Világszerte gyors a népesség növekedése, és nő az igény a fehérjedús étrendre. A vásárlók GMO-mentes és egészséges húst szeretnének, de az állattenyésztésnek óriási az ökolábnyoma. A húsipari konszernek tolják a tőkét a műhúst fejlesztő startupokba, és a séfek is nagyon érdeklődnek a termék iránt. Ez lehet az állati fehérjetermelés jövője. Csodaszer a globális éhezés ellen?
Az élelmiszeripar innovációinak új hulláma a műhús megalkotásáról szól napjainkban. Nem véletlen, hogy a műhúst „tiszta húsnak” nevezik a piaci szereplők.
Tiszta hús
A mesterséges hússzövet gyártása környezetbarátabb, mint a hagyományos hústermelés.
- Az állattenyésztés az üvegházgáz-kibocsátásnak mindössze 10 százalékával jár.
- A termőföldhasználat is tízszer kevesebb.
- Nagyságrendekkel kisebb a fertőzésveszély. (A szarvasmarhák és a csirkék a nagy farmokon a saját ürülékükben tocsognak, könnyen szereznek így fertőzéseket, ezért vannak telenyomva antibiotikumokkal, ami viszont rezisztenciát alakított ki a kórokozókban.)
Rendben, hogy az állattenyésztés rendkívül erőforrás-igényes és környezetszennyező (a tehenek böfögése és ürüléke metánt produkál, a takarmány termesztése rengeteg termőföldet és vizet igényel), de ha a műhús előállítása túl drága, akkor hogyan válhat tömegtermékké?
Nagy üzleti lehetőség
Sokáig 10 000 dollár körül mozgott a kilónkénti előállítási költség, de mára sikerült egyes startupoknak lehozniuk a műhús költségszintjét 800 dollárra. A Future Meat Technology tudományos főmunkatársa már 5-10 dolláros költségről beszél, ennek elérését célozzák meg 2020-ra.
A Memphis Meats nevű cég úgy tervezi, hogy náluk a műhúsgyártás előállítási költsége nagyjából 2021-re egyenlő lesz a hagyományos húséval. A vállalkozás arról számolt be a Sustainable Brands cikkírójának, hogy a séfek és a catering- és ételszállító cégek nagy érdeklődést mutatnak a műhús iránt.
Elemzők úgy becsülik, hogy évi 1000 milliárd dolláros forgalmat generálhat a műhúspiac globálisan, és ebbe még nem számolják bele a kínai piac robbanásszerű növekedését.