezetten Kína kérte, hogy hozzák előrébb a EU-Kína csúcstalálkozó dátumát júliusról, hogy minél hamarabb nyomást gyakorolhassanak Trumpra az esemény zárónyilatkozatában. (Persze Pekingnek más is számít a klímán kívül: a protekcionista, szabad kereskedelmet ellenző amerikai fenyegetések ellen is fel akarnak szólalni Brüsszelben.)
Lehet, hogy addigra Trump már döntést hoz. A Fehér Ház ugyanis azt ígérte, hogy a G7-ek szicíliai találkozója után (amire május 26-27-én kerül sor) jelentik be, hogyan döntött az amerikai elnök: feladja-e a klímavédelmet Amerikába vagy kitart-e az Obama-adminisztráció által bevállalt emissziómérséklések mellett. A G7 csoport tagállamai is nagyon szigorú diplomáciai nyelvezetet használva fogják maradásra kapacitálni az USA-t Szicíliában.
Rossz jel, hogy a sarkköri kérdéseket eldöntő Sarkvidéki Tanács egyezményében az USA nemrég lebutította a klímaváltozásról szóló passzusokat: az utolsó pillanatban hat módosítást kértek, amellyel elmismásolták a párizsi klímaegyezmény alkalmazását és elbagatellizálták annak felismerését, hogy a globális felmelegedés hat az Északi-sarkra is.
Forrás: Klíma Blog | Kép: BusinessInsider.com
A nemzetközi (klíma)helyzet egyre fokozódik. Egy hete az ENSZ bonni irodáját teljes tanácstalanságban hagyták el a klímatárgyalók. A Fehér Ház képviselői továbbra sem jeleztek előre semmit arról, hogyan dönt majd Donald Trump: megy vagy marad az USA a klímaegyezményben.
A Fehér Ház tulajdonképpen meghasonlott e kérdésben, nincs egységes álláspont, Trump pillanatnyi -köztudottan rapszodikus- hangulatán fog múlni leginkább, hogy beadja-e a derekát a nemzetközi nyomásnak és elfelejti-e kampányígéretét, miszerint kilép a párizsi klímaegyezményből. Ahogy arról már korábban beszámoltunk, Trump stábjában vannak maradás pártiak és a kilépést favorizálók.
Variálhat Trump?
Az Afrikai, Csendes-Óceáni és Karibi országok Szövetsége, a 79 államot tömörítő ACP és az EU közös nyilatkozatot adott ki, melyet egyértelműen figyelmeztetésnek szántak Trump felé: a párizsi klímaegyezmény “visszafordíthatatlan és nem módosítható”, fogalmaztak a közleményben.
Más állásponton van Barbara Hendricks, Németország Környezetvédelmi Minisztere, aki május 5-én levelet küldött az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) vezetőjének, Scott Pruittnak, melyet kiszivárogtattak a The Washington Postnak. Ebben úgy fogalmazott, az USA-nak lehetősége van módosítania az emissziómérséklésre vonatkozó vállalásain, vagyis az enyhébb (értsd: szennyezőbb) környezetpolitika kivitelezéséhez nem kell feltétlenül kilépni a klímaegyezményből. Tulajdonképpen ez a nyuszinak belobogtatott répa, hogy ne fusson el másik irányba.
Egy dologban Hendrick is kemény: figyelmeztette Amerikát, nagyon tart attól, hogy “hosszan tartó károsodást” szenvedne Németország és az USA szövetséges kapcsolata, ha Trump kilép a klímaegyezményből.
Összefog az EU és Kína
Kína és az Európai Unió készen áll rá, hogy átvegye a vezetést a klímapolitikában, amennyiben Trump úgy dönt, hogy fittyet hány az emissziócsökkentés szükségességére. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Li Ko-csiang, Kína miniszterelnöke február óta dolgozik egy megállapodás megszövegezésén, melyet Kína és az EU június 2-i csúcstalálkozóján hoznának nyilvánosságra. Ebben az egyezményben fontos szerepet kap az együttműködés hangsúlyozása a klímapolitika terén.
Li Shuo, a Greenpeace China tanácsadója a The Washington Postnak fontos előrelépésként értékelte, hogy az EU és Kína egyetért a klímavédelemben, mert általában az szokott történni, hogy az EU kéri Kína segítségét valamilyen kérdésben, és Kína rendszerint hárít, ódzkodik a kooperációtól. Ez esetben viszont kifejezetten Kína kérte, hogy hozzák előrébb a EU-Kína csúcstalálkozó dátumát júliusról, hogy minél hamarabb nyomást gyakorolhassanak Trumpra az esemény zárónyilatkozatában. (Persze Pekingnek más is számít a klímán kívül: a protekcionista, szabad kereskedelmet ellenző amerikai fenyegetések ellen is fel akarnak szólalni Brüsszelben.)
Lehet, hogy addigra Trump már döntést hoz. A Fehér Ház ugyanis azt ígérte, hogy a G7-ek szicíliai találkozója után (amire május 26-27-én kerül sor) jelentik be, hogyan döntött az amerikai elnök: feladja-e a klímavédelmet Amerikába vagy kitart-e az Obama-adminisztráció által bevállalt emissziómérséklések mellett. A G7 csoport tagállamai is nagyon szigorú diplomáciai nyelvezetet használva fogják maradásra kapacitálni az USA-t Szicíliában.
Rossz jel, hogy a sarkköri kérdéseket eldöntő Sarkvidéki Tanács egyezményében az USA nemrég lebutította a klímaváltozásról szóló passzusokat: az utolsó pillanatban hat módosítást kértek, amellyel elmismásolták a párizsi klímaegyezmény alkalmazását és elbagatellizálták annak felismerését, hogy a globális felmelegedés hat az Északi-sarkra is.
További hírek a kategóriából
Sziget: Idén még hangsúlyosabb lesz a környezettud...
Közzétéve 2016.08.16 15:12
NABI: Gázüzemű buszokkal hasznosítható lenne a dep...
Közzétéve 2016.08.17 14:44
Környezetszennyezés okozta jogsérelmek
Közzétéve 2016.09.26 09:02
