A tavalyi KÁT-dömpingnek köszönhetően a következő néhány évben megsokszorozódhat a magyarországi naperőművek száma. A kiemelkedő megtérülést ígérő naperőmű-beruházások azonban számos sajátos jogi, műszaki és pénzügyi kockázatot hordoznak magukban, amelyek kezelésére sok esetben nélkülözhetetlen a külső szakértők bevonása.
A magyarországi napenergia-szektor robbanásszerű növekedés előtt áll – hangzott el a nyolcadik Fenntarthatósági Csúcson. Scherer Zsolt, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal igazgatóhelyettese szerint érdemes lesz megtekinteni azokat a 2016 végén a Hatósághoz benyújtott megújuló energiaforrások kiépítésére szolgáló projekteket, amelyek tervezett beépített kapacitása eléri a Paksi Atomerőmű jelenlegi képességeit.
„A következő néhány évben ugyanis több mint 2000 megawattnyi támogatott naperőmű-kapacitás megvalósítására nyílik lehetőség Magyarországon, amely kiemelkedő beruházási lehetőséget jelent mind a szakmai, mind a pénzügyi befektetők számára” – hangzott el a Deloitte Legal által szervezett Energy Breakfast során. A hazai naperőmű-építési láz elsősorban a megújuló energiaforrásból történő villamosenergia-termelés támogatási szabályainak közelmúltbeli változásának köszönhető. A rendezvényen a Deloitte szakértői átfogó képet vázoltak a naperőmű-beruházásokban rejlő befektetési lehetőségekről, valamint a kapcsolódó projektkockázatokról és azok kezelésének lehetőségeiről.
„A naperőműprojektek kivételes befektetési lehetőségnek számítanak, azonban nemcsak pénzügyi és műszaki, hanem jogi szempontból is számos megoldandó kérdést vetnek fel. Ilyen például a tervekben szereplő paraméterektől való eltérés, a KÁT-jogosultságok átruházhatósága, valamint a felhasználni kívánt ingatlan átminősítése. Tapasztalatunk szerint külön kihívást jelent a fejlesztők és a befektetők számára a megfelelő banki finanszírozási struktúra kialakítása, a bankok oldalán pedig a szükséges biztosítéki rendszer létrehozása igényel kiemelt körültekintést. Ezek mind olyan esetek, amelyek során szinte nélkülözhetetlen a külső szakértő bevonása” – mutatott rá dr. Erdős Gábor, a Deloitte Legal irodavezető ügyvédje.
„Az utóbbi hónapokban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) több mint 2700 KÁT, azaz megújuló energiaforrásból történő villamosenergia-termelés állami támogatására vonatkozó határozatot adott ki, és még folyamatban van közel 105 kérelem elbírálása, amelyek összesen több mint 2000 megawattnyi új naperőművi kapacitást támogatását jelentik” – mondta dr. Grabner Péter, a MEKH elnökhelyettese. A szakember hangsúlyozta, hogy a MEKH folyamatosan nyomon követi a beruházásokat, és igyekszik együttműködni a fejlesztőkkel annak érdekében, hogy a tervezett projektekből a lehető legtöbb megvalósulhasson. A naperőmű-kapacitások jelentős bővítése ugyanis nagyban elősegíti Magyarország energiapolitikai célkitűzéseinek megvalósulását.
A naperőmű-fejlesztések pénzügyi és befektetési vetületeiről beszélt Mező Csaba, a Deloitte Energiaszektorának vezetője. „Az elmúlt bő egy évtizedben nagyjából ötödére csökkent a fajlagos beruházási kiadás egy naperőművel kapcsolatban. A fejlesztések megtérülési ideje ma már 10-12 év körül van, vagyis a 20-25 éves támogatási jogosultsággal rendelkező projektek kiemelkedő befektetési lehetőséget jelentenek. Ezért nem meglepő, hogy ügyfeleink közül számos hazai és külföldi befektető érdeklődik élénken a magyarországi naperőműprojektek iránt” – mondta Mező Csaba. Az energetikai szakember emellett kitért az energiaipart átformáló azon trendekre és változásokra, amelyek a megújuló energiaforrások használatának és a digitalizáció elterjedésének következtében várhatóak.
A Deloitte Legal rendezvényének előadói egyetértettek abban, hogy a következő néhány évben – a Paks 2 beruházás mellett – a naperőmű-fejlesztések jelentik majd a legnagyobb változást a magyar energiapiacon. Kitértek arra, hogy várhatóan számos, támogatást elnyert projekt végül nem fog megvalósulni tekintettel arra, hogy sok projektgazda számára komoly kihívást jelent például a megfelelő műszaki szakemberek vagy a szükséges külső finanszírozás biztosítása. Megemlítették továbbá, hogy számos támogatási jogosultságot szerzett vállalkozás nem maga kezd a naperőművek megvalósításába, hanem külső befektetőt von be, így a KÁT-jogosultságot elnyert projektek tekintetében kialakult egy másodlagos piac is.
