Idén nyolc, felsőoktatásban tanuló fiatal nő nyerhette el az USA-ban a WRISE (Women of Renewable Industries and Sustainable Energy) és a GRID Alternatives szervezetek ösztöndíját, amely a megújuló energiák területén dolgozó nők munkáját támogatja. A listán most először egy magyar nevet is találni: a székesfehérvári Varga Hanna kutatási területe a napelemekhez kötődik. Az USA-ban élő kutatóval erről is beszélgettünk a Zoom segítségével.
Varga Hanna Székesfehérváron született, s már igen korán felfigyeltek a tehetségére és szorgalmára. 16 évesen az UWC Magyarország kétéves ösztöndíjával Szingapúrban fejezte be a középiskolát. Alapdiplomát az USA-ban, Oregon államban szerzett vegyész szakon, szakdolgozata is fizikai-kémiai témájú volt, a napfény és a fotokatalízis víztisztító hatásáról szólt.
Miután a környezetvédelem mindig is fontos volt számára, mesterképzésben környezetmérnöknek tanult az USA-ban, a Duke Egyetemen. Jelenleg a PhD-fokozatán dolgozik. Kedvenc területéhez, a fizikai kémiához igazodva a kutatás felé fordult, nanoanyagokkal, műanyagokkal és membránfolyamatokkal foglalkozó kutatásvezetője vetette fel a napelemek szennyeződésének problémáját, így Hanna jelenleg a szennyezőanyagok tulajdonságait vizsgálja annak fényében, hogyan kötődnek ezek az anyagok a napelemcellák felületéhez. Ezenkívül egy matematikai modellen is dolgozik, amellyel előre lehetne jelezni ezen szennyeződések fokát, így a nagyméretű rendszerek drága tisztítását is olcsóbbá tehetnék a felhasználók.
– Mi a jelentősége annak, hogy egyszerűnek tűnő koszolódásokkal foglalkozzon egy kutató?
– Úgy tudnék erre rávilágítani, hogy ha van tíz napelemem a házam tetején, amelyet időnként magam is le tudok mosni, nem lesz feltűnő az átlagosan 3-4 százalékosra tehető működési veszteségem. Ám ha egy nagyobb napelemparkot üzemeltetek például, s azok ráadásulegy napfényben gazdag országban, például a Közel-Keletenvannak – ahol a sokszor előforduló porviharok márvalóban számottevően csökkentik a napelemek hatásfokát –, akkor a folyamatos takarítás nagyon magas költséggel fog járni számomra. Egy nagyobb rendszer letakarítása Coloradóban tízezer dollárba került, pedig csak egyetlenegyszer havazott, azt kellet letakarítani a panelekről. Jelenleg is kísérleteznek egyébként olyan bevonatokkal, amelyek segítenek kiküszöbölni a lerakódásokat, de a szennyeződés előre jelzése már a tervezésnél is segíthetne, hiszen a rendszerek telepítésénél számolni lehetne a takarítás későbbi költségeivel is.
– Az ön kutatása miben segíthetne: inkább abban, hogy az anyagmérnökök hatékonyabb anyagokat fejleszthessenek ki a továbbiakban a napelemes panelek felületének kialakításához? Vagy inkább abban, hogy megelőzhessük a mostani rendszerek „koszosodását”?
– Valójában mindkettőben. Ezt a témát, azaz a lerakódó szennyeződések milyenségét, összetételét és hogy az mennyiben befolyásolja a lerakódást, eddig nem igazán kutatta senki. Ez valóban hasznos lehet a bevonatokat gyártóknak. Különböző megoldások már most is léteznek egyébként: ha például hidroponikus bevonat van a paneleken, azt az eső könnyebben le tudja mosni. Az éjszaka hideg területeken hajnalra nedvesség borítja be a paneleket, és ez a lerakódó nedvesség feloldja a panel felületéről az oldható anyagokat, amelyek aztán gyakorlatilag egy igen nehezen eltávolítható cementrétegek alkotnak a panelen. A hidrofób réteg ezt megakadályozza. De használnak elektronikus rezgéseken alapuló megoldásokat is.
– A WRISE ösztöndíjasa lett 2021-ben, hogyan került a szervezet fókuszába?
– A WRISE közösségi platformot nyújt a megújuló iparágakban és a fenntartható szektorban dolgozó nőknek –egyelőre elsősorban Észak-Amerikában. Eredetileg a szélenergiában tevékenykedő nők munkájának támogatására jött létre ez a nonprofit szervezet, éves konferenciákkal, ösztöndíjrendszerrel, elismerésekkel, programokkal segítik a szakmai fejlődést és az együttműködést. Az USA-ban egyébként sok hasonló szakmai társaság van, ezekhez az adott szakmai területről – akár hallgatóként, akár már az abban dolgozóként – bárki csatlakozhat tagdíjasként. Ezzel hagyományosan azt kommunikálják az emberek, hogy elhivatottak a szakmájuk, a választott kutatási témájuk iránt – és igen hatékony a kapcsolatrendszer építése szempontjából is. A WRISE napenergiás ösztöndíját nyertem el a pályázatommal, amelyben azt is demonstrálnom kellett, hogyan tudná a kutatásom és a témám segíteni az iparágat. Teljesen egyedül dolgozom a témán, így számomra ez jó lehetőség a karrierépítéshez is. Speciális mentorképzésben veszünk részt, és szakmai tanácsokat is kaphatunk az iparágban dolgozó nőktől. Egyelőre keveset tudok magáról az iparágról, mivel a laborban dolgozom, így nekem kifejezetten fontos lehetőség ez ahhoz, hogy kapcsolatba kerüljek a szegmensben dolgozókkal, és megismerhessem az igényeiket.
– Eredetileg miért éppen a napenergia felé fordult? Része volt a döntésének az, hogy ez a legdinamikusabban fejlődő megújuló energiás ágazat?
– A környezetvédelemnek minden más ágazata is érdekel, de valóban a napenergia van most a fókuszban nálam, öt évet szánok ennek a témának a kutatására. Ezen a területen már valóban sok a fejlesztés, ám most merülnek fel azok a problémák, amelyek miatt ez a technológia egyelőre nem elérhető mindenki számára. Szeretnék tenni azért, hogy olcsóbb és hatékonyabb legyen maga a technológia, és ne a kevesek kiváltsága.
– Jelenleg abban a közegben élve milyennek látja az amerikaiak hozzáállását a környezetvédelemhez?
– Szerintem ez nagyon függ az adott államtól. Több helyen próbálkoztak a szívószál betiltásával, és vannak olyan államok, ahol nem adnak egyszerhasználatos nejlonzacskókat, de szerintem ezekben a kérdésekben inkább Európa jár elöl…Aggasztónak tartom például a kibocsátás-kereskedelmet, és messzemenőleg nem értek egyet azzal a szemléletmóddal sem, hogy mivel itt könnyen és olcsón vehetnek az emberek dolgokat, például csomagolt élelmiszert, ezért mindent meg is vesznek a legtöbben.
– Nőként valóban kevesen dolgoznak a megújuló energiaiparban. Bár önt most az USA-hoz kötik még a tanulmányai és a kutatása is, de mi a terve hosszú távon: Európában is kamatoztatná az eredményeit?
– Az USA-ban nagyon elterjedt a napenergia, elsősorban a nyugati, igen napfényes régióban. Az USA-ban sok cég is befektet ebbe az iparágba, így nem csak az önálló háztartásoknál telepítenek paneleket, hanem egyre több cég is fontosnak tartja, hogy az üzemeiket felszereljék napelemes panelekkel. A GRID nevű szervezet például az alulreprezentált csoportokat is felkarolja ebből a szempontból: az amerikai őslakosok, indiánok nagy része ma is elektromos árammal ellátatlan területen él, így a napelemes megoldások számukra fontosak lehetnek. Európához és a világ más részeihez képest itt igen erős az iparág jelenléte. Bár egyelőre az amerikai viszonyokkal foglalkozom, de hosszú távon szeretnék majd visszamenni Európába, és ott dolgozni az iparágban.
(A cikk eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2021 októberi számában jelent meg.)
További hírek a kategóriából
