Nemhogy nem fogy el az olaj, de a fogyasztás sem csökken, hiába folytatódik a megújuló energiák térnyerése. Per pillanat úgy tűnik, hogy 2040-ig folyamatosan egyre több olajat fogunk használni a világgazdaság működtetésére.
Az elmúlt évtizedekben a kőolajjal kapcsolatos szakirodalom visszatérő témája volt, hogy az úgynevezett “olajcsúcsnál” tartunk, a kitermelhető kőolajtartalékok fogyatkoznak (ezt hívták úgy, hogy peak oil), miközben a fogyasztás viszont nő.
Az olajipari vállalatok ezért a ’90-es években komolyan átgondolták, hogyan tudnák alaptevékenységükbe integrálni a megújuló energiákat egy fenntartható, hosszútávú üzleti stratégia részeként.
A ’90-es évek végén a British Petroleum (BP), elhatározta, hogy 8 milliárdot injekcióz a megújuló energiával foglalkozó üzletágába. A manővernek a Beyond Petroleum (Az olajon túl) jelszót adta, ami rövidítve szintén BP. A vállalat Ausztráliában, Spanyolországban és az USA-ban rakott fel napkollektorokat, az Egyesült Államokban és Hollandiában épített szélkerékfarmokat.
A Reuters cikke szerint a cég ma inkább a Back to Petroleum, “vissza az olajhoz” nevet viselhetné, mert nagyjából kivonult a megújulók piacáról. 2011-ben becsukta szolárpaneles cégét. Az olcsó kínai napenergiás eszközök mellett nem tudott labdába rúgni.
Arról mindegyik olajmulti hallgat, hogy a megújuló energiás projektjeikből milyen nyereségre tettek szert (beleértve a bietanolt is).
A Reuters számos olajipari menedzsert megszólaltatott, s a beszélgetésekből kiderült: a megújulók már egyáltalán nem képeznek prioritást számukra. Az olajmultik 100 milliárdot költenek fejlesztésekre, ennek csak 3 százalékát fordítják a megújulókra.
Felmerült a lehetőség, hogy Kína és India be is tiltaná a gázolaj és a dízel üzemanyag használatát. Míg a kormányok és a társadalmi szervezetek sorra azt jósolják, hogy az olaj iránti igény “egy generáción” belül csökkenni fog, az olajipar szereplői egyáltalán nem osztják ezt a vélekedést. John Watson, a Chevron vezérigazgatója például nem látja, hogy tetőzne az olajfogyasztás. Az igények nőnek – mondta.
Hol vannak az elektromos autók?
Az elektromos és hibrid autókból 2015-ben egymillió futott az utakon világszerte, s számos bank és kutatóintézet adott már ki prognózist arról, milyen gyorsan terjedhet(né)nek el világszerte akár 15-20 éven belül.
De a BP becslése szerint az olajfogyasztásnak csak a 20 százalékáért felel a személygépkocsik meghajtása. Tehát ha az elektromos autók el is terjednek ugyan, a világ olajigényén igazán számottevően nem fognak változtatni. Az olajvállalatok arra számítanak, hogy a légiközlekedés, a vasút és a közúti teherszállítmányozás továbbra is nagy felvevőpiac marad a fosszilis üzemanyagok számára. Persze a Tesla és más cégek is rámozdultak az elektromos teherautók új piacára.
De az olajvállalatok továbbra is meg vannak győződve róla, hogy alaptevékenységük megbízható alapokon nyugszik és a fosszilis energiák vezető pozíciója nincs veszélyben.
Forrás: Klíma Blog | Kép: Pexels
Az elmúlt évtizedekben a kőolajjal kapcsolatos szakirodalom visszatérő témája volt, hogy az úgynevezett “olajcsúcsnál” tartunk, a kitermelhető kőolajtartalékok fogyatkoznak (ezt hívták úgy, hogy peak oil), miközben a fogyasztás viszont nő.
Az olajipari vállalatok ezért a ’90-es években komolyan átgondolták, hogyan tudnák alaptevékenységükbe integrálni a megújuló energiákat egy fenntartható, hosszútávú üzleti stratégia részeként.
A ’90-es évek végén a British Petroleum (BP), elhatározta, hogy 8 milliárdot injekcióz a megújuló energiával foglalkozó üzletágába. A manővernek a Beyond Petroleum (Az olajon túl) jelszót adta, ami rövidítve szintén BP. A vállalat Ausztráliában, Spanyolországban és az USA-ban rakott fel napkollektorokat, az Egyesült Államokban és Hollandiában épített szélkerékfarmokat.
A Reuters cikke szerint a cég ma inkább a Back to Petroleum, “vissza az olajhoz” nevet viselhetné, mert nagyjából kivonult a megújulók piacáról. 2011-ben becsukta szolárpaneles cégét. Az olcsó kínai napenergiás eszközök mellett nem tudott labdába rúgni.
Arról mindegyik olajmulti hallgat, hogy a megújuló energiás projektjeikből milyen nyereségre tettek szert (beleértve a bietanolt is).
A Reuters számos olajipari menedzsert megszólaltatott, s a beszélgetésekből kiderült: a megújulók már egyáltalán nem képeznek prioritást számukra. Az olajmultik 100 milliárdot költenek fejlesztésekre, ennek csak 3 százalékát fordítják a megújulókra.
Felmerült a lehetőség, hogy Kína és India be is tiltaná a gázolaj és a dízel üzemanyag használatát. Míg a kormányok és a társadalmi szervezetek sorra azt jósolják, hogy az olaj iránti igény “egy generáción” belül csökkenni fog, az olajipar szereplői egyáltalán nem osztják ezt a vélekedést. John Watson, a Chevron vezérigazgatója például nem látja, hogy tetőzne az olajfogyasztás. Az igények nőnek – mondta.
- A párizsi Nemzetközi Energia Ügynökség jóslata szerint 2040-ig 10 százalékkal fog nőni az olajfogyasztás. Nagyjából ez az olajcégek konszenzusa is a kérdésben.
- Az Exxon prognózisa az, hogy a közlekedési szektor 2040-ig 25 százalékkal több üzemanyagot fog igényelni. A növekedés elsősorban Ázsiának lesz köszönhető.
- A Chevron elemzése azt állítja, hogy Indiában és Nigériában meglehetősen valószínűtlen, hogy kiépítsék azokat az infrastruktúrákat (töltőállomásokat), melyek az elektromos autók széleskörű használatához szükségesek.
Hol vannak az elektromos autók?
Az elektromos és hibrid autókból 2015-ben egymillió futott az utakon világszerte, s számos bank és kutatóintézet adott már ki prognózist arról, milyen gyorsan terjedhet(né)nek el világszerte akár 15-20 éven belül.
De a BP becslése szerint az olajfogyasztásnak csak a 20 százalékáért felel a személygépkocsik meghajtása. Tehát ha az elektromos autók el is terjednek ugyan, a világ olajigényén igazán számottevően nem fognak változtatni. Az olajvállalatok arra számítanak, hogy a légiközlekedés, a vasút és a közúti teherszállítmányozás továbbra is nagy felvevőpiac marad a fosszilis üzemanyagok számára. Persze a Tesla és más cégek is rámozdultak az elektromos teherautók új piacára.
De az olajvállalatok továbbra is meg vannak győződve róla, hogy alaptevékenységük megbízható alapokon nyugszik és a fosszilis energiák vezető pozíciója nincs veszélyben.