Egészen szürreális eset történt a hét elején a Székesfehérvár és Sárpentele község határán levő parkerdőnél: eleddig ismeretlen tettes, vagy tettesek a városban sokak pihenő-kiránduló helyéül szolgáló parkerdő bejáratánál négy alpakatetemet raktak le illegálisan. A tetemeket egy járókelő fedezte fel és ő értesítette a rendőrséget. A Sárpentele ügyeiben is intézkedő sárszentmihályi polgármester közösségi oldalas posztjában azt írja, az illegális hulladéklerakásnak is minősülő eset nemcsak lelkiismeretlen és elfogadhatatlan az állatokkal és a faluval szemben, de komoly anyagi kárt is okozott az önkormányzatnak, hiszen a tetemek szakszerű, egészségügyi előírásoknak megfelelő elszállítása és ártalmatlanítása jelentős, a közösséget terhelő költséggel jár. A ZIP utánajárt az esetnek.

Óber Andrea sárpentelei és sárszentmihályi polgármester megdöbbentőnek és felelőtlennek nevezte lakossági tájékoztatásában a tetemek illegális lerakását. A sárpentelei parkerdő a városiak általános rekreációs helyszíne, igen sokan autóznak ki ide a városközpontból kocogni, kutyát futtani, a természetben lenni – hiszen a belterületi Sóstón kívül ez a másik legnagyobb egybefüggő zöldterület a közvetlen városközelben. A több hektáros terület közigazgatásilag Sárszentmihályhoz tartozik, így az ilyen esetekben is az itteni önkormányzat tartozik intézkedni. Más kérdés, hogy cikkünk születéséig a megkezdett eljárásról még nem kapott hivatalos értesítést, vagy jegyzőkönyvet az önkormányzat.

Se szemtanú, se felelős

A ZIP által megszólaltatott, ám neve említését mellőzni kérő önkormányzati illetékes nem akart ugyan találgatásokba bocsátkozni, de azt megemlítette, hogy a község 30 kilométeres körzetében több helyen is tudnak nemrégiben felszámolt állatsimogató helyet üzemeltető vállalkozásról, egykori kisállatparkról – így közel sem lehetetlen, hogy az alpakateteme ezek valamelyikéről kerültek a parkerdőhöz. Mivel az itt vezető közút igen forgalmas, kamerák viszont a hatalmas terület mérete folytán nem állnak rendelkezésre, könnyedén lepakolhatta az állattetemet az elkövető – anélkül, hogy ennek akár napközben is szemtanúja akadt volna.

Forrás: VadászBlog

– Ennél az esetnél mindenképpen fontosabbnak tartjuk azt, hogy ezen a területen mindennapos az illegális hulladéklerakás. Az alpakák felfedezésének napján egyébként fél köbméter sittet kellett elszállítatnunk, de megszámlálhatatlanszor találtunk már itt más döglött, vagy élő állatokkal teli műanyag zsákokat, építési törmeléket, műszaki cikkeket és még sorolhatnám. A helyzet elkeserítő, és higgye le, nem akarunk a közeli nagyvárosra mutogatni, de a fellelt bizonyítékok alapján kijelenthető, hogy bizony tízből kilenc esetben bizony a fehérváriak hordják ide a szemetüket… – panaszolta a névtelenséget kérő forrásunk.

Mint hozzátette, a tettesek felderítése és megbüntetése még a bizonyítékok összegyűjtésénél is nehézkesebb – hiába mutatják be ugyanis a több köbméternyi papírhulladékban talált személyes okmányokat, konkrét névre szóló lejárt számlákat és egyebeket, a feltételezett elkövetők a hatóságoknál ezernyi indokkal és magyarázattal mentik ki magukat:

nem is ők voltak, valaki ellopta a papírjaikat, megbíztak másokat, nem tudnak az esetről semmit.

A nevezett terület egy távolabbi része egyébként Natura 2000 besorolású terület, ezért is különösen érzékeny pont a helyieknek a nagy mérvű illegális hulladéklerakás.

Mégis, kinek az alpakája?

Az alpaka Magyarországon haszonállat. A négy alpakatetem (állatonként 60-80 kilóról beszélünk) veszélyes hulladéknak, úgynevezett 3. kategóriájú állati mellékterméknek minősül (ha háziállat vagy haszonállat, amely nem fertőző betegségben pusztult el, a konkrét esetben ezt egyelőre nem tudni). Ám fertőzésgyanú vagy járvány esetén akár 1. vagy 2. kategóriába is kerülhetnek, amely már kifejezetten veszélyes biológiai anyagnak számít. A közterületi lerakás pont ezért problémás – az illegálisan kidobott állattetem járványügyi kockázatot jelenthet (baktériumok, paraziták), szennyezheti a talajt és a felszíni vizeket, odavonzza a ragadozókat és kártevőket. Az ilyen tetem tehát illegális hulladéklerakásnak minősül, a hatóságok külön kezelik. Az elszállítást állati melléktermékek feldolgozására szakosodott vállalkozás végzi el. Igen kivételes esetben – hatósági különengedéllyel- a helyszíni elföldelés is szóba jöhet.

Magyarországon, ha valaki közterületen, erdőben vagy parkerdőben hagy ott döglött állatot, több jogszabályt is sérthet – a következmény simán lehet pénzbírság vagy akár büntetőeljárás is. Lássuk, miért is.

