Nem kevesebb, mint egymilliárd osztrigát készülnek telepíteni New York kikötőjébe, hogy megtisztítsák az öböl vizét, mely már olyan szennyezett az egész huszadik század során, hogy nem tudtak megmaradni benne az élőlények. Persze az ökoszisztéma revitalizálása nem könnyű. Körülményes és gondos osztrigatenyésztés zajlik a háttérben, amibe még a helyi diákok is besegítenek.
A kagylókat a tenger májának is szokták hívni. A tenger természetes takarítóberendezéseinek számítanak.
Száz év alatt -a 19. század folyamán- a bevándorlóknak sikerült kifogniuk az egész kagylóállományt. A sózott osztriga népszerű étel lett New Yorkban, s sikeres exporttermékként érvényesült a világpiacon is. Az 1900-as évekre New York kikötője tulajdonképpen élettelen víztömeggé változott. Csak 1972-ben jött a fordulat, amikor Nixon idején életbe léptették a Tiszta Víz Törvényt, mely megtiltotta, hogy szennyvizet öntsenek a kikötőbe. A víz csak mára tisztult ki annyira, hogy lehetségessé váljon a kagylók újratelepítése.
Az osztrigák kihalása azzal is együtt járt, hogy eltűntek az osztrigákból álló zátonyok, melyek segítettek megfékezni a vizet a hurrikánok idején és ezzel megóvták a kikötő élővilágát. Mivel ezek a természetes gátak már nem léteztek, ezért tudta a Sandy Hurrikán olyan pusztító erővel felkorbácsolni a vizet és a partmenti lakott területekre sodorni 2012-ben, elárasztva számtalan utcát és lakóházat.
Egy non-profit szervezet, a Billion Oyster Project 2014 óta építgeti osztrigagátakat a New Yorkot övező vizekben. Egy felnőtt osztriga naponta 190 liter vizet tud megtisztítani.
Az osztrigagátak ezen túlmenően természetes élőhelyeként szolgálhatnak mikroorganizmusoknak. A szervezet eddig 30 millió osztrigát helyezett a helyi vizekre, s vezetőinek terve az, hogy egy nap elmondhassák, egymilliárd kagyló telepítéséért felelősek.
A Billion Oyster Project 70 New York-i étteremmel áll kapcsolatban. Az üres páncélokat begyűjtik és a Governors Island-re viszik, ami a Szabadság-szobornak helyet adó sziget, Liberty Island közelében található. Ott egy évig a szabadban hagyják a páncélokat, hogy az elemek megtisztítsák őket. (Főleg az esővíz.) Ezután az államilag finanszírozott New York Harbor Schoolba viszik őket, ahol a diákok bébiosztrigákat keltetnek a páncélban. A munkálatokban 75 iskola diákjai is részt vesznek, nyilván biológiai órán látogatnak el a létesítménybe.
A lárvákat így helyezik ki New York partszakaszán olyan helyekre, ahol szakemberek szerint kedvezők a körülmények a növekedésükhöz. A projekt eddig 12 gátat épített így.
Mindez azonban nem elegendő a sikerhez. Ahhoz, hogy a telepítés igazán nagy volumenű legyen, a vízbe helyezett üres páncélokba be kell telepedniük a helyi vad osztrigáknak. A gát ezen kívül otthonként szolgál más fajták számára.
A projektet 4,5 millió dollárral támogatta a National Science Foundation. A programba bekapcsolódott a Living Breakwaters nevű szervezet is, mely Staten Islandnél létesít 3,2 kilométer hosszú gátat. Ez a szervezet 60 millió dolláros támogatásban részesült a Lakhatási és Városfejlesztési Minisztériumtól, mely 2013-ben létesített alapot, hogy a természeti katasztrófákból való kilábalásukban segítse a partmenti közösségeket.
Az osztrigatelepítés és a gátépítés eredményes lehet New Yorkban, mert van már pozitív precedens: az 1994-ben útjára indított Oyster Recovery Partnership Maryland és Virginia államokban létesítette újra az osztrigapopulációt.
További hírek a kategóriából
