Szokásunkhoz híven, év elején most is megkértük a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetségének prominens szakembereit, értékeljék a 2023-as évet, illetve tekintsenek kicsit előre az új esztendőbe, várakozásaik megfogalmazásával, s egyfajta helyzetértékeléssel.
Energiaügyi Minisztérium Kommunikációs Főosztály:
A kormány célja, hogy Magyarország minél gyorsabban átállhasson a körforgásos gazdaságra, amelyben egyre kevesebb termék válik hulladékká, és a képződő hulladék a lehető legnagyobb arányban nyersanyagként hasznosul újra. Ennek érdekében 2023. július 1-jével elindult hazánkban az új hulladékgazdálkodási koncessziós rendszer.
2024-ben folytatjuk a hulladékgazdálkodási koncessziós rendszer működésének gyakorlati tapasztalatai alapján felmerülő jogalkotási igények monitorozását, és a szükséges jogszabály-módosítások előkészítését a rendszer hatékony és eredményes működése érdekében.
Az új hulladékgazdálkodási rendszerrel egy időben a brüsszeli irányelveknek és elvárásoknak megfelelően a „szennyező fizet” elv alapján bevezettük az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert, amelyben a gyártók viselik a pénzügyi felelősséget a termékük hulladékká válását követően. Ez a gyártókat arra ösztönzi, hogy kevesebb hulladékot képezzenek, több legyen az újrahasznosított termék és csomagolóanyag, illetve környezetbarát anyagokat használjanak. Az új szabályok elősegítik a hulladékképződés megelőzését, jelentősen növelik a települési és a csomagolási hulladék újrafeldolgozását.
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer mellett bevezettük a műanyag-, üvegpalackok és fém italos dobozok kötelező visszaváltási díjas rendszerét 2024. január 1-től. Június 30-ig a gyártók a korábbi szabályok szerint hozhatják forgalomba termékeiket, ezek a készletek kifuttatásáig forgalmazhatóak maradnak.
A többi uniós tagországhoz hasonlóan 2024-ben Magyarországon is megkezdődött a biohulladékok (azaz a konyhai zöldhulladékok és élelmiszer-hulladékok) elkülönített gyűjtése. Az első ütemben 14 település társasházi övezeteiben indul el a program önkéntes jelleggel.
A 2022-ben lebonyolított azbesztmentesítési pályázat sikerére és a nagy lakossági igényre tekintettel 2023-ban az NHKV Zrt. ismét pályázatot hirdetett a lakossági azbeszthulladék eltávolítására. A lakossági azbesztmentesítési program II. üteme keretében megkezdődött és jelenleg is folyamatos a hulladék elszállítása.
A Hulladék Radar applikáció segítségével és a hulladékgazdálkodási hatóságok közreműködésével már több mint 500 ezer tonna illegálisan elhagyott hulladékot számoltunk fel. Az ország területén illegálisan elhelyezett vagy elhagyott hulladék felszámolását idén is folytatjuk.
Balika István Metalex 2001 Kft., HOSZ Elektronikai Hulladék Szakosztály vezető:
-Az elektromos és elektronikai hulladékok és a kezelésükből képződő másodnyersanyagok, termékek piaca 2023-ban kiegyensúlyozott volt, köszönhetően a fémárak és a devizaszorzók viszonylagos stabilitásának.
Az elektromos és elektronikai termékek - néhány speciális termék kivételével - az EPR díjfizetési kötelezettség alá tartoznak, emiatt a bevezetett koncessziós rendszer, a gyártási hulladékokat kivéve, a teljes hulladékpalettát érinti. Az elektromos és elektronikai hulladékok területén 2023 második félévét hulladékgazdálkodási szempontból kihívásokkal teli időszakként értékelném.
A koncessziós rendszer bevezetése, előkészítése mind műszaki, mind beszerzési, anyagáramlási szempontból számos gyermekbetegséget mutatott, így az jelentős fejlesztésre fog szorulni a 2024-es év során.