Forrás: Klíma Blog | Kép: Pexels
A magyarországi napenergia-szektor robbanásszerű növekedés előtt áll – hangzott el a nyolcadik Fenntarthatósági Csúcson. Scherer Zsolt, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal igazgatóhelyettese szerint érdemes lesz megtekinteni azokat a 2016 végén a Hatósághoz benyújtott megújuló energiaforrások kiépítésére szolgáló projekteket, amelyek tervezett beépített kapacitása eléri a Paksi Atomerőmű jelenlegi képességeit.
„A következő néhány évben ugyanis több mint 2000 megawattnyi támogatott naperőmű-kapacitás megvalósítására nyílik lehetőség Magyarországon, amely kiemelkedő beruházási lehetőséget jelent mind a szakmai, mind a pénzügyi befektetők számára” – hangzott el a Deloitte Legal által szervezett Energy Breakfast során. A hazai naperőmű-építési láz elsősorban a megújuló energiaforrásból történő villamosenergia-termelés támogatási szabályainak közelmúltbeli változásának köszönhető. A rendezvényen a Deloitte szakértői átfogó képet vázoltak a naperőmű-beruházásokban rejlő befektetési lehetőségekről, valamint a kapcsolódó projektkockázatokról és azok kezelésének lehetőségeiről.
„A naperőműprojektek kivételes befektetési lehetőségnek számítanak, azonban nemcsak pénzügyi és műszaki, hanem jogi szempontból is számos megoldandó kérdést vetnek fel. Ilyen például a tervekben szereplő paraméterektől való eltérés, a KÁT-jogosultságok átruházhatósága, valamint a felhasználni kívánt ingatlan átminősítése. Tapasztalatunk szerint külön kihívást jelent a fejlesztők és a befektetők számára a megfelelő banki finanszírozási struktúra kialakítása, a bankok oldalán pedig a szükséges biztosítéki rendszer létrehozása igényel kiemelt körültekintést. Ezek mind olyan esetek, amelyek során szinte nélkülözhetetlen a külső szakértő bevonása” – mutatott rá dr. Erdős Gábor, a Deloitte Legal irodavezető ügyvédje.
„Az utóbbi hónapokban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) több mint 2700 KÁT, azaz megújuló energiaforrásból történő villamosenergia-termelés állami támogatására vonatkozó határozatot adott ki, és még folyamatban van közel 105 kérelem elbírálása, amelyek összesen több mint 2000 megawattnyi új naperőművi kapacitást támogatását jelentik” – mondta dr. Grabner Péter, a MEKH elnökhelyettese. A szakember hangsúlyozta, hogy a MEKH folyamatosan nyomon követi a beruházásokat, és igyekszik együttműködni a fejlesztőkkel annak érdekében, hogy a tervezett projektekből a lehető legtöbb megvalósulhasson. A naperőmű-kapacitások jelentős bővítése ugyanis nagyban elősegíti Magyarország energiapolitikai célkitűzéseinek megvalósulását.
A naperőmű-fejlesztések pénzügyi és befektetési vetületeiről beszélt Mező Csaba, a Deloitte Energiaszektorának vezetője. „Az elmúlt bő egy évtizedben nagyjából ötödére csökkent a fajlagos beruházási kiadás egy naperőművel kapcsolatban. A fejlesztések megtérülési ideje ma már 10-12 év körül van, vagyis a 20-25 éves támogatási jogosultsággal rendelkező projektek kiemelkedő befektetési lehetőséget jelentenek. Ezért nem meglepő, hogy ügyfeleink közül számos hazai és külföldi befektető érdeklődik élénken a magyarországi naperőműprojektek iránt” – mondta Mező Csaba. Az energetikai szakember emellett kitért az energiaipart átformáló azon trendekre és változásokra, amelyek a megújuló energiaforrások használatának és a digitalizáció elterjedésének következtében várhatóak.
A Deloitte Legal rendezvényének előadói egyetértettek abban, hogy a következő néhány évben – a Paks 2 beruházás mellett – a naperőmű-fejlesztések jelentik majd a legnagyobb változást a magyar energiapiacon. Kitértek arra, hogy várhatóan számos, támogatást elnyert projekt végül nem fog megvalósulni tekintettel arra, hogy sok projektgazda számára komoly kihívást jelent például a megfelelő műszaki szakemberek vagy a szükséges külső finanszírozás biztosítása. Megemlítették továbbá, hogy számos támogatási jogosultságot szerzett vállalkozás nem maga kezd a naperőművek megvalósításába, hanem külső befektetőt von be, így a KÁT-jogosultságot elnyert projektek tekintetében kialakult egy másodlagos piac is.
További hírek a kategóriából
Az emberi egészségre is ártalmas vegyületet talált...
Közzétéve 2016.08.15 11:13
Tovább nő az elektromos autók egy töltéssel megtet...
Közzétéve 2016.08.15 11:19
Az energiatudatos Veszprémért
Közzétéve 2016.10.03 09:18
