...

KIADÓI VÉLEMÉNY

 2023. július 1-től indul az egységes hulladékgazdálkodási koncesszió

   Az első koncessziós elképzelés a sajtóban jelent meg a 2020. május 11-én a Kormány részére az egyes hulladékgazdálkodási ágazati intézkedésekről szóló előterjesztés formájában. Az előterjesztés általánosan államosította volna a hulladékokat, valamint a hasznosítást megelőző hazai hulladékgazdálkodási tevékenységeket koncesszió keretében több koncesszornak biztosította volna. Az Országgyűlés weboldaláról 2020 novemberében lehetett értesülni az „Egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról” szóló törvényjavaslatról, amely eltért az 1. koncessziós elképzeléstől. Ez a javaslat a hazai hulladékgazdálkodási közszolgáltatás államosítása, majd koncesszióba adása mellett a hulladékgazdálkodási piaci szegmensben nem általános, de azért kiterjedt államosítást, majd mesterséges monopólium létrehozásával országosan egyetlen koncesszornak történő koncesszióba adást irányzott elő. Az előterjesztéshez tartozó előzetes hatásvizsgálatról nincs tudomásunk. A piaci szereplőket képviselő érdekképviseleti szervezetekkel, s a piaci szereplőkkel semmilyen érdemi egyeztetés nem volt a tervezetről. Az Országgyűlés végül a törvényjavaslat eredményeképpen 2021.02.22. napján fogadta el a 2021. évi II. törvényt (Első Módosítás).

   Az Első Módosítás bevezetett két új fogalmat: „hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység” és „hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység”. Ez a két kategória együttesen „állami hulladékgazdálkodási közfeladat”-ként lett meghatározva. Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat gyakorlásának jogát az állam egységesen, egy és ugyanazon koncesszor részére, a MOL Nyrt. részére 35 évre átengedte. A hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység az a kötelező jelleggel igénybe veendő hulladékgazdálkodási résztevékenység, amely magában foglalja az ingatlanhasználó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe nem tartozó települési hulladékának, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek hulladékának és a kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó termékeknek és e termékekből származó hulladéknak az átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és kezelésre történő átadását, ideértve az ezek által érintett hulladékgazdálkodási létesítmények fenntartását és üzemeltetését, továbbá az ilyen hulladékokra létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer(ek) szervezeti feladatainak ellátását, valamint a kötelező visszaváltási díjas rendszer működtetését.

   Az egységes hulladékgazdálkodási koncesszió szakmai becslés alapján körülbelül 30 000 - 40 000 munkavállalónak munkát adó 3200 piaci cég működését érinti, egyúttal a hulladék birtokosok, a lakosság, a költségvetési intézmények és a gazdálkodó szervezetek elveszítik az érintett hulladékok feletti tulajdonosi rendelkezési jogukat, ugyanakkor kötelezően finanszírozniuk kell a monopol koncesszor tevékenységét.

 A koncesszióval összefüggésben számos gazdálkodó szervezet és szakmai szövetség felemelte a hangját. Egyebek mellett 2022.11.15-én nyolc érdekképviseleti szervezet levelet írt Orbán Viktor miniszterelnök úrnak a koncesszió módosításának kezdeményezése tárgyában. Levelükben jelezték, hogy a települési hulladékgazdálkodási közszolgáltatáson kívül eső hulladékgazdálkodás - legyen szó veszélyes, nem veszélyes, értékes, értéktelen hulladékról - a piacgazdasági verseny talaján működik világszerte. Ennek megfelelően kérték a hulladékgazdálkodási koncesszió módosítását, s a tárgyi hatályának leszűkítését a települési hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra vonatkozó feladatellátásra. Orbán Viktor miniszterelnök úr delegálta a válaszadást, ennek ellenére az érdekképviseleti szervezetek a mai napig nem kaptak érdemi hivatalos választ a levelükre.2023.02.27-én hat érdekképviseleti szervezet írt levelet Lantos Csaba energiaügyi miniszter úrnak, dr. Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár asszonynak és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének, dr. Biró Marcell elnök úrnak. Az érdekképviseleti szervezetek kifejtették, hogy a koncesszornak az állami hulladékgazdálkodási közfeladat végzésének megkezdéséhez szükséges megállapodásokat 2022.12.31. napjáig meg kellett kötnie, illetve minden szükséges engedélyt 2022.12.31. napjáig be kellett szereznie, ellenkező esetben a Koncessziós Szerződés 2022.12.31. napján megszűnt. A vonatkozó követelmények megvizsgálását követően kérték a Ht. 53/H § (1) bekezdése alapján közlemény közzétételét a Koncessziós Szerződés megszűnéséről, valamint további szükséges intézkedések megtételét. Levelükre az érdekképviseleti szervezetek a mai napig nem kaptak érdemi hivatalos választ.