A koncessziós hulladékok kezelése során döntően a mennyiségi (azaz tonna) szemlélet dominált. Az értékteremtés szempontjai, melyek az elmúlt években előtérbe kerültek, most háttérbe szorultak, ami a hulladékgazdálkodási tevékenységek színvonalát mérsékelte.
A nem egészen egyértelmű rendeletek, állásfoglalások, vélemények kihívásokat jelentettek a piacon, nehezen határozható meg például a gyakorlatban, hogy mi minősül koncessziós anyagnak. Ez a rendelkezések sajátos értelmezésének lehetőségét nyitotta meg, nem csak az elektromos és elektronikai hulladékok területén, hanem például a roncsautók esetében is.
Az alkalmazott ösztönzési átvételi árak nem ösztönözték eléggé a lakosságot az elektromos és elektronikai hulladékok szelektív kezelésére. Az ösztönzési átvételi áraknak minden körülmények között meg kellene haladnia a normál vaslemez hulladékok átvételi árait, különben nem ösztönöznek a szelektív gyűjtésre és hulladékleadásra.
Meg kell említenem az elmúlt év pozitív tapasztalatait is. Vállalkozásaink az elmúlt év során is bizonyították alkalmazkodóképességüket, változásra nyitott szemléletüket, kreativitásukat.
Remélem, és ennek minden esélye megvan, hogy a koncessziós tevékenységgel kapcsolatos nyitott kérdések mielőbb tisztázódnak. A környezet pozitív irányú változásai, valamint a hulladékstruktúra változásai miatti elengedhetetlen beruházások lehetővé teszik tevékenységünk, munkánk minőségibb végzését, az elektromos és elektronikai hulladékokból minél több másodnyersanyag előállítását a körkörös gazdaság céljainak megvalósítása érdekében.
Makó Balázs P.M.R. Kft, Nagykereskedelmi klub vezető:
-Az elmúlt évtizedek talán „legizgalmasabb” évét zárták a hulladékkezelők 2023-ban, és bár csak az állandó, hogy mindig változik valami a szakmánkban, mégis példa nélküli az a változás, ami az elmúlt év közepén életbe lépett.
A HOSZ szakosztályvezetőinek nyári körkérdésekre adott válaszait újra olvasva elmondható, hogy nem sok minden változott, továbbra is megállapíthatjuk, hogy egy végtelenül komplex, kiforrott informatikai hátteret követelne meg a koncessziós rendszer üzemeltetése, ez a mostani viszont még mindig nem nevezhető véglegesnek, ami a mindennapokban és a havi elszámolások tekintetében is rettentően megnehezíti a dolgunkat. Az élet azonban nem áll meg, sőt a DRS rendszer 2024-es bevezetésével újabb kihívások várnak ránk, és a 2023-ban magunk előtt görgetett problémákat is minél hamarabb meg kellene oldani. Unatkozni tehát semmiképpen sem fogunk, viszont az ismerkedési fázison túllépve most már a MOHU és a hulladékkezelő szakma is rendelkezik annyi tapasztalattal a másik félről, hogy gördülékenyebben tudjuk kezelni a felmerülő problémákat. 35 év hosszú idő - mindkét fél érdeke az, hogy ez az „érdekházasság” ne csak kompromisszumokat követeljen, hanem az érdekek kölcsönös tiszteletét és a közös célok elérését is eredményezze.
A 2023-as minden szempontból öszvér év volt, ezt predesztinálta a koncesszió év közbeni indulása is és talán ősz végére jutottunk el odáig, hogy meg tudjunk válaszolni olyan kérdéseket, mint például: mi tekinthető koncessziós fémhulladéknak és mi nem?