• Hulladékgazdálkodási szabálysértés vagy bűncselekmény: Az elhullott állat állati mellékterméknek minősül, amelyet engedélyezett módon kell kezelni (pl. begyűjtés, feldolgozás). Ha valaki ezt kidobja vagy otthagyja, az illegális hulladéklerakás. kisebb mennyiség esetén hulladékgazdálkodási bírság, nagyobb mennyiségnél vagy visszaesőknél: bűncselekmény. A bírság összege jellemzően több tízezer forinttól akár több százezer forintig terjedhet.
• Erdőben (parkerdőben) külön szabályok is érvényesek. A konkrét eset az erdővédelmi szabályokat is sérti, így erdővédelmi bírság is kiszabható, továbbá a terület kezelője (pl. az erdőgazdaság) feljelentést tehet. (Hazánkban sok parkerdőt az Országos Erdészeti Egyesület tagszervezetei vagy állami erdőgazdaságok kezelnek.)

Bár egyelőre nem tudni, honnan és hogyan kerültek a tetemek a parkerdő bejáratához, meglepő módon az ilyen hulladékelhelyezéseket nem is olyan ritkán sikerül felderíteni. Alpakából nem sok van a környéken, a hatóságok pedig több módszert is használnak az azonosításra, a füljelzőtől és mikrochip-től a tényleges dokumantumokig, amelyek birtokában már könnyen kideríthető a tulajdonos a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal nyilvántartásából – már persze ha korábban bejelentette az állatait.

A felderítésben igen hatékony lehet az egyszerű kérdezősködés: a vidéki állattartásnál hatékony, ha a hatóságok kikérdezik a helyi gazdákat, az állatorvosokat, az illetékes önkormányzatokat.

Négy alpaka például nagy ritkaságnak számít, így sokszor az egész járásban tudják, ki tart ilyesmit.

Előkerülhetnek szállítási nyomok is, továbbá ritkán, de előfordulhat az is, hogy az állatok boncolása vezet nyomra. Ha megállapítják a halál okát, azt össze tudják vetni más gazdaságok állatainak mortalitási adataival. Mivel itt a tetemek egyszerre kerültek ki a helyszínre, a fertőzésgyanú tovább szűkítheti a lehetséges tulajdonosok körét. Egy alpaka teteme általában 60–80 kg, tehát négy állat akár 250–300 kg is lehetett. Ezt a rakományt szinte biztosan kisteherautóval vagy utánfutóval szállították a lerakás helyszínére.

Megy az erődszélre, oszt jóvanazúgy

Az alpaka értékes állat, egy példány ára akár 300 ezer – 1 millió forint között is lehet. Ezért ha több pusztul el egyszerre, a tulajdonos vesztesége jelentős, és még az elszállítás költségét is fizetnie kell. Azaz kellene – hiszen esetünkben a tetemeken túl ettől is megszabadult az elkövető.  Az alpaka nálunk nem őshonos állat, a dél-amerikai Andokból háziasított, de Magyarországon is egyre többen tartják: Fejér, Pest, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar vármegyében is foglalkoznak a tenyésztésükkel, több helyen sétákat, simogatós programokat is kínálnak az állatok részvételével, így a látogatók testközelből ismerkedhetnek meg az egyébként általában nyugodt természetű alpakákkal.

Nézzük meg, hogyan kellett volna helyesen – és mindenképpen jogszerűen, szabályosan – eljárnia a tetemeket kidobó személynek?

Szakmai becslések szerint egy nagyobb elhullott haszonállat elszállítása kb. 30–60 ezer Ft-ba kerülhet; egy gazdasági számításban átlagosan kb. 40 000 Ft / állat költséggel számolnak. Esetünkben tehát 160 000 Ft, de egy reális sávban 120 000 – 250 000 Ft közötti összeg szerepelhetett volna a végszámlán.  Sajnos pont ezért fordulnak elő az illegális lerakások: a tulajdonos meg akarja spórolni a 100–200 ezer forintos elszállítást, ráadásul vidéken még igencsak él a régi „dögkútba dobjuk” vagy „erdőszélre kirakjuk” mentalitás. Csakhogy ha az ilyen elkövetők lebuknak, a hulladékgazdálkodási bírság, az állategészségügyi eljárás, továbbá a teljes elszállítási költség is  az illető nyakába hullik így a végén akár több százezer forintba kerülhet a „jóvanazúgy”. 

Háttér:

Magyarországon az elhullott állatok kezelése meglepően nagy volumenű ipari tevékenység. Hazánkban éves nagyságrendben a nyilvános iparági adatok alapján kb. 20–25 ezer tonna, betegségekben vagy egyéb okból elhullott állatot gyűjtenek be és semmisítenek meg.

Ezen felül a vágóhidakról és az élelmiszeriparból kb. 160 ezer tonna állati melléktermék kerül feldolgozásra – összesen tehát 180–200 ezer tonna/év állati eredetű melléktermék kerül a feldolgozó rendszerbe. Fontos különbség: ebből csak kb. 10–15% az elhullott állatok teteme, a többi vágóhídi melléktermék (csont, vér, belsőség stb.). Az elhullott állatokat sterilizálás után feldolgozzák, például állati zsír, húsliszt, egyéb energiatermeléshez használható anyag készül belőlük. A modern feldolgozásnál a hulladék aránya 0,5% alatt marad, tehát szinte minden hasznosul valamilyen formában.