Ha gyerekként nem részesülünk a természet szépségeiben, 15-55 százalékkal nagyobb az esélye, hogy felnőttkorunkban valamilyen pszichiátriai rendellenesség alakul ki nálunk. Ezt 1985 és 2003 közötti adatokból silabizálták ki dán kutatók, akik egymillió dán polgár életét vizsgálták- írja a Klímablog.
Ugyan az országok lakosságának jelentős része nagyvárosokban él, azért mindenki eljut a természetbe előbb-utóbb egy-egy kirándulás vagy vakáció erejéig. Mindannyian ismerjük tehát azt a pillanatot, amikor egy tengerparton, egy hegységben vagy egy mezőn átjár minket a fenségesség és a szépség érzése: hogy milyen gyönyörű természeti környezetben élünk mi, emberek. A természet közelsége megnyugtat, energiával tölt fel, bámulatra késztet és inspirál minket. De ez nemcsak ideiglenes dolog, amit a kirándulásokról hozunk magunkkal.
Pszichológusok kimutatták, hogy azok, akiknek gyerekkorára a természetközeli életmód volt jellemző, felnőttként kiegyensúlyozottabbak lettek. Pontosabban azt állítják a dán Aarhus Egyetem kutatói, hogy akiket gyerekként elzártak a zöld tájaktól, a természetbe való kimozdulástól, azok körében nagyobb gyakorisággal jelentkeztek később pszichiátriai rendellenességek. A dán kutatók egymillió dán polgár életét elemezték, az adatok az 1985 és 2003 közötti időszakra vonatkoztak.
A tudósok először megállapították, hogy az egyes polgárok gyerekkori lakóhelyén milyen a zöld növényi vegetáció sűrűsége. Ehhez műholdas felvételeket hívtak segítségül. Miután ezt kiszámolták, egy központi adatbázisban megnézték, hogy a vizsgált embereknél 16 mentális betegség közül mely alakult ki náluk felnőttkorukban.
További hírek a kategóriából
