A pálmaolajat a tejföltől a vajon, a különféle pelyheken és samponon át a rúzsig és a testápoló krémekig egy rakás termékbe tervezték be a kozmetikai és élelmiszeripari mérnökök, ami környezeti katasztrófához vezetett. Egész esőerdők irtanak ki az olajpálma-ültetvények telepítése miatt. És mivel profitról van szó, a legolcsóbb módja az erdőirtásnak az erdőtűz. Az olajpálma-ültetvények létesítésére szinte megyényi területeken vágják ki az őserdőket évek óta olyan országokban, mint Indonézia.
A Greenpeace éveken át kampányolt, hogy észhez térítse a gyorsan forgó fogyasztási cikkek (FMCG) és az élelmiszeripar világmárkáit: tegyék ki ellátási láncukból azokat a beszállítókat, melyek erdőirtás révén termesztenek olajpálmákat. Engedve a zöldek és a tudatos fogyasztók nyomásának, a pálmaolajat felhasználó cégek ágazati testületekbe tömörültek és ma már egymáson átgázolva próbálják hirdetni, hogy ők bizony nem ludasak az erdőirtásokban. Ezzel nyilvánvalóan piaci előnyre, pozitív renomé kialakítására gyúrnak.
A világ legnagyobb pálmaolaj-minősítő szervezete a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal (RSPO), mely az éves pálmaolaj termelés 20 százalékát fedi le. A 2004-ben létrehozott RSPO több mint 2500 céget tömörít tagjai sorában, termelőket, nagybani kereskedőket, befektetőket és fogyasztói bolthálózatokat egyaránt.
Az RSPO eleinte megelégedett, hogy az őshonos erdők megbolygatását tiltotta. Az erdőégetés is tiltva volt, de az RSPO nem várta el a cégektől, hogy a tüzek megelőzésére konkrét intézkedéseket vezessenek be. Ha ezt kötelezővé tennék, sok cég csődbe menne – nagyjából ez volt a nézete a szervezetnek e kérdésben.
Aztán jött a botrány, ami lejáratta az RSPO-t: 2015 novemberében az Environmental Investigation Agency (EIA) kiadott egy jelentést, melyben azt állította, hogy az RSPO úgy minősítette az ültetvényeket, hogy szemet hunyt a szabályok megsértései felett, sőt egyes esetekben még segítette is a kihágások eltitkolását. A RSPO erre két megvádolt céget kidobott a tagjai sorából.
A botrányt kihasználva mozgásba lendültek az érintett szektorok szereplői. Az RSPO (ön)szabályozási szintjének meghaladására létrejött a Palm Oil Innovation Group (POIG) egy jóval kisebb, ám annál illusztrisabb tagsággal. Ez a szervezet 2015-ben kiadott programjában már nagy hangsúlyt helyez az emberi jogok védelmére, beleértve a megfelelő bérezést és az őslakosok háborítatlanul hagyását. Eddig csak 17 jogi személy csatlakozott, abból is jó néhány környezetvédő szervezet – tehát a márkák nem tolonganak, hogy garantálják ezeket a jogokat.
Egy másik szervezet bocsátotta ki a Fenntartható Pálmaolaj Manifesztót (SPOM), melynek fókuszában csak a nagy mennyiségű karbont megkötő erdők állnak. A SPOM öt kategóriában osztályozza a vállalatokat (papír, állattenyésztés, pálmaolaj, fa, szója). A legjobbak öt pontot értek el. 2017-ben csak 18 vállalat vizsgázott jelesre.
Ezután 2018-ban a Queensland Egyetem kutatói az indonéziai Borneóban kutatták, hogy a RSPO égisze alá vont valamint az általa nem minősített ültetvényeken vajon eltérőek-e a gazdasági, ökológiai és társadalmi viszonyok. A kutatók arra jutottak, hogy alapvetően nem. „Azt hittem, hogy találunk pozitív trendeket, de meglepett, hogy semmit sem találtunk”, mondta a kutatás irányítója, Courtney Morgans.
2009 és 2014 között az orangután-populáció ugyanolyan arányban csökkent az RSPO által minősített ültetvényeken, mint az RSPO felügyeletén kívüli ültetvényeken.
Az erdőtüzek előfordulása ugyanolyan mértékben nőtt mindkét fajta ültetvényen.
Mindkét típusú gazdasági terület esetében a szomszédos falvakban nőtt a szegények aránya a lakosságban és romlott az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés.
Az RSPO minősítés ténye annyiban mutatkozott kedvezőbbnek, hogy az ilyen ültetvények közelében lassabban romlott(!) a hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz.
Ezek a szörnyű konklúziók erősen megkérdőjelezik a RSPO erejét és kompetenciáját. ”Semmilyen jelentős bizonyítékot nem találtunk arra nézvést, hogy a RSPO jobban tudja a kitűzött célokat, mint egy nem minősített ültetvény”, tette hozzá Morgan, aki szerint nem segít a helyzet javításában, hogy az RSPO túl általános kritériumokat fogalmaz meg a cégek felé és nem bünteti a vétkező vállalatokat.
Az RSPO magyar tagjai: Békés Nagykereskedelmi Kft. (2014 óta), Göteborg’s Food Budapest Zrt. (2015), Koch’s Torma (2015), PEZ Production Europe Kft. (2015), Tatár Pékség Kft. (2015), Fornetti Kft. (2016), Nissin Foods (2016), Kuk Hungaria Kft. (2016), GYER MED EES Bt. (2017), Soya Group Kft. (2017), Mogyi Kft. (2017), P&P Pékáru Kft. (2017), Backerfield Kft. (2018), Első Magyar Pékpont-rendszer Kft. (2018), Cerbona Kft. (2018), Házisweets Kft. (2018), Cornexi Food Kft. (2018), Pek-Snack Kft. (2018), Tolnatej Zrt. (2018), U és U Kft. (2018), Csipet Land Kft. (2018 óta), DEH Magyarország Kft. (2018), F&R Partner Kft. (2018), Orange Invest Kft. (2018), Pille-Hungária Zrt. (2018), Sarkpont Zrt. (2019), Nádudvari Élelmiszerfeldolgozó Kft. (2019).
További hírek a kategóriából