 A lapzártakor az egységes hulladékgazdálkodási koncesszió tervezett indulásáig 1 hónap van hátra. Közben még mindig óriási mértékű (jog) bizonytalanság és feszültség van a piacon több, a koncessziót érintő kérdés kapcsán. Egyebek mellett továbbra is kérdéses, hogy a koncesszió törvény erejénél fogva megszűnt-e 2022.12.31. napján. Nem tisztázott a koncesszió pontos tárgyi hatálya. A koncesszor az intézményi résztevékenységre kiírt alvállalkozói pályázati felhívásában már a szaktárca által is elismerten túlterjeszkedett a koncesszió valós tárgyi hatályán. A piaci szolgáltatók számára kérdéses, hogy mi lesz a sorsa a 2023.07.01. napját megelőzően jogszerűen végzett gazdasági tevékenységük eredményeként 2023.07.01. napján rendelkezésükre álló készletüknek; az eredeti hulladéktermelőnek nem minősülő gazdálkodó szervezeteknek ténylegesen át kell-e, s ha igen milyen feltételekkel kell átadnia a koncesszió hatálya alá tartozó hulladékaikat, kezelt másodnyersanyagaikat a koncesszornak, a koncessziós társaságnak vagy a koncesszori alvállalkozóknak.

 Szakmai berkekben számos olyan véleménnyel lehet találkozni, melyek szerint az egységes hulladékgazdálkodási koncesszió 2023.07.01. napján tervezett indulásától kontraproduktív eredmény várható, a haszonanyagok drasztikus minőségi és mennyiségi csökkenése prognosztizálható. A területen működő gazdálkodó szervezetek és szakmai szövetségek visszajelzései szerint sem a szelektív gyűjtés, sem a visszaváltás területén nem várható zökkenőmentes átmenet az előkészítésben mutatkozó elmaradások miatt. Ellenkezőleg, már most jelentősen csökkennek a hasznosításra átadott mennyiségek a főbb anyagcsoportokban. A fémkereskedelem területén az érintett hulladékok vélelmezetten nagy mennyiségben külföldre, továbbá a szürke- és feketegazdaságba fognak átkerülni. Egy hónappal az indulás előtt még mindig kérdéses, hogy meg vannak-e már kötve a feladatellátáshoz szükséges szerződések. Félő, hogy a koncesszió keretében kaotikus feladatellátás, akár működésképtelenség is előfordulhat, amely a települési hulladékgazdálkodási közszolgáltatás mellett immáron a hazai termelő vállalatok működését is negatívan befolyásolhatja.

  Ha minden problémára nem is jelentene megoldást, viszont valószínűsítetten csökkentené az egyre fokozódó feszültséget, s lehetőséget teremtene a vitás kérdések tisztázására, valamint a megfelelő felkészülésre, amennyiben az érdekeltek legalább fél évvel elhalasztanák az új rendszer(ek) indítását. Az átmeneti szabályozásról egyeztetni kellene az érintettekkel, a szakmai szervezetekkel, annak elkerülése érdekében, hogy az átmenet miatt veszteségek keletkezzenek az amúgy is óriási kihívások előtt álló hazai hulladékgazdálkodásban.

(Az írás eredetileg nyomtatásban a Zöld Ipar Magazin 2023. júniusi lapszámában jelent meg, tartalma a lapzárta előtti, május végi állapotot és helyzetet tükrözi.)