Obama a Milánóban rendezett Globális Élelmiszerinnovációs Csúcson figyelmeztetett: ha nem kezeljük tudományos eszközökkel a klímaváltozást, mérhetetlenül nagy menekültválság lesz belőle, több száz millió hontalannal.
Változnak a sajátosságai a monszun-időszaknak és a csapadékeloszlásnak, amitől félmilliárd ember megélhetése függ az indiai szubkontinensen. “Ha ezek az időjárási minták megváltoznak, akkor több száz millió ember hirtelen képtelen lesz eltartani magát. Olyanok, akik már egyébként is a létminimum szintjén élnek. Az elvándorlás mértéke, a menekültek száma akkora lenne, amire még nem volt példa az emberiség történetében, akár félmilliárd embert is érinthetne” – mondta Barack Obama.
2008 óta évente átlagosan 21,5 millió embert kényszerítenek lakhelyük elhagyására a természeti katasztrófák, mint például az árvizek, a viharok, a bozóttüzek és a szélsőséges hőmérséklet, az ENSZ Menekültügyi Főbizttosága. (2015-ben például a Komen-ciklon, s az árvíz Indiában és Mianmarban 1,2 millió embert tett hajléktalanná.) Számos régióban már most is nehéz az élelmiszernövények termesztése a sivatagosodás és az aszályok miatt. Az emiatt növekvő élelmiszerárak “politikai instabilitáshoz vezetnek”, mondta Obama, aki rámutatott, hogy az USA-ban már napfényes napokon (vagyis amikor nincs vihar és zivatar) is előfordulnak áradások és gyakoribbak az erdőtüzek.
“Egyetlen ország sem immunis a problémákra”, tette hozzá a volt amerikai elnök, aki szerint a klímaváltozás legkeservesebb hatásainak egy részét mégis a legszegényebb országok népei fogják elszenvedni, akik a legkevésbé vannak felkészülve rá, hogy kezeljék ezt.
A klímaváltozás okozta negatív hatások kivédését hivatott segíteni az ENSZ égisze alatt létrehozott Zöld Klíma Alap (Green Climate Fund, GCF), amely évente 100 milliárd dollárt osztana szét e célra 2020-ig.
Obama nem először beszélt a klímaváltozás potenciálisan menekültáradatot okozó hatásáról. Elnökségének utolsó hónapjaiban, amikor utoljára vett részt az ENSZ szokásos szeptemberi közgyűlésén, már említette ezt a veszélyt. “Ha nem cselekszünk bátran, annak tömeges migráció lesz, tenger által elárasztott városok, hontalanná vált nemzetek, megsemmisült élelmiszerellátás és a kétségbeesésből születő konfliktusok lesz az ára”, mondta akkor az ENSZ-ben. “Az Európába irányuló menekültáramlat nem csak (háborús) konfliktusból ered, hanem olyan helyekről, ahol élelmiszerhiány van, ami még súlyosabbá válik majd, ahogy a klímaváltozás folytatódik” – mondta Obama.
Nem tartja elegendőnek a párizsi klímaegyezmény vállalásait, ezt a nézetét pedig a zöldek is egyértelműen osztják, hiszen az EU-nál is folyt a lobbizás az emissziócsökkentési értékek növelésére. (A jelenlegi amerikai elnök, Donald Trump sajnos ennek épp ellenkezőjén dolgozik.)
A kérdés az, hogy mennyire válik szörnyűvé a helyzet? A jelenleg legesélyesebb klíma-szcenáriók szerint a légkörbe kibocsátott üvegházgáz-mennyiség megduplázódik, amitől a globális felmelegedés 1,5 és 5 Celsius fok között alakul. Az utolsó jégkorszak óta az 1800-as évek elejéig, vagyis a füstokádást elkezdő ipari forradalomig a légkör CO2-koncentrációja nagyjából konstans volt, 228 ppm (parts per million), az iparosodás óta azonban mára 400 ppm-re emelkedett.
Ha a Föld légköre a borúlátóbb becslések szerint melegedik fel, “az katasztrofális lenne” bolygónk lakosságára nézve. Ha a leginkább borúlátó becslések igazolódnak be, “annak a lehetséges kihatásai katasztrofálisak lennének, de a skála alacsonyabb végén is zavaróak” lennének jelenlegi életvitelünkre. Ha nem sikerül hathatós klímapolitikával és emissziócsökkentéssel megfékezni az éghajlatváltozást, akkor azok a migrációs problémákat, amiket most látunk, “csak a kezdetét jelentenék azoknak a problémáknak, amiket a klímaváltozás kivált” – fogalmazott az egykori elnök.
Obama azonban jó hírnek tartja, hogy ma már a tudományos körökben nincs vita arról, létezik-e a klímaváltozás, az egyetlen vitás kérdés az, hogy vajon mekkora lesz a felmelegedés mértéke, ahogy azt is örvendetes fejleménynek véli, hogy a magánszektor már felismerte, hogy a jövő a megújuló energiákban van. “Nem hiszem, hogy a világ bármely része állandó szegénységre és éhezésre van ítélve. Nem hiszem, hogy a bolygónk állandó hőmérséklet emelkedésre van ítélve”.
Forrás: Klíma Blog | Kép: Flickr
Változnak a sajátosságai a monszun-időszaknak és a csapadékeloszlásnak, amitől félmilliárd ember megélhetése függ az indiai szubkontinensen. “Ha ezek az időjárási minták megváltoznak, akkor több száz millió ember hirtelen képtelen lesz eltartani magát. Olyanok, akik már egyébként is a létminimum szintjén élnek. Az elvándorlás mértéke, a menekültek száma akkora lenne, amire még nem volt példa az emberiség történetében, akár félmilliárd embert is érinthetne” – mondta Barack Obama.
2008 óta évente átlagosan 21,5 millió embert kényszerítenek lakhelyük elhagyására a természeti katasztrófák, mint például az árvizek, a viharok, a bozóttüzek és a szélsőséges hőmérséklet, az ENSZ Menekültügyi Főbizttosága. (2015-ben például a Komen-ciklon, s az árvíz Indiában és Mianmarban 1,2 millió embert tett hajléktalanná.) Számos régióban már most is nehéz az élelmiszernövények termesztése a sivatagosodás és az aszályok miatt. Az emiatt növekvő élelmiszerárak “politikai instabilitáshoz vezetnek”, mondta Obama, aki rámutatott, hogy az USA-ban már napfényes napokon (vagyis amikor nincs vihar és zivatar) is előfordulnak áradások és gyakoribbak az erdőtüzek.
“Egyetlen ország sem immunis a problémákra”, tette hozzá a volt amerikai elnök, aki szerint a klímaváltozás legkeservesebb hatásainak egy részét mégis a legszegényebb országok népei fogják elszenvedni, akik a legkevésbé vannak felkészülve rá, hogy kezeljék ezt.
A klímaváltozás okozta negatív hatások kivédését hivatott segíteni az ENSZ égisze alatt létrehozott Zöld Klíma Alap (Green Climate Fund, GCF), amely évente 100 milliárd dollárt osztana szét e célra 2020-ig.
Obama nem először beszélt a klímaváltozás potenciálisan menekültáradatot okozó hatásáról. Elnökségének utolsó hónapjaiban, amikor utoljára vett részt az ENSZ szokásos szeptemberi közgyűlésén, már említette ezt a veszélyt. “Ha nem cselekszünk bátran, annak tömeges migráció lesz, tenger által elárasztott városok, hontalanná vált nemzetek, megsemmisült élelmiszerellátás és a kétségbeesésből születő konfliktusok lesz az ára”, mondta akkor az ENSZ-ben. “Az Európába irányuló menekültáramlat nem csak (háborús) konfliktusból ered, hanem olyan helyekről, ahol élelmiszerhiány van, ami még súlyosabbá válik majd, ahogy a klímaváltozás folytatódik” – mondta Obama.
Nem tartja elegendőnek a párizsi klímaegyezmény vállalásait, ezt a nézetét pedig a zöldek is egyértelműen osztják, hiszen az EU-nál is folyt a lobbizás az emissziócsökkentési értékek növelésére. (A jelenlegi amerikai elnök, Donald Trump sajnos ennek épp ellenkezőjén dolgozik.)
A kérdés az, hogy mennyire válik szörnyűvé a helyzet? A jelenleg legesélyesebb klíma-szcenáriók szerint a légkörbe kibocsátott üvegházgáz-mennyiség megduplázódik, amitől a globális felmelegedés 1,5 és 5 Celsius fok között alakul. Az utolsó jégkorszak óta az 1800-as évek elejéig, vagyis a füstokádást elkezdő ipari forradalomig a légkör CO2-koncentrációja nagyjából konstans volt, 228 ppm (parts per million), az iparosodás óta azonban mára 400 ppm-re emelkedett.
Ha a Föld légköre a borúlátóbb becslések szerint melegedik fel, “az katasztrofális lenne” bolygónk lakosságára nézve. Ha a leginkább borúlátó becslések igazolódnak be, “annak a lehetséges kihatásai katasztrofálisak lennének, de a skála alacsonyabb végén is zavaróak” lennének jelenlegi életvitelünkre. Ha nem sikerül hathatós klímapolitikával és emissziócsökkentéssel megfékezni az éghajlatváltozást, akkor azok a migrációs problémákat, amiket most látunk, “csak a kezdetét jelentenék azoknak a problémáknak, amiket a klímaváltozás kivált” – fogalmazott az egykori elnök.
Obama azonban jó hírnek tartja, hogy ma már a tudományos körökben nincs vita arról, létezik-e a klímaváltozás, az egyetlen vitás kérdés az, hogy vajon mekkora lesz a felmelegedés mértéke, ahogy azt is örvendetes fejleménynek véli, hogy a magánszektor már felismerte, hogy a jövő a megújuló energiákban van. “Nem hiszem, hogy a világ bármely része állandó szegénységre és éhezésre van ítélve. Nem hiszem, hogy a bolygónk állandó hőmérséklet emelkedésre van ítélve”.
További hírek a kategóriából
Az emberi egészségre is ártalmas vegyületet talált...
Közzétéve 2016.08.15 11:13
Több százezer forintot dobunk ki a szemétbe
Közzétéve 2016.09.14 11:46
Ötödik éve a hulladékcsökkentésért
Közzétéve 2016.09.16 11:50
