Válsághelyzet alakult ki az Európai Unióban a papírhulladék újrahasznosítási szektorban, a feldolgozó kapacitások pedig képtelenek lépést tartani a hulladéktermeléssel. Kína hulladékimport-stopját követően az iparágban tevékenykedő európai vállalatok életképességét szabályozói és gazdasági jellegű akadályok is fenyegetik, miután az elmúlt két évben a mélybe zuhantak az árak. Évekbe telhet, mire rendeződik a helyzet.
Európa papír-újrahasznosító iparága egyszerűen képtelen egy újabb évet kihúzni a jelenlegi piaci körülmények közepette - állítja az európai újrahasznosító iparágat képviselő érdekvédelmi szervezet, az EuRIC (European Recycling Industries’ Confederation, EuRIC) papírért felelős ága, az ERPA. Bár az iparági szervezet szerint a papír-újrahasznosítási lánc több szempontból körkörösnek tekinthető, azonban a globális piac fejleményei negatívan hatnak az újrahasznosításra Európában. A probléma magját az jelenti, hogy a szelektíven visszagyűjtött papírból óriási túlkínálat van jelenleg Európában, a tavalyi évről önmagában mintegy 8 millió tonna, amelynek nagy részét egészen a legutóbbi időkig az ázsiai piac, nagyrészt Kína vette át. A papírhulladék exportjának lehetősége azonban alaposan beszűkült, miután az elmúlt egy-két évben az importáló országok korlátozták vagy teljesen betiltották az ilyen jellegű kereskedelmet.
Veszélyben a szelektív gyűjtés?
Ez a halmozódó kínálati többlet pedig természetes módon éles csökkenést eredményezett a visszagyűjtött, újrahasznosítható papír árában, ami két év alatt körülbelül harmadára esett vissza 2019 nyarára. Az ERPA szerint ezért az európai papír-újrahasznosító szektor egyenesen krízishelyzetbe került. Ennek jeleként egyre több papírgyűjtéssel és -újrahasznosítással foglalkozó vállalat függeszti fel átmenetileg vagy állandó jelleggel működését, ami a szervezet szerint szembemegy a körkörös gazdaság kiépítésének céljával. A visszagyűjtött papír árának esése nem csak a privát hulladékkezelő és újrahasznosító cégeket érinti fájdalmasan, de a Recycling International szakportál cikke szerint veszélyezteti a teljes értékláncot, így előfordulhat, hogy a helyi hatóságok megcsappant bevételeikből nem lesznek képesek tovább finanszírozni a megfelelő szelektív visszagyűjtést sem. Az árcsökkenés irányába hatott az is, hogy az európai papírfogyasztás egyébként a 2000-es évek közepén tetőzött, azóta csökkenés, illetve stagnálás figyelhető meg.
Ezzel együtt a Kína és más országok által bevezetett hulladékimport-korlátozások lehetőséget is jelenthetnek az európai papír újrahasznosító iparág számára, ennek azonban egy intézkedéscsomag sürgős bevezetése lenne a feltétele. Ennek részeként az érdekvédelmi szerv szerint egyebek mellett fel kellene számolni a nemzetközi kereskedelmet akadályozó korlátozásokat a kereslet-kínálati viszonyok kiegyensúlyozása érdekében. Emellett erősíteni kellene az uniós szintű minőségi standardokat, és ahol ez technikai és jogi szempontból megvalósítható, a hulladékpapír gyűjtésével és újrahasznosításával foglalkozó vállalatok pénzügyi támogatása jelentősen növelendő. Fontos lenne az újrahasznosítható alapanyag mint másodlagos nyersanyag, valamint az újrahasznosított papír európai és EU-n kívüli keresletének élénkítése is, amelyet különféle ösztönzők és egyéb intézkedések bevezetésével, illetve az illegális kereskedelem elleni fellépéssel lehetne elérni.
2018-ban Európában összesen 56,5 millió tonna papírt gyűjtöttek vissza szelektíven, amelyből azonban az európai papírgyártás mindössze 48,5 millió tonnát hasznosított. Az árcsökkenéshez vezető túlkínálat kialakulását az előbbiek miatt nehéz lenne meglepőnek titulálni, és a helyzetben rövid távon aligha várható alapvető fordulat - idézi az Euractiv iparági források véleményét. Kína 2017 nyarán értesítette a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) arról, hogy 2018 januárjától 24 hulladék-kategória importját tiltja be, illetve jelezte, további szigorítást tervez. Noha Kína lépéseit követően már korábban ébresztőt fújt az iparág számára a szektor több európai szereplője, mára az iparág egyértelműen válsághelyzetbe került az EuRIC szerint. Ennek egyik oka az lehetett, hogy az iparág európai szereplői közül sokan úgy vélték, Kína csak átmenetileg zárta le piacát, mivel a csomagolóanyag-kereslet felfelé ível.
Kínai szeméttelepekre került a hulladék nagy része
Az európai papíripari szövetség (Confederation of European Paper Industries, CEPI) szerint a kialakult helyzetért nagymértékben a kereskedő és hulladékkezelő társaságok rövidlátó spekuláció tehetők felelőssé, akik a kereskedelmi szövetség szerint korábban teljesen az ázsiai piacok vonzerejének megszállottai voltak. A megoldást a CEPI szerint is az jelentheti, ha a minőségre és az ellátásilánc-alapú megközelítésre kerül a hangsúly, a minőségi szempontnak pedig a gyűjtés megszervezésében is jobban kell érvényesülnie a szakmai szervezet szerint. A vegyes minőségű visszagyűjtött papírhulladék gyakran Kínában is szemétlerakókban végezte, miután az újrahasznosíthatatlan anyagokat is jelentős arányban tartalmazó alapanyag feldolgozása gazdaságosan nem volt megoldható. Az új, szigorúbb kínai előírások miatt azonban ma már csak legfeljebb 0,5 százalék lehet az országba belépő hulladékszállítmányokban az egyéb, nem specifikus anyagok aránya.
A korlátozások bevezetése előtt Kína évente körülbelül 30 millió tonna hulladékot importált, ez 2018-ban 18 millió tonnára csökkent, idén pedig várhatóan 11-12 millió tonnára esik vissza. Jövőre újabb 50 százalékkal zsugorodhat a piac, 2021-re pedig várhatóan teljesen lezárul a hulladékok behozatala előtt - idézi Jean-Luc Petithuguenin, a mintegy 9000 alkalmazottat foglalkoztató Paprec alapító vezérigazgatóját, a BIR (Bureau of International Recycling) globális újrahasznosító szövetség papír divíziójának elnökét a Recycling Today. Míg a kínai felvevőpiaci jelentősen visszaesett, Ázsia, különösen Indonézia, Vietnam és Thaiföld továbbra is jelentős tételeket fogad papírhulladékból, a helyzet azonban a papírhulladék fajtáitól függően eltérő.
Új üzemeket kell építeni Európában
Az európai papírpiac kiegyensúlyozott volt Kína színre lépése előtt, amely azonban túlkereslethez vezetett a 2000-es években; ekkoriban az erőteljes kínai kereslet hatására Európában gyakorlatilag nem érte meg újrahasznosító üzemeket építeni. A kereskedelmi szövetség szerint a helyzet ismét normalizálódhat, köszönhetően a kontinensen épülő újrafeldolgozó üzemeknek, amelyek éves kapacitása összesen több mint ötmillió tonna, ezek azonban csak 2-5 éven belül állnak majd termelésbe. Reményt keltő azonban is, hogy az Európai Unióban egyértelműen erősödik a fenntarthatósági szempont, amely az úgynevezett körkörös gazdaság kialakítását, ezáltal a hulladékok gyűjtését és újrahasznosítását is favorizálja, szemben a nem újrahasznosított, "szűz" nyersanyagokkal, amelyek kitermelése és feldolgozása a szén-dioxid-kibocsátás, illetve klímavédelem tekintetében is kedvezőtlenebb előbbiekénél. Az EU egyébként így is globális vezető a papír újrahasznosítás arányát tekintve, ami azonban inkább a világ többi régiójára nézve jelent erős kritikát.
További hírek a kategóriából
