A faanyagok piacának 30 százaléka illegális erdőirtásból ered. Egyre több papíripari márka szerződik tanúsító cégekkel, hogy kizárja ellátási láncából a törvénysértő fakitermelőket. Így a vásárlók is felelősen vásárolhatnak "erdőirtásmentes" árucikkeket, mert ezt címke jelzi a terméken.
Évente közel 75 millió holdnyi, azaz 30,351 millió hektárnyi erdőt irtanak ki engedély nélkül. Ez 303 514 négyzetkilométert jelent. Mivel hazánk 93 ezer négyzetkilométer kiterjedésű, ez több mint három Magyarországnak felel meg. Kétségtelen tehát, hogy az illegális erdőirtás óriási biznisz. Az Interpol becslése szerint nagy a valószínűsége, hogy a faanyagok kereskedelmének 30 százaléka jogsértően kivágott fákból ered. Ez a hányad 150 milliárd dolláros forgalmat jelent.
Az erdőirtásból származó fák talán legnagyobb felvevőpiaca maga az Egyesült Államok. 2016-ban például a padlóléceket gyártó Lumber Liquidators óriáscéget 13 millió dollárra bírságolta az USA-ban az Igazságügyi Minisztérium, amiért illegális erdőirtásból származó orosz fákat importált az Egyesült Államokba. Habár ez kis összeg ahhoz képest, hogy a cég éves árbevétele 2016-ban 961 millió dollárt tett ki. (A vállalat egyébként nevében és logójában dollárjellel jelzi az s betűt: Lumber Liquidator$).
Bonyolítja a helyzetet, hogy a világ számos pontján az erdőirtás -bizonyos körülmények között- nem számít illegális tevékenységnek. Ha például ingatlant fejlesztenek a kivágott erdő helyén vagy olajpálma-ültetvényt létesítenek a helyén -hogy ellássák a világpiac éhségét a pálmaolaj iránt, mely a testápolóinkban, a csokirudakban, a vajban és kozmetikai szerekben végzi-, akkor az erdők kivágását még akár “fejlődésnek” vagy “fejlesztésnek” is tekintik gazdasági értelemben.
Természetesen az erdőirtás megakadályozására nem az a megoldás, hogy holnaptól egy fát sem vágunk ki, hiszen mindannyian vásárolunk és fogyasztunk fából készült termékeket, a bútortól, a papírlapon át a ceruzáig – habár a faalapú papírgyártás kiválthatná a kender alapú papírelőállítás.
A faanyagok piacának 30 százaléka illegális erdőirtásból ered. Egyre több papíripari márka szerződik tanúsító cégekkel, hogy kizárja ellátási láncából a törvénysértő fakitermelőket. Így a vásárlók is felelősen vásárolhatnak "erdőirtásmentes" árucikkeket, mert ezt címke jelzi a terméken.
Évente közel 75 millió holdnyi, azaz 30,351 millió hektárnyi erdőt irtanak ki engedély nélkül. Ez 303 514 négyzetkilométert jelent. Mivel hazánk 93 ezer négyzetkilométer kiterjedésű, ez több mint három Magyarországnak felel meg. Kétségtelen tehát, hogy az illegális erdőirtás óriási biznisz. Az Interpol becslése szerint nagy a valószínűsége, hogy a faanyagok kereskedelmének 30 százaléka jogsértően kivágott fákból ered. Ez a hányad 150 milliárd dolláros forgalmat jelent.
Az erdőirtásból származó fák talán legnagyobb felvevőpiaca maga az Egyesült Államok. 2016-ban például a padlóléceket gyártó Lumber Liquidators óriáscéget 13 millió dollárra bírságolta az USA-ban az Igazságügyi Minisztérium, amiért illegális erdőirtásból származó orosz fákat importált az Egyesült Államokba. Habár ez kis összeg ahhoz képest, hogy a cég éves árbevétele 2016-ban 961 millió dollárt tett ki. (A vállalat egyébként nevében és logójában dollárjellel jelzi az s betűt: Lumber Liquidator$).
Bonyolítja a helyzetet, hogy a világ számos pontján az erdőirtás -bizonyos körülmények között- nem számít illegális tevékenységnek. Ha például ingatlant fejlesztenek a kivágott erdő helyén vagy olajpálma-ültetvényt létesítenek a helyén -hogy ellássák a világpiac éhségét a pálmaolaj iránt, mely a testápolóinkban, a csokirudakban, a vajban és kozmetikai szerekben végzi-, akkor az erdők kivágását még akár “fejlődésnek” vagy “fejlesztésnek” is tekintik gazdasági értelemben.
Természetesen az erdőirtás megakadályozására nem az a megoldás, hogy holnaptól egy fát sem vágunk ki, hiszen mindannyian vásárolunk és fogyasztunk fából készült termékeket, a bútortól, a papírlapon át a ceruzáig – habár a faalapú papírgyártás kiválthatná a kender alapú papírelőállítás.
További hírek a kategóriából
