A Déli-óceán felett tomboló példátlan viharok sorozata okozhatta az antarktiszi tengeri jég eddigi legdrasztikusabb megfogyatkozását – derült ki egy új tanulmányból, amelyet az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) folyóirata közöl.
A déli-sarki tengeri jég kiterjedése folyamatosan növekedett az elmúlt évtizedekben, ám 2016 végén hirtelen lecsökkent és 2017 márciusára – a déli félteke nyarának végére -, a tengeri jég elérte az 1978, vagyis a feljegyzések megkezdése óta mért eddigi legkisebb kiterjedését – írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
A brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) szakemberei összevetették a 2016-os év második felében készült műholdfelvételeket és az időjárási adatokat, hogy magyarázatot találjanak a jégveszteségre. Kiderült, hogy tavaly szeptember, október és november folyamán elképesztő viharok dúltak a Déli-óceán felett, meleg levegőt és erős szeleket cipelve magukkal északról, aminek eredményeként naponta 75 ezer négyzetkilométernyi tengeri jég veszett oda.
“Az antarktiszi tengeri jég viszonylag vékony, átlagosan mindössze egy méter vastag, ami rendkívül sebezhetővé teszi az erős szelekkel szemben” – mondta John Turner, a tanulmány vezető szerzője. Hozzátette: “a tengeri jég kiterjedése fontos fokmérője a klímaváltozásnak; az arktiszi tengeri jég megfogyatkozása az üvegházhatású gázok megnövekedett kibocsátásával van összefüggésben. Ám mivel a tengeri jég kiterjedésére vonatkozó adatok mindössze négy évtizedre nyúlnak vissza – a műholdak korszakának kezdetére -, nehéz összefüggésbe hozni a tavalyi antarktiszi tengerijég-veszteséget az ember okozta klímaváltozással. Nincs arra utaló jel, hogy ez nem csupán a természet változékonyságának a műve”.
Turner szerint amennyiben fokozódik az üvegházhatású gázok kibocsátása, akkor várhatóan erősebb viharok csapnak le a közepes földrajzi szélességeken, ám azt nem lehet biztosra mondani, hogy a 2016 végén pusztító viharok emberi tevékenység következményei voltak. Walt Meier, a NASA Maryland állambeli Goddard űrrepülési központjának munkatársa szerint az, hogy az antarktiszi tengeri jég kiterjedése enyhén ugyan, de növekedett a műholdas mérések 1970-es évekbeli megkezdése óta, nem jelenti azt, hogy a klímaváltozás nincs hatással az Antarktiszra. Mint hangsúlyozta, további kutatásokra van szükség annak megállapítása érdekében, hogy mi okozta az antarktiszi tengeri jég gyarapodását a globális felmelegedéssel kísért elmúlt negyven évben, és, hogy a 2016-2017 folyamán tapasztalt jégveszteség vajon a klímaváltozás számlájára írható fordulópontot jelent-e a történetben.
Forrás: AlternatívEnergia.hu | Kép: Pexels
A déli-sarki tengeri jég kiterjedése folyamatosan növekedett az elmúlt évtizedekben, ám 2016 végén hirtelen lecsökkent és 2017 márciusára – a déli félteke nyarának végére -, a tengeri jég elérte az 1978, vagyis a feljegyzések megkezdése óta mért eddigi legkisebb kiterjedését – írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
A brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) szakemberei összevetették a 2016-os év második felében készült műholdfelvételeket és az időjárási adatokat, hogy magyarázatot találjanak a jégveszteségre. Kiderült, hogy tavaly szeptember, október és november folyamán elképesztő viharok dúltak a Déli-óceán felett, meleg levegőt és erős szeleket cipelve magukkal északról, aminek eredményeként naponta 75 ezer négyzetkilométernyi tengeri jég veszett oda.
“Az antarktiszi tengeri jég viszonylag vékony, átlagosan mindössze egy méter vastag, ami rendkívül sebezhetővé teszi az erős szelekkel szemben” – mondta John Turner, a tanulmány vezető szerzője. Hozzátette: “a tengeri jég kiterjedése fontos fokmérője a klímaváltozásnak; az arktiszi tengeri jég megfogyatkozása az üvegházhatású gázok megnövekedett kibocsátásával van összefüggésben. Ám mivel a tengeri jég kiterjedésére vonatkozó adatok mindössze négy évtizedre nyúlnak vissza – a műholdak korszakának kezdetére -, nehéz összefüggésbe hozni a tavalyi antarktiszi tengerijég-veszteséget az ember okozta klímaváltozással. Nincs arra utaló jel, hogy ez nem csupán a természet változékonyságának a műve”.
Turner szerint amennyiben fokozódik az üvegházhatású gázok kibocsátása, akkor várhatóan erősebb viharok csapnak le a közepes földrajzi szélességeken, ám azt nem lehet biztosra mondani, hogy a 2016 végén pusztító viharok emberi tevékenység következményei voltak. Walt Meier, a NASA Maryland állambeli Goddard űrrepülési központjának munkatársa szerint az, hogy az antarktiszi tengeri jég kiterjedése enyhén ugyan, de növekedett a műholdas mérések 1970-es évekbeli megkezdése óta, nem jelenti azt, hogy a klímaváltozás nincs hatással az Antarktiszra. Mint hangsúlyozta, további kutatásokra van szükség annak megállapítása érdekében, hogy mi okozta az antarktiszi tengeri jég gyarapodását a globális felmelegedéssel kísért elmúlt negyven évben, és, hogy a 2016-2017 folyamán tapasztalt jégveszteség vajon a klímaváltozás számlájára írható fordulópontot jelent-e a történetben.