A 2024-es év tervezésekor a szakma már támaszkodhatott a koncesszió első hónapjainak tapasztalataira, de a beruházásokkal mindenki csínján bánik. A cégek arra várnak, hogy megerősíthessék pozícióikat az első év eltelte után, és hosszú távon biztosítottnak lássák a helyüket az új rendszerben. Tudtuk, sejtettük, hogy több kicsi szorgos hangya áldozatául fog válni a hulladékgazdálkodási rendszerváltozásnak, s bízunk benne, hogy az eddigieken túl több véráldozatot nem követel az átállás, a centralizáció. Az lenne a kívánatos, hogy 2024-ben, akik még nem találták meg a helyüket, be tudjanak tagozódni valamelyik nagyobb cég alvállalkozójaként a rendszerbe, hogy minél több hulladék anyagában történő hasznosítása történhessen meg. A közös cél egyértelműen ez.
Tekker Tamás Biokom Nonprofit Kft., Papírhulladék Szakosztály vezető:
-Papírszakosztály társvezetőként a papír anyagáram helyzetének 2023. évi alakulását próbálom röviden bemutatni. Ez az időszak a hazai hulladékgazdálkodásban egyedülállónak számít, mert a példa nélküli átalakításra való „ráhangolódással” telt. Az I. félévben a csomagolási hulladék papírok iránti kereslet és a papírgyárak árai is emelkedést mutattak, de egyes magasabb minőségű papírfajták értékesítésével problémák adódhattak, az árak visszaestek a korábbi évek átlagárai színvonalára. Emellett egyes szolgáltatók már januárban megkezdték a július 1-től „hivatalba lépő” MOHU Zrt.-vel kötendő intézményi alvállalkozói szerződés feltételeivel kapcsolatos tárgyalásokat, így a félév hangulatát mindenhol a koncesszió indulására való felkészülés határozta meg. Júniusban a hulladéktermelők minden EPR-es hulladéktól való szabadulással, a hulladékgazdálkodók a telephelyek készáru készleteinek kiürítésével voltak elfoglalva.
A II. félév történéseinek objektív összefoglalásaként az október 16-án megrendezett HOSZ konferencián tartott előadásomban elmondott főbb pontokat idézem. A koncesszor belépése előre nehezen tervezhető körülményt teremtett a szolgáltatók részére. A „rendszer” indulásakor (2023. július 1.) – és még a III. negyedév végén is – a gyakorlati ismeretek, működő informatikai rendszer, és számos intézményi hulladéktermelő regisztrációjának hiánya volt tapasztalható. A kereskedelmi tevékenység átmenetileg megszűnt. Napi szinten a szabályértelmezés, kevesebb hulladék, lényegesen több adminisztráció időszaka köszöntött be. Csomagolási papír anyagáramokra a Hamburger Hungária Kft. a szállítást már júliusban megszervezte. A minőségellenőri rendszert (MER) a HOSZ továbbra is üzemelteti Dunaújvárosban, melynek a MOHU az igénybevevője (több mint 95%-ban) néhány nem koncessziós anyagot beszállító vállalkozással kiegészülve. Iskolás papírgyűjtési akció szervezésének lehetősége ugyan megnyílt, de átlag alatti a teljesítést tapasztalhattunk. A bizonytalan piaci helyzet és a hiányos kommunikáció miatt jelentősen visszaestek a kis mennyiségű hulladékkal rendelkezők egyéni beszállításai. A magasabb minőségű vagy különleges anyagok értékesítése lassan haladt.
A leírtakból kiválóan kirajzolódik, hogy milyen feladatok várnak a rendszerre 2024-ben. Ahhoz, hogy a folyamatok gördülékenyebben haladjanak, mielőbb képessé kell tenni a feltételeket, illetve az adminisztrációs rendszereket a valós események rögzítésére. A 2024. az intézményi alvállalkozói szerződések időtartama miatt valószínűsíthetően nem a nagy beruházások időszaka lesz. Cél, hogy a szolgáltatási díjakból a fenntartható működést, és ezzel a szerződésekben vállalt kötelezettséget a hulladékgazdálkodók rugalmasan teljesíteni tudják.
(Az összeállítás eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2024 januári lapszámában jelent meg nyomtatásban.)
További hírek a kategóriából
