A már felfedezett fosszilis készletek nagy részét a földben kellene hagyni, ha meg akarjuk állítani a globális felmelegedést, az Északi-sarkon pedig nem szabad olajat kitermelni. Tudósok első alkalommal számosították a szóban forgó készletek mennyiségét, és listázták a konkrét lelőhelyeket. A fő tanulságok, hogy maguktól nem lesznek képesek erre az olajmultik, ráadásul kormányzati és nemzetközileg koordinált klímapolitikai beavatkozás szükséges.
Azt már eddig is tudták a szakemberek, hogy tízszer(!) több fosszilis erőforrással rendelkezünk, mint amennyit elégethetünk, ha meg akarunk állni a 2 Celsius-fokos globális felmelegedésnél. (A készletek itt szigorúan a már felfedezett olaj- és gázmezőkre utal, nem a még ezután feltárandó mezőkre, mint amilyen például az északi-sarki kutatás.) A nemzetgazdaságok és a vállalatok még mindig túl nagy mértékben függenek a fosszilis erőforrásokból létrehozott áramtól és üzemanyagtól. Csakhogy ezért „áldozatot” kell hozni. Kibányászatlanul hagyni a kőszén- és kőolajkészleteket, hogy használatukkal, elégetésükkel ne okozzunk további üvegházgáz-emissziót.
A következő készleteket kellene a talajban hagyni:
Kőszén: 1. A globális kőszénkészlet 82 százaléka. (A légkörre nézve a szén a legszennyezőbb fosszilis energiahordozó, így nem csoda, ha ennek alkalmazását kell a leginkább korlátoznunk.)2. Ezen belül az amerikai, ausztrál és orosz kőszénkészletek több mint 90 százaléka. 3. A kínai és indiai kőszénkészletek 66 százaléka.
Földgáz: 1. A globális földgázkészlet 50 százaléka. (Közel-Kelet és Oroszország a legnagyobb vesztes, mert nagyok a készletei, míg az USA és Európa kitermelheti a földgáza 90 százalékát, attól nem sérül a 2 Celsius-fokos klímacélkitűzés. A palagázkitermelésnek csak egy része kompatibilis az említett klímacéllal, a kitermelést főleg Amerikában végezhetik el.) 2.Kínában, Indiában, Afrikában és a Közel-Keleten a földben kellene hagyni a palagáz 80 százalékát.
Kőolaj: 1. A közel-keleti olajkészletekből 260 milliárd hordónyit kell érintetlenül hagyni. Ez Szaúd-Arábia teljes olajkészletével egyenlő.2. A kanadai olajhomok szinte egészét el kell felejteni. Csak nagyon minimális termelés folyhat 2020 után, ha tartani akarjuk a 2 Celsius-fokos határt. 3. Az északi-sarki olajmezők feltárása és kitermelése tabu, egyáltalán nem fér már bele az előirányzott klímaszcenárióba.
A gazdasági mechanizmusok még mindig nem kedveznek a fentebb felvázolt jövőképnek